A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-07 / 23. szám
ereilen atnj sek még napfelkelte előtt, mások csak utána. A pacsirta a legkorábban ébredő madár, már éjjel két órakor hallatja hangját. Őt követi a vörösbegy, a bakcsó, a rigó, a mocsári poszáta, a kakukk és a többi madár is. Joggal emlegetik a csalogányt a legszebben éneklő madárként, hisz gyönyörű, melodikus hangját éjjel is hallhatjuk. Az énekesmadarak felkutatását nagymértékben megkönnyíti hangjuk utáni felismerésük, főleg a nehezen megközelíthető helyeken. Néhány éles, rövid kiáltás a halászmadár jelenlétére figyelmeztet, amelyet természetes környezetében megpillantani igazi élmény, hisz közvetlenül a vízfelszín felett repül nagy gyorsasággal. A halászmadarak, a bakcsó, búbos bankával, harkállyal, sárgarigóval, zöld harkállyal együtt a legszebb tollazatú madaraink közé tartoznak, amilyenekkel a dunaparti sétáink során találkozhatunk. Fészkeiket az agyagos partok, odvas fák üregeibe építik. A magas fák ágai közt fészkelnek a gólyák, a ragadozó madarak, a gém és a bakcsó. Fészkeiket nagyon nehéz megközelíteni, így csak a fák ágain ringatózva láthatjuk őket, amint végtelen türelemmel, napfelkeltétől napnyugtáig egy-egy halacskára vagy békára leselkednek. Az örökké éhes fiókáik türelmetlenül várják a szülőket, hogy csőrükből kicibálják, kirángassák a mezőn, a víz környékén szerzett zsákmányt. A Duna a vízfolyások, mellékágak végtelen ura, de pusztító természeti csapás is lehet, amely már sok szenvedést okozott. Az életbenmaradó élőlényeknek alkalmazkodniuk kell. Ezért a madarak többsége a biztonságot nyújtó magasabb fák koronáit választja fészkelőhelynek, bár sokszor nem ez lenne rá a jellemző. Az állatok jól ismerik a magasabban fekvő helyeket, ahol meghúzhatják magukat a tavaszi áradások idején, amikor a folyó mellékágaival együtt több km széles, egyetlen hömpölygő vízfelületté olvad össze. A lomblevelű erdők nagy menynyiségű vizet tartalékolnak, amit később, a szárazabb időszakban visszaadnak a természetnek. Szinte védögátat alkotnak a folyómeder és a mezőgazdasági földterületek között. Gondoljunk meg ezért minden ártatlannak tűnő beavatkozást is, hogy a Doa és a környező táj a vidék mindenkori lakóinak is szolgálhasson. ZDENO VLACH A szerző felvételei