A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-31 / 22. szám
ľzf\ az €R€Dménvr tat. Elmondja, hogy a telep állománya 204 ezer tojós tyúk és 76 700 csirke. S azt is hozzá teszi: sajnos, a kapacitásukat csak 93 százalékra használják ki. Nem a mi hibánkból, hanem egyszerűen azért, mert a piacon értékesítési gondok mutatkoznak. Az évi 35 millió tojásnál nem tudunk többet eladni. Pedig 40 millió tojás kitermelése a kapacitásunk. A fájó probléma részletezésére itt nincs most mód. A telepvezető a további panaszáradat helyett megmutatja a farmot. A környezet itt is parkhoz, gyümölcsöskerthez hasonlít. Nem hagytak szinte egy talpalatnyi helyet sem parlagon. Ahová csak lehetett, fákat ültettek, azokat is a dolgozók gondozzák, s a termést is ők vásárolhatják meg — nagyon olcsón. Fölöttébb tetszenek a Gombán tapasztaltak. Ha valami, akkor ez nevezhető a dolgozókról történő komplex gondoskodásnak. (Ebbe még bele kell számítani a szociális létesítményeket, a dolgozóknak fölépített lakásokat és egyéb juttatásokat is.) Tetszik, hogy nemcsak a minél nagyobb termelési eredményekre hajtanak rá, hanem ugyanolyan fontos számukra a munkakörnyezet is. Hadd ismételjem még egyszer: mindez — akár szövetkezetről, akár állami gazdaságról legyen szó — még ritkaság mifelénk. Az egyre gyorsuló munkatempóban a gazdaságok elfeledkeztek a kulturált munkakörnyezet megteremtéséről. Igénytelenek a rendre, a tisztaságra, s ezzel egyidőben — talán nem tudatosítva — egyfajta igénytelenségre „nevelik" a dolgozókat. Mert ha valakitől nem várják el azt — mondjuk egy tehéngondozótól —, hogy rendet tartson az istálló körül, akkor az is nehezen várható, hogy tisztán tartsa az állatokat, tisztán fejjen, tiszta tejet adjon le. Hogy tisztességes, igényes munkát végezzen. Mert a dolgok nagyon is összefüggnek. Igen, igaza volt az igazgatónak: a befektetések megtérülnek, meghozzák az eredményt. A kemény, fáradságot, megalkuvást nem ismerő munka gyümölcse beérik. Az emberek tudata, gondolkodásmódja a puszta beszéd helyett így — csak így! — konkrét tettekkel, eredményekkel formálható. S az eredményekért az elismerés sem marad el. Bár most egy személynek szóló elismerésről, kitüntetésről lesz szó, ebben mégis benne van az egész gazdaság megbecsülése is. Ugyanis Paluk Károly 33 éves tehenész nemrégiben „Kiváló munkáért" kitüntetést kapott. Paluk Károly a gombai állami gazdaság újvásári (Nový Trh) telepén dolgozik. A kis településen mindössze 24 család lakik a gazdaság építette lakásokban. — Ógyalláról (Hurbanovo) kerültem ide, tizenhat éves fejjel. Az unokaöcsém hívott brigádozni, csak néhány hétre jöttem, s ittmaradtam. Maradtam, mert már a második nap a tehenek gondozásával bíztak meg. S annyira megszerettem az állatokat, — bár korábban jószerével tehenet se láttam —, hogy ma már a kisujjamban van a tehéntartás minden tudománya. Nem dicsekszem ezzel, ez az igazság. És még az is az igazsághoz tartozik, hogy Paluk Károly már évek óta rendszeresen egy tehéntől átlagosan 5 500 liter tejet fej. Elkísérem őt az istállóba, ahol feleségével együtt 44 tehenet gondoznak. Reggel négy órakor kelnek mindketten — csörgöóra nélkül. Negyed öt után már a tehenek körül sürgölődnek. Takarmányoznak, leszedik a trágyát, fejnek. Közben a feleség, Erzsébet hazafut, felébreszti a három gyereket, előkészíti őket az iskolába, majd rohan vissza. — Hobbim lettek a tehenek — mondja Paluk Károly. — Huzamosabb ideig nem tudok meglenni nélkülük. Most is megmaradt kilenc nap a tavalyi szabadságomból. Nem vettem ki, átadtam az egyik kollégámnak. Egyszerűen nincs szívem sokáig itt hagyni az állatokat. Tavaly tíz nap kivételével az év minden napját végigdolgoztam. Tudja, különös jószág a tehén. Megérzi, ha más megy a közelébe, más akarja megfejni. Nem adja le jól a tejet, az idegen egy-két literrel kevesebbet tud kifejni tőle. De hálás is. Mert a törődés, a gondoskodás, a szeretet meghozza az eredményt. Ugyanúgy, mint a hozzáértés, a tapasztalat, amit itt az ember az évek során összegyűjtött. Mert az sem véletlen, hogy mindig bejön a fedeztetés, hogy tudom tartani, sőt növelni a tejhozamot. És tartalékok még mindig vannak. Hiszen van, ahol a hasonló fajtájú tehenek hatezer liter körül, sőt afölött tejhozamot adnak. Ami késik, nem múlik ... Most az egyszer az ilyen ígéretet könnyű elhinni, hiszen már eddig is bizonyítottak: nincs lehetetlen, nincs elérhetetlen. Csak dolgozni kell! Persze, a jól bevált gombai minta szerint: igényesen! BALOGH JÁNOS A szerző felvételei 13