A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-03 / 18. szám
K/AROS" hétköznapjai ILYEN LESZ AZ ORSZÁG FŐVÁROSA 2000-BEN? • HANGULATOS SÉTA MOLDVA Prága, anno 2000 ... Vajon milyen környezetben, hol és hogyan élnek majd azok az 1945-ben született prágai polgárok, akik a XXI, század küszöbén már önmaguk is túlhaladják életük delelöjét, amikor már maguk is nagyszülők lesznek? Vajon miként élnek majd az 1985-ben születettek, akik a második és a harmadik évezred mezsgyéjére érve tizenéves kamaszokká cseperednek? Gondolom, akár indulhatunk is! Helikopterünk a város fölött köröz. Az ilyen óriási „szúnyog" 2000-ben már megszokott látvány lesz, de nem tömegközlekedési eszköz. A levegőből csodálatos panoráma tárul a szemünk elé. Nagy fehérségek és nagy zöld foltok, közepén pedig a Moldva ezüstös szalagja. Nézzük csak, ez itt a kiszélesített Jirásek-híd, amelyen leginkább a smíchovi városrész lakói közlekednek, amott pedig a Holešovice és Vysočany között épített új híd körvonala látszik . .. Most a felújított Május 1. híd fölött szállunk. Csaknem ugyanolyan hangulatosan íveli át a Moldvát a Lövő-sziget fölött mint régente, s akárcsak hajdanán most is tömegesen sétálgatnak rajta a prágaiak a strahovi, a Lobkovic-, a Schönborn és a petríni kertek felé. Keressük csak meg az alagutat! Nem, nem azt, amelyik a Békevédök útján kezdődik és a reptér felöl jövet a Šverma-hídra nyitja hatalmas torkát. Azóta már van ennél sokkal szebb, hosszabb és újabb „tunel" is. Igen-igen ... ott van! Jól látható, amint a Strahov felől száguldó autók eltűnnek ebben az új alagútban, és csak jónéhány perc múlva bukkannak ismét elő — megkerülve közben a környék forgalmának leginkább zsúfolt pontjait. Milyen szép a Hradzsin! Az ősi várban továbbra is múzeumok, kiállítótermek. Könyvtárak működnek, ám időközben épült új éttermek s egy vadonatúj szállóira teszik hangulatossá ezt a negyedet. Annál több a sétáló, kirakatot néző, bevásárló ember. Hullámzik a tömeg az árkádok alatt, az üzletekkel szegélyezett fedett átjárók, az úgynevezett passzázsok között. Közrejátszik ebben az is, hogy a belvárosban felállított parkoló órákkal nem lehet vitatkozni, így itt percre és drágán mérik a parkolást. Ezen a környéken ezért gyorsabb és egyszerűbb metróval vagy autóbusszal közlekedni. Persze, a történelmi városközponton kívül sorra felépültek az egyes városrészek központjai is, tehát nem kell minden hivatalos üggyel, minden nagyobb bevásárlásért, minden színházi előadásért a „city-PRÁGA MA ÉS HOLNAP Alig lehet ráismerni a Május 1. híd és a Károly-híd közötti szakaszon a Moldva folyásával párhuzamosan húzódó Smetana-partra. Erősen megfiatalodott, de szépen illeszkedik a történelmi hangulatú környezetbe. No lám, a Janáček-parton, a Palacký- és a Jirásek-hidak környékén eltűntek a villamosok, ám annál ismerősebb ábraként kanyarognak az útkunkorok. Az ilyen többszintes közúti csomópont azonban már régen nem számít különlegességnek: a főváros területén több mint félszáz készül el az ezredfordulóig. Nomeg az sem mellékes, hogy kétezerben már csaknem hetven kilométer hosszúságban szelik majd át Prágát a korszerű városi autópályák, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak az országutakkal, a korszerű sztrádákkal. Körözzünk még néhány percig a Moldva fölött! A folyam több kilométernyi hosszúságú külvárosi partszakaszait az üdülök, a horgászok, az evezősök, a strandolok birtokolják. Különösen azóta, hogy kibővítették, rendezték, parkosították ezt a fontos üdülőcentrumot. A Moldva által körülölelt szigetek viszont továbbra is „tabut" jelentenek az autósoknak, aki ezek bármelyikére igyekszik, annak jót tesz egy kis csónakázás vagy séta ... A XXI. század embere amúgy is igényli ezt a kis testmozgást, hiszen egyébként alig jár gyalog. Az egész városban óriási a forgalom, elvégre az ezredfordulóra már minden negyedik prágai — csaknem valamennyi család — a saját gépkocsiján közlekedik. Éppen ezért feltűnő, milyen szellös és laza a belváros forgalma. Részint a föld alatt megbúvó garázsokban várják az indulást, részint a történelmileg nevezetes utcákba tilos a behajtás. be" utazni. A kerületek, illetve a városrészek központjában állnak a székházak, hivatalok, gazdag árut kínálnak az üzletsorok, a modern piacok, van mozi, egy-két helyen hangversenyterem is; felépültek az uszodák, könyvtárak, egészségügyi központok. Igazságtalanok lennénk, ha nem tennénk hozzá mindehhez azt is: Prágával párhuzamosan a főváros környéke is teljesen átalakult. Természetesen, előnyére! Az ide tartozó települések levetették régebbi, „falusias" jellegüket, mindenhol kialakult a városi mag, ahonnan helyi érdekű gyorsvasút és metró segítségével gyorsan elérni akár Prága szívét is! Térjünk vissza a mába, már elfáradt a képzeletünk is. Mindez azonban — bármilyen hihetetlenül is hangzott helyenként — nem volt álmodozó képzelgés! „Útikalauzunk" — Blahomír Borovička professzor, Prága főműépítésze csak azt mondta el, ami valóságos tervként benne van abban az általános rendezési elképzelésben, amelynek alapjait a legfelsőbb párt- és állami szervek is megtárgyalták már. Szép és izgalmas tervek ezek, amelyek olyan Prágát vázolnak fel elénk, amelyért az egész országban érdemes tenni, cselekedni, alkotni. A fantázia ugyanis önmagában nem elég! Azért, hogy szocialista hazánk fővárosa a XXI. század küszöbére érve megfiatalodjék, azért keményen meg kell dolgozni. A legegyszerűbb és a legmerészebb tervek egyaránt csupán kezünk és agyunk munkája nyomán, ésszerű gazdálkodásunk eredményeképpen válhatnak valóra. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György 13
