A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-03 / 18. szám
■■■■■■■■■■■■■■■■■■i Felszabadító szerepinternacionalista hőstett A Hét számára írta: A. M. SZOLOGJAN docens, a tudományok kandidátusa Prága. 1945. május 9. A szovjet nép győzelme a Nagy Honvédő Háborúban korunk legnagyobb eseménye volt. Ezt a korszakot a Nagy Október nyitotta meg. Az SZKP Központi Bizottságának a győzelem 40. évfordulójával kapcsolatos határozata többek között megállapítja: „Azzal, hogy az ellenség vereséget szenvedett, a szovjet nép és fegyveres erői a kommunista párt vezetésével megvédtek a szocialista haza szabadságát és függetlenségét, megvédték Október vívmányait, ugyanakkor meghatározó szerepet játszottak a fasiszta Németországnak és szövetségeseinek leverésében, Európa népeinek felszabadításában, a civilizáció megmentésében. Becsülettel teljesítették hazafias és internacionalista kötelességeiket." A szovjet fegyveres erők felszabadító szerepe Európában az internacionalizmus egyik legszebb példája. A Szovjetunió munkásszolidaritásának és internacionalista segítségének mély történelmi gyökerei vannak. A szovjet nép és a Vörös Hadsereg Október vívmányainak megvédésével és megszilárdításával megvédte az egyetemes proletárforradalom ügyét és internacionalista feladatát teljesítette. A szovjet fegyveres erők internacionalista segítsége legjobban a Nagy Honvédő Háború éveiben mutatkozott meg. A szovjet nép és a fegyveres erők céljait a kommunista párt és a szovjet kormány számos dokumentuma rögzítette. A hitleri Németország a Szovjetunió megtámadása előtt Európa húsz országát rohanta le és foglalta el. Angliát is fenyegette a fasiszta veszély. Hitler csapatai Dániát 24 óra, Hollandiát 5 nap, Belgiumot 19, Lengyelországot 35, Franciaországot 44, Norvégiát 63 nap alatt igázták le. Rövid idő alatt megszállták Görögországot, Luxemburgot és Jugoszláviát. A tőkés világban gyakorlatilag nem volt olyan erő, amely megállíthatta volna a hitleri hordákat. 1941. június 22-én a hitleri csapatok megtámadták a Szovjetuniót, s megkezdődött a fasizmus „keresztes hadjárata" a szocializmus ellen. Hitler gyors győzelmet ígért. Ez azonban a fasiszta Németországnak keleten nem sikerült. Az agresszor útjába eső első város, Breszt 28 napig ellenállt. A 3 500 ember feltartóztatta a tankokat, tüzérséggel és légierővel megerősített német hadosztályt. Szevasztopol 8 hónapig védekezett, hosszabb ideig, mint a nyugat-európai országok. Az ellenség ekkor 300 ezer embert veszített, többet, mint június 22-ig együttvéve. Leningrád ostroma 900 napig tartott, s a németeknek még így sem sikerült elfoglalniuk a várost. Hosszú és nehéz volt a szovjet nép útja a győzelemig. A háború 1 418 napig tartott, mérhetetlen ember- és anyagi áldozatokat követelt. A háború négy éve alatt 20 millió szovjet ember vesztette életét. Összehasonlításképpen elmondjuk, hogy az Egyesült Államok 300 ezer, Anglia 370 ezer, Franciaország 600 ezer embert veszített. A fasiszták 1 710 várost és munkástelepülést, több mint 32 ezer ipari üzemet, 65 ezer kilométer vasutat és több mint 4 000 vasútállomást tettek tönkre. A Szovjetunió nemzetgazdaságának 30 százalékát veszítette el. „A világon egy államnak sem volt olyan történelmi felelőssege, egy nép sem szenvedett annyit, mint az önök országa." — mondotta Gustáv Husák elvtárs a Csehszlovák Köztársaság megalakulása 60. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi nagygyűlésen, majd így folytatta: „A Szovjetunió becsülettel kiállt minden próbát. Mi tudjuk, hogy ezek a ■■■■■ 8
