A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-03 / 18. szám

_____________________________A Csemadok életéből KÖZPONTI BIZOTTSÁGA a képzőművészeti klubok tevékenysé­gével. Munkánk legproduktívabb és legna­gyobb tömegeket megmozgató szaka­sza az amatőr művészet. Ez megmutat­kozott abban is, hogy a vitafelszólalá­sok jelentős része ezt a munkaterületet érintette. Továbbra is a népi éneklőcso­portok és tánccsoportok fejtik ki a leg­aktívabb tevékenységet. Foglalkoztak a vitafelszólalók a moz: galom irányítói-módszertani kérdése­ivel is, érintették a Szőttes tevékenysé­gét, az Ifjú Szívek, a CSMTKÉ munkáját, a MATESZ műsorpolitíkáját is, kifogá­solták, hogy kevés propagációs és se­gédanyag jelenik meg magyar nyelven. Értékelve a vitafelszólalásokat el­mondhatjuk, hogy ezek többségében azonos tartalmúak voltak, mint a múlt­ban, de azt is megállapíthatjuk, hogy gyarapodnak a jobb minőséget, új munkaformákat kereső, kritikus hozzá­szólások. A Központi Bizottság határozata ér­telmében a járási konferenciákat január 1 -töl február végéig kellett megtartani. Járási bizottságaink a múlt év novem­beri elnökségi ülésein javaslatokat dol­goztak ki a járási konferenciák előkészí­tésére. Ezeket a javaslatokat az új járási vezetőségek névsorával kiegészítve — külön feltüntetve az elnökségbe java­soltak névsorát is — előterjesztették az illetékes járási pártbizottságokra jóvá­hagyás végett. Örömünket fejezzük ki, hogy minden járási konferencián részt vett a járási pártbizottság küldöttsége, az esetek többségében a küldöttségek élén titkár állt, felszólalásukban nagyra értékelték azt a munkát, amit a CSEMADOK helyi szervezetei, különböző kultúrcsoportjai a községek és a városok, valamint a járás kulturális életében az eltelt három esztendő alatt tettek. A szervezeti élet szakaszán javasol­ták, hogy pontosítsák a tagnyilvántar­tást és továbbra is fordítsanak nagy gondot a tagtoborzásra. Szenteljenek nagyobb figyelmet a gyengébben mű­ködő helyi szervezetek aktivizálására. Továbbra is arra kell törekedni, hogy a CSEMADOK tagsága fokozottabb mér­tékben kapcsolódjon be a Nemzeti Front választási programjának teljesíté­sébe. Tovább kell erősíteni az együtt­működést a tömegszervezetekkel, ame­lyekkel a KB titkársága együttműködési szerződést kötött. Igényként jelentke­zett a klubtevékenység továbbfejleszté­se és fokozása, a történelmi-honisme­reti munka minőségének javítása, to­vábbi honismereti körök megalakítása, a jogi nevelés területén végzett előadá­sok rendszeresítése. Hét-előfizetők to­borzása, a világnézeti nevelés, a szoci­alista hazafiság és a proletár nemzetkö­ziség szellemében való nevelés haté­konyságának növelése. A művészeti munkaszakaszon java­solták, hogy több figyelmet kell fordíta­ni a gyermek- és ifjúsági tánccsoportok tevékenységére, az ének- és zenei moz­galom területen el kell érni a CSEMA­­DOK-enekkarok részvételét a minősítő versenyeken. Tovább kell szorgalmazni a néprajzi szobák létrehozását, biztosí­tani a táncmozgalom területén a mód­szertani és szakmai segítséget. A Slov-Fél Miklós koncerttel együttműködve, rugalma­sabban kell biztosítani a járási dal- és táncünnepélyekre külföldi vendégcso­portok illetve művészek szereplését. Összegezve elmondhatjuk, hogy járá­si konferenciáink a XIII. országos köz­gyűlésünk határozataival összhangban, az SZSZK Kulturális Minisztériuma do­kumentumainak szellemében mélyre­hatóan értékelték azt a munkát, melyet a magyar dolgozók kulturális fellendíté­se, nemzetiségi kultúránk ápolása, ha­ladó hagyományaink őrzése és terjesz­tése érdekében végeztek. Járási bizott­ságaink szerveibe, a helyi szervezetek élére azokat választották, akik az elmúlt megbízatási időszakban munkájukkal bizonyították elkötelezettségüket és rá­termettségüket." Vita: Fél Miklós (Dunaszerdahely — D. Streda): Felszólalásában kifejtette, hogy járá­sukban tovább nőtt az aktivitás mind a szervezeti és népművelési munka, mind a kulturális tömegmozgalom területén. Gazdasági kérdésekkel is foglalkozott, egyebek között megemlítette, hogy a járás évi bevételi tervét 120—130 szá­zalékra teljesíti, a kiadási tervet pedig nem lépi túl. Kifejtette, hogy a járás politikai és állami szervei elismerően nyilatkoznak a CSEMADOK munkájáról. Ásványi László mérnök (Bratislava-vidék) A taglétszám növelésének eredménye­ivel foglalkozott, megemlítve a dunaúj­­falusi és gútori helyi szervezet aktív munkáját. Bírálóan szólt a járás felnőtt és gyermekszrnjátszásáról. Érintette a Szőlős Sándor Hét előfizetőinek kis számát. Szólt a kulturális munka fellendítésére tett igyekezetekről. Ádám István (Rimaszombat — R. Sobota) Az 1984-es év komplex értékelésének áttanulmányozása alapján a CSIMA­­DOK járási bizottságának munkájáról, annak értékeléséről, valamint az elkö­vetkező időszak megoldásra váró fela­datairól, az évzáró taggyűlések lefolyá­sáról beszélt. Kitért a járás területén lévő kisközségek CSEMADOK-szerve­­zetei megtartásának problémájára. Szőlős Sándor (Rozsnyó — Rožňava) Az évzáró taggyűlések megszervezésé­nek problémáiról szólt, de kiemelte, hogy a problémák ellenére a taggyűlé­sek sikeresebbek voltak az előző éveké­inél. Kitért továbbá a KB sorai közt észlelt fegyelmeztetlenségre, amit több KB-tag távolmaradása is tükrözött, (a plenáris ülésről) Szeberényi Zoltán (Nyitra — Nitra) A művelődési munka terén végzett te­vékenységről beszélt, továbbá a cseh­szlovákiai magyar irodalom fontosságá­ról, a kulturális örökség széles töme­gekhez való eljuttatásáról. Rámutatott az olvasók számának csökkenésére és az olvasói kultúra hanyatlására. Hi­ányolta az olvasóköröket, klubokat és az író—olvasó találkozók magasabb színvonalát. A vitában felszólalt még: Gál Sándor, Varga László, Simon János, Vajányi László, Táncos Tibor.-zsélyi-7

Next

/
Oldalképek
Tartalom