A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-03 / 18. szám
A TÖRTÉNELMI ÚT A hídépítők: Nagy Ferenc csoportja a 75 tonnás vasbetonelemekkel birkózik ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I SZÜLETÉSNAPI KÖSZÖNTŐ HELYETT Folytatás a 2. oldalról 25-én sikerült a maga javára megoldania, ami egyúttal a szocialista forradalom győzelmét jelentette hazánkban. Csehszlovákia dolgozó népének a reakció fölött aratott győzelme mély gazdasági-szociális és politikai változások kezdetét jelentette, és kiindulópontja volt a cseh és szlovák nemzet, valamint a köztársaságban élő nemzetiségek szocialista távlataival összekapcsolódó legszebb eszmények megvalósításának. A népi demokratikus államforma kiharcolásával nagy lehetőségek nyíltak a népi hatalom szilárdítására és a Kassai Kormányprogramban foglalt politikai, szociális és gazdasági változások megvalósítására. Az ezirányban tett lépések azt eredményezték, hogy Beneš elnök 1945. október 24-én aláírta az első államosításról szóló dekrétumot. így összesen 3 119 olyan üzemet államosítottak, amely dolgozóinak száma meghaladta a 150 munkást. Ez tulajdonképpen a nagyburzsoázia hatalmának megtörését is jelentette. 1947 végén és 1948 elején egyre több javaslat hangzott el a további államosításra. A dolgozók követeléseit az Üzemi Szakszervezetek Tanácsai kongresszusán összegezték 1948. február 22-én. Ennek eredményeképpen a történelmi jelentőségű februári győzelem, a reakciós erők eltávolítása a politikai hatalomból és a proletár diktatúra kivívása lehetővé tették a többi államosítással kapcsolatos intézkedést. A februári győzelem a kommunista párt triumfja volt. A csehszlovák történelem új korszakának kezdetét jelentette. 1948. május 9-én elfogadták az új alkotmányt, június 14- én pedig Csehszlovákia történetében először választottak munkás származású államelnököt, Klement Gottwald személyében. A kormány élére az átszervezés után Antonin Zápotocký került. Ezzel kedvező körülmények alakultak ki a szocializmus alapjainak építésére, melynek kezdetét a kétéves újjáépítési terv jelentette. így 1948 végén az ipari termelés 8 %-kal túlszárnyalta az 1937-es év gazdasági mutatóit. Főleg a nehézipar ért el jó eredményeket. Ez a két év Szlovákia történelmében az iparosítás kezdetét jelentette. Az átmeneti időszak stratégiai és taktikai lépéseit a párt IX. kongresszusa tárgyalta 1949. május 25—29. között Prágában. A kongresszus jóváhagyta a párt építésének fő irányvonalát. Ennek értelmében történelmileg rövid időn belül került sor a társadalom alapvető szocialista változásaira. A szocializmus építésének kezdete óta társadalmunk nagy utat tett meg. Már a 80-as évek elején a nemzeti jövedelem az 1937-es év 6-szorosára nőtt. Az ipar tizenkétszer termel többet, mint a 2. világháború előtt. Ez a gyors fejlődés a strukturális változásoknak is köszönhető. Az ipar vezető szerepét a gépipar tölti be. A termelés ebben az ágban több mint 32-szeresére nőtt. A vegyipar termelése 33-szorosára, az építőipar 15- szörösére az energetika 12-szeresére, az élelmiszeripar több mint 5-szörösére stb. nőtt. Több nagy építkezés valósult meg, mint pl. víztárolók az Oraván, Slapyn, Lipnón, Vágón, Dukovanyban, hőerőművek Détmarovicében, Mélníkben, Poferadyban, Chvaleticében, a prágai metró, a Prága és Bratislava közötti autópálya, a Szojuz nemzetközi gázvezeték, a Družba kőolajvezeték, a Kultúrpalota Prágában, a Szakszervezetek Háza Bratislavában, az atomerőmű Jaslovské Bohunicében stb. A mezőgazdaság kollektivizálásával, a szocializmus építésének egyik legbonyolultabb feladata oldódott meg. Teljesen megváltozott az élet a falvakban, kiegyenlítődtek a város és falu közötti életfeltételek. A mezőgazdasági termelés jelenleg 50 %-kal több, mint 1936-ban, annak ellenére, hogy a termőföldek területe kb. 10 %-kal csökkent és a mezőgazdaságban 56,2 % emberrel kevesebb dolgozik, mint 1936-ban. Egy mezőgazdasági dolgozó kb. 15 dolgozót lát el (Tíz évvel ezelőtt 12). A gabonafélék betakarítása 100 %-ban gépesített, a burgonyaszedés 80 %-ban, a cukorrépa szedése 90 %-ban, a fejés 98 %-ban, az itatás 98 %-ban gépesített. Az ipari trágyák felhasználása 1936- ban 1 ha-on 13 kg volt. napjainkban 245,9 kg. Az átlagos hektárhozamok több mint 4 tonnát tesznek ki. Ehhez természetesen a tudomány és technika hozzájárulása is szükséges volt. Kutatóközpontjainkban mintegy 180 ezer ember dolgozik. Erre a tevékenységre a nemzeti jövedelem cca 4 %-át fordítjuk. Csehszlovákia stabil tagja a KGST-nek. A 40 év alatt 31-szeresére nőtt az árucsereforgalom a szocialista, és 8-szorosára a kapitalista országokkal. A termékek 1/3-át a Szovjetunióba exportáljuk. Az életszínvonal is jelentősen nőtt. Míg 1948-ban az átlagkereset 823 korona volt, napjainkban megközelítőleg 2 800,— korona. Nincsenek eltérések az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme között. 1948 óta kb. 3 millió modem lakás épült, amelyekben lakosságunk több mint fele lakik. 100 háztartásra 44 személygépkocsi jut. Többszörösére nőtt a szociális juttatások összege is. Kiváló eredményeket értünk el az iskolaügy, a kultúra és az egészségügyi szolgáltatások terén is. Ezt mindenki tapasztalhatja. A legjelentősebb eredmények közé, amit Csehszlovákia a szocializmus építésének útján elért, tartozik a nemzetiségi kérdés megoldása. A csehek, szlovákok és az itt élő nemzetiségek egységben és testvériségben élnek egymás mellett. A történelmileg kialakult gazdasági, szociális és kulturális különbségek kiegyenlítődtek. Nem léteznek elmaradt országrészek, amelyekben a kapitalizmusban csak a nyomort és éhséget ismerték. Szlovákiában jelenleg az ipari termelés 29, a mezőgazdasági termelés 32 %-át termelik. Csehszlovákia helyzete a nemzetközi porondon diametrálisan különbözik a München előttiétől. Hazánk szerves része és biztos pontja a KGST-nek és a Varsói Szerződésnek. Aktív részese a békepolitikának, a leszerelési kezdeményezéseknek és a Szovjetunióval az élen a nemzetközi feszültség enyhítésén fáradozik. Széleskörű diplomáciai kapcsolatokat tart fenn, 60 kormányközi és 1 250 más nemzetközi szervezet tagja. Gazdasági kapcsolatait a világ 130 államával ápolja és fejleszti. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a burzsoá Csehszlovákiától eltérően politikailag és gazdaságilag erős, kulturálisan fejlett, melynek biztos helye van a világban. Ez milliók fáradhatatlan és áldozatkész munkájának köszönhető. Mindez eredménye Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának, a XIV., XV. és XVI. kongresszusok határozatai teljesítésének. Fotó: archívum Fonák helyzet: a Tesla Liptovský Hrádok-i Híradástechnikai Vállalatának nagykürtösi (Veľký Krtiš) üzemét hiába is keresné az ember a járásszékhelyen, a gyár ugyanis Peszerényben (Peserany) működik. Tízegynéhány kilométernyire Kürtöstől, csupán neve van, lakóháza nincs a faluban. A fiatalos igazgatót, Jozef Sučík mérnököt mesélő kedvében találom. — Volt egyszer — dől hátra párnázott székében —. Zsély (Želovce) és Szklabonya (Sklabiná) között, árnyas liget mélyén — egy kastély. A háborút követően régi gazdái világgá mentek, az épületet közkórházzá alakították. Majd — kereken tizenöt esztendővel ezelőtt, 1970. január 17-én — exportképes híradástechnikai termékeket előállító üzemegység alapjait rakták le a falai között. Nagykürtösi székhellyel, 1968-ban új járás alakult Szlovákiában. A falvak lányai, asszonyai számára, a termelőszövetkezetek kínálta munkalehetőségeken túl, alig akadt kereseti forrás. A kórház a volt peszerényi grófi kúria helyiségeiből a járási székhelyre, frissen épült pavilonokba költözött. Az árván maradt terebélyes épületben — némi átalakítással — beindulhatott a telefonközpontok alkatrészeit gyártó egység próbaüzemelése. A párt- és állami határozatok értelmében — a járás iparosítása érdekében — helyzetfelmérő kísérletként negyven nő ülhetett a munkapadok mögé. A Tesla Prága-Karlín-i vezérigazgatósága vette védőszárnyai alá az üzemet. Az első fecskék természetesen csak a Prágában töltött pár hónapnyi tanulóidő leteltével láthattak munkához. Ám nagyon hamar „eltanulták" választott szakmájuk apró fortélyait. Gyorsan elsajátították a munkafolyamatok végzését, s szorgalmuknak, lelkesedésüknek, igyekezetüknek meg is lett a mérhető eredménye: hónapról hónapra tömöttebb volt a fizetésnapi boríték. S nem kellett az időjárás kénye-kedvének kitéve a termőföldeken dolgozniuk. A földmunkához- értő lányok, asszonyok gyári dolgozókká váltak. Az új üzem híre gyorsan szárnyra kapott, a jó munkakörülmények, no meg a könnyebb pénzkeresés lehetősége mágnesként vonzotta az embereket. Beváltak a számítások, az üzem terjeszkedni, terebélyesedni kezdett... — A megalakulást követő hatodik esztendőben — tájékoztat az igazgató — már kétszázan szorgoskodtak a helyiségekben. Jozef Sučík mérnök már csak tudja, hiszen alapító tag, megalakulása óta az üzem igazgatója. Bele-belepillant a feljegyzéseibe, aztán folytatja a képzeletbeni, múltidéző sétát. — Két év elteltével tágas csarnok épült, s beindult az üzemi étkezde is. Ekkor következett be a tragédia: tüzet fogott a régi kastélyépület, s a lángok martalékává vált. Az üzem azonban hamar kiheverte a súlyos csapást. Gombamódra nőttek ki a földből a falak, új műhelyek épültek. Öt esztendő múltán már félezren dolgoztak Peszerényben, jelenleg meg mintegy hétszázra tehető az alkalmazottak száma. Egyre bonyolultabb, hozzáértőbb munkát igénylő műszaki cikkek gyártásába fogott az üzem. S a termékprofil-módosítást követően még eredményesebben teljesítették évenkénti feladataikat. Az üzem a Liptovský Hrádok-i konszemvállalat irányítása alá került. Az UK—11-es telefonközpont-mellékek alkatrészeinek gyártása még igényesebb feladatok elé állította a dolgozókat. Az üzem iránt azonban az érdeklődés továbbra is nőttön-nőtt. így, a hosszú, fáradságos utazá-4
