A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-12 / 15. szám

Szépséges szigetország a Karib­­tengerben. 1959. január 1 -töl sza­bad ország. Ekkor győzött a Fidel Cast­ro vezette demokratikus népforradalom Kubában, és ezzel új korszak kezdődött az ország történelmében — a szocializ­mus építésének korszaka. Az Antillák legnagyobb és a hozzá csatlakozó mintegy ezerhatszáz kisebb szigete természeti szépségével, törté­nelmi emlékeivel, vendégszerető lakó­vány sírkövek szikrázva verik vissza az állandóan tűző nap sugarait. Aztán itt van az első havannai egyetem épülete, amely már 1782-ben állt, s nem utol­sósorban a 140 méter magas Jósé Marti emlékmű. Sok a látnivaló a Pihe­nés Parkban is, főleg a gondozott nö­vényzet meg az akvárium ragadja meg az idegen figyelmét, de meg kell nézni az egy óriási tömbből készült Lenin­­szobrot is, amelyet nemrég lepleztek le a park legmagasabb pontján. Van itt úttörövasút, lovasiskoia meg egy mes­terséges tavon felállított úszó színpad is. A fővárosiak büszkesége a nemrég átadott szupermodem kórház és a vá­ros legmagasabb épülete, a harmince­meletes Foksa, amelynek tetején egy nagy étterem várja a vendégeket és gyönyörű a kilátás az egész városra. A cikk elején említettük, hogy az idegenforgalom Kubában évről évre nő. Ám hozzá kell tenni, hogy ha például a főváros több kielégítő szállodával ren­delkezne még több vendéget fogadhat­nának. A szakemberek szerint jelenleg csak nyolc olyan hotel üzemel, amely mai állapotában megfelelő körülménye­ket biztosít a külföldi turistáknak. Ez a nyolc szálló egyszerre összesen 5 ezer vendég fogadására alkalmas. A többi szálloda javításra szorulna, rendbeho­zataluk becslések szerint mintegy 100—150 millió dollárba kerülne. A tervek szerint a meglévő hotelek javítá­sa és az újak építése folyamatosan valósul majd meg a kővetkező években. Havannától nem messze található a Santa Maria strand. Ezt hétközben a turisták ezrei, a hétvégeken pedig a fővárosi lakosok tízezrei lepik el. Az idillikus környezet — pálmafák, szikrázó fehér homokpart és csodálatos tenger­víz —, tökéletes kikapcsolódást biztosít mindenkinek. Esténként a világhírű Tro­­picana szórakoztatja a látogatókat. A természet festői kulisszái között rende­zett előadáson a mozgás, a szépség, a UBAl ÚTI JEGYZET §m ut> um m M rm # ; ival egyre több turistát vonz ide a világ minden tájáról. A kis szigetek többsége korallból van és lakatlan. Az ország túlnyomó része síkság vagy alacsony dombvidék, magasabb hegyek csak ke­leten, Oriente tartományban vannak. A folyók rövidek, ezért vizük gyors folyású. Kuba területe 114 524 km2, lakosainak száma mintegy tízmillió. A világ egyik legheterogénebb összetételű országa, nemcsak spanyolok, indiánok és nége­rek, hanem kínaiak és különböző euró­pai meg latin-amerikai országokból származó bevándorlók keveredtek itt. A lakosság 60 százaléka a városokban él. Hogy miért imádják Kubát annyira a turisták? Tíz hónapon keresztül süt a nap, az évi átlaghőmérséklet 25 Celsius fok, a legmelegebb hónapok a július és az augusztus. Júliusban 33 fok, január­ban 19 fok az átlaghőmérséklet. Ma a fürdőzőket mintegy 300 strand várja a kubai partokon. Az idegenforgalom év­ről évre nő. 1984-ben például már több mint kétszázezer turista kereste fel a szigetországot, a szállodák kihasznált­­sági foka 70—80 százalék között mo­zog, persze nyáron minden szoba fog­lalt. A legtöbb külföldi Kanadából, Me­xikóból és az európai országokból érke­zik Kubába. Az idegenforgalom fö célpontja Ha­vanna, a kétmilliós főváros. A várost 1515-ben alapította Diego de Velásqu­­ez spanyol konkvisztátor. A városban számos műemlék, építészeti remekmű köti le az idegen figyelmét. Lenyűgöző­en szép a koloniális városrész. Az egy­­kétemeletes, árkádos különböző pasz­tellszínű házak sűrűn egymás mellett húzódnak a főváros 8 kilométeres kor­zóján a Malecon, ahol a híres havannai karneválokat rendezik. A korzó másik oldalán a tenger hullámai tajtékoznak kitartóan, megtörve a széles járda mel­letti sziklafalon. A város első erődje az El Castillo de la Real Fuerza 1558-ban és a kalózok ellen védte Havan­nát. A gyönyörű katedrális kubai barokk stílusban épült 1748-tól 1777-ig. A Nemzeti Capitóliumot három év alatt (1926—1929) építették fel és hü mása a washingtoninak. A Castillo del Morro nevű soktornyú masszív erődítmény a Havannai-öböl jobb partján áll, az erőd falait egyik oldalról a tenger hullámai ostromolják, a szárazföld felöli oldalán pedig 25 méter mély várárok veszi körül. A Morro-erődítmény 1589-ben épült, II. Fülöp spanyol király utasításá­ra. Kuba majdnem négyszáz évig volt spanyol gyarmat. A főváros egyik nagyon érdekes látni­valója a Kolumbusz temető. Itt mintegy nyolcezer sírhely található, a fehér már­8

Next

/
Oldalképek
Tartalom