A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-05 / 14. szám
Duna-parti panoráma hogy a hétvégeken néha mindkét sávot egyirányúsítják a sokmillió hazai és külföldi miatt, akik úticélul választották Balatont vagy Budapestet. Útban a magyar tenger felé felcsillan a Velencei-tó tükre és épülő-szépülö környéke, majd Székesfehérvárt el-NDK-val, valamint a Balkán-félszigettel és Nyugat-Európával. Egész éven át, éjjel-nappal ez útvonalakon közlekednek Európa valamennyi nemzetiségű kamionjai. Útközben a gépkocsivezetők szeme meg-megpihen az üdezöld búzatáblákon, az erdőszélen delelő tehéncsordán s a falvak takaros, új piroscserepes házain. A külföldiek általában a kirakatokon vagy a csemegepultok választékán mérik le az ország jólétét. A közgazdászok országos viszonylatban gondolkodnak, s nagy számokkal dolgoznak, így pontosabban értékelik a népgazdaság alakulását. Megállapították, hogy a múlt évben minden eddiginél több, 15,7 millió tonna gabonát takarítottak be. A búzatermés 7,3 millió tonna volt. Kukoricából 6,7 millió tonna termett. A búza átlagos hektáronkénti hozama 5,4 tonna volt, a kukoricáé 5,9 tonna. Növekedett a cukorrépatermés, továbbá burgonyából és napraforgóból is többet takarítottak be, a múlt évben az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan számottevően nőtt az élelmiszeripari termelés, főleg a húsiparé. Ha összehasonlítjuk a háború előtti átlagos 1,5 tonnás hektárhozamokat a mai hozamokkal, és a mai üzemszerű, nagyfokú gépesített termeléssel, meg kell állapítsuk, hogy a mezőgazdaság szocializálásának korszaka fontos mérföldkő volt a magyar népgazdaság és társadalom kibontakozásában, amit nem lehetett sem lekésni, sem elmulasztani. Győri városkozpont hagyva — mely város a magyar alumíniumipar központjaként, továbbá az Ikarus buszairól, Videoton TV-készülékeiröl és számítógépeiről ismert — az út mellett jelzőtábla hívja fel az arrajárók figyelmét Gorsiumra, ahol az egykori Pannónia földjén ma régi római város feltárásán dolgoznak. Már az ókorban fontos hadiút vezetett erre, annak nyomvonalán halad a mai út is. Már a régi rómaiak is mérföldkövekkel jelölték az utak hosszát, nem messze innen találtak is belőlük egyet. Az egyikre például ezt vésték I. NOTA (prima nota), így lett aztán a közeli város neve Inota, amely ma már összeépült Várpalotával. (Iparának fejlesztéséhez a kölcsönös gazdasági együttműködés jegyében mi is hozzájárultunk.) Ezek és a többi fontos közlekedési utak kötik össze az országot a legnagyobb szocialista kereskedelmi partnerekkel a Szovjetunióval, Csehszlovákiával és az A mezőgazdasággal együtt, bár nehezebb nemzetközi körülmények között, fejlődik az ipar is, főleg a vegyipar, a gyógyszeripar, az alumíniumkohászat és könnyűipar, s mindez együttvéve biztosítja a nemzetközi versenyben a népgazdaság talponmaradását. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa napjainkban tárgyalta meg az elért eredményeket. Az elemzések alapján kitűzte a párt és a társadalom további fejlődésének útját. A dolgozók a kongresszuson is és az ország nemzeti ünnepén is büszkén gondolhattak a felszabadulás óta megtett útra. DUSEK IMRE A szerző felvételei Einstein-fűmen „Az ember igazi értéke azáltal határozódik meg, hogy milyen arányban és milyen szellemben sikerült neki az énjétől megszabadulnia. " (ALBERT EINSTEIN) Hogyan lehet valakiből Nagy Ember? Egy: annak születik, Ronald Pickup civilben és kettő: azzá válik, há- Einstein szerepében rom: sehogy. Albert Einstein Nagy Embernek született. Huszonhat éves korában már az egész világ ismerte a nevét. 1905-ben a speciális, tizenegy évvel később pedig az általános relativitáselméletet dolgozta ki. Harmincévesen a zürichi egyetemen, két évvel később Prágában, 1912-ben pedig a zürichi technikai főiskolán volt tanár. De dolgozott a berlini Fizikai Intézet vezetőjeként is, 1933-tól pedig az Amerikai Egyesült Államokban élt és működött. Száz meg száz miértre, érdekesnél érdekesebb természettudományi kérdésekre keresett és talált választ. Megmagyarázta a gravitáció modern elméletét, a fény-elektromos jelenséget, a bolygók perihélium-mozgását és még sok mindent, amit mi, laikusok, akik végiglapultuk a fizikaórákat és a szikrázó kísérleteket csak a hátsó sorokból lestük, talán még akkor sem értenénk meg, ha fél életünket a könyvtárakban töltenénk. Mit tudunk hát Einsteinről? Legföljebb azt, hogy nagy fizikus volt és szíwel-lélekkel küzdött az emberiség haladásáért, a békéért, az atomenergia békés felhasználásáért és a társadalmi igazságtalanságok megszüntetéséért. S amíg Einstein Nagy Embernek született, Ronald Pickup egyik napról a másikra lett azzá. Legalábbis arra az időre, amíg Lazar Iglezis magyar—NSZK— francia koprodukcióban készült tévéfilmsorozatában a híres fizikust játszotta. A világ egyik legismertebb maszkmestere minden forgatási napon négy órát bíbelődött a neves amerikai színésszel. Ennyi időbe telt ugyanis, amíg a művész markáns arcára mély ráncokat vásárolt, sötét hajára torzonborz ősz parókát húzott, orra alá pedig dús bajuszt ragasztott. A többi, mármint a lelki azonosulás Ronald Pickup feladata volt. Nem lehetett könnyű dolga ...-szabó(Bartók István felvételei) 9
