A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-08 / 10. szám
A MAGYAR TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLÁK TANKÖNYV- ELLÁTÁSÁRÓL A Bratislavai Szlovák Pedagógiai Kiadóvállalat magyar szerkesztőségének a gondozásában 1951 óta rendszeresen jelennek meg a különféle típusú magyar tanítási nyelvű iskolák számára az óratervekben feltüntetett tantárgyakra tansegédletek. Ezek elsősorban tankönyvek, munkalapok, munkafüzetek, példatárak, különféle táblázatok, képes szótárak, szakkifejezések szótárai, kétnyelvű frazeológiai szótárak, a tanulók, ill. módszertani kézikönyvek, szakdidaktikák a pedagógusok részére. A tanulók ismereteinek bővítését szolgálják a tudományos népszerűsítő irodalom kiadványai.. A szülök és az iskolabarátok nevelői érdeklődéseire adnak választ a pedagógiai, a pszichológiai és a nevelési kérdéseket boncolgató eredeti és idegen nyelvekből fordított művek. Szerkesztőségünk 277 alapiskola, 21 kisegítő iskola, 18 gimnázium, 23 szakközépiskola, 28 két-, három- és négyéves szakmunkásképző intézet tanulóit és pedagógusait, valamint 66 óvoda pedagógusait látja el a tanítást szolgáló segédeszközökkel. A szerkesztőségi munka homlokterében a tankönyvek állnak. Ezek: speciális tankönyvek, amelyeket csupán a magyar tanítási nyelvű iskolákban használnak, országosan érvényes tankönyvek fordításai, amelyek köztársaságunk minden tanítási nyelvű iskolájában érvényesek, mutált tankönyvek, amelyeket a Magyar Népköztársaságtól veszünk át, de kiegészítjük csehszlovákiai reáliákkal; továbbá az országosan érvényes tankönyvek részben korrigált és mutált változatai, fordításai, amelyeket kiegészítünk kétnyelvű szótárral, meg az egyes lezárt tematikus egységek után szlovák nyelvű összefoglalásokkal. A magyar oktatási intézmények tanítási segédeszközökkel való ellátását a Csehszlovák Közoktatási Rendszer Tervezetének Végrehajtási Utasításai szakaszosan vezették be. Az első szakaszban az alapiskolákat teljes mértékben, a kisegítő iskolákat pedig részben elláttuk a kötelező, kötelezően választható és a nem kötelező tantárgyakra segédeszközökkel, ugyanakkor a pedagógusokat módszertani kézikönyvekkel. Az alapiskolák és a kisegítő iskolák részére az első szakaszban, azaz 1976-tól 1983-ig 253 kiadványunk jelent meg, 3 503 000 példányszámban és 35 112 000 Kčs értékben. A második szakaszban 1984-től 1988-ig mindenekelőtt a középiskolák (szakmunkásképző iskolák, szakiskolák, gimnáziumok) segédeszközökkel való ellátása a fö feladatunk. A második szakasz évi kiadói tervei nagyon igényesek. Ezt meggyőzően bizonyítják a statisztikai adatok. A kötelező, a választható és a nem kötelező tantárgyakra, módszertani kézikönyvekre 113 kiadvány esik a gimnáziumokban, s csupán a kötelező szaktantárgyakra a szakiskolákban 42, a szakmunkásképző iskolákban pedig 40 kiadványt kell biztosítanunk. A második szakaszban ugyancsak megvalósításra várnak az alapiskolák innovált tankönyvei, ezek a részben vagy teljesen átdolgozott kiadások, valamint a kisegítő iskolák 6—8. osztályai számára készítendő segédeszközök. A második szakasz jellegzetes tankönyvei az alapiskolákban az innovált, a középiskolákban az integrált tankönyvek. A szakmunkásképző iskolák és a szakiskolák szaktárgyaira az országosan érvényes tankönyvek fordításait kell elkészítenünk, ami szinte leküzdhetetlen nehézségek elé állít bennünket egyrészt azért, mert nem kapkodnak a lothpal Gyula felvetele fordításokért az alacsony fordítási tiszteletdíj láttán azok, akik mind a szaktantárgyak kétnyelvű terminológiájában, mind a fordítástechnikában otthonosan mozognak, másrészt pedig azért, mert szerkesztőségünk kis létszámú, új erők felvételére pedig kevés a reményünk, s a jelenlegi szerkesztőink között nincsenek technikai műveltségüek. Tájékoztatás céljából felsorolom a szakmunkásképző iskolák azon szakcsoportjait, melyekre az országosan érvényes tankönyveket kell lefordittatnunk: a gépipar, a villamosgép- és az energiaipar, a ruházati ipar, a kereskedelem, a vendéglátóipar, a szolgáltató ipar, a csőhálózatszerelő, berendezésszerelő és a műszeripar. A szakközépiskolák részére viszont az alábbi szakágak országosan érvényes tankönyveinek fordítására keresünk fordítókat: óvónői (óvodáskor pedagógiája, a nevelői munka programja a bölcsödében és az óvodában, zenei nevelés módszertana, képzőművészeti nevelés az óvodáskorban), gépészeti (gépészet, gépészeti technológia, műhelygyakorlatok), elektrotechnikai (elektrotechnika alapjai, elektrotechnikai gépek és készülékek alkatrészei), számítástechnikai (számítástechnika alapjai), építészeti (építőanyagok, építészeti mechanika, víztan, hidraulika). közgazdaságtani (vállalati közgazdaságtan), földmérési (földméréstan, földméréstani számtan) és vegyipari (vegytan). A Tervezet által kijelölt elvek értelmében elkészített alapiskolai és kisegítő iskolai tankönyveinkért nem kell szégyenkeznünk, alátámasztják ezt az iskolai visszajelzések. Az alapiskolai anyanyelvi tankönyveink közül kiemelkednek az Anyanyelvi gyakorlatok és a kisegítő iskolák 1. és 2. osztálya számára- kiadott Képes olvasókönyvek, amelyek elismerést szereztek a magyarországi szakemberek körében is. A jóleső elismerések azonban nem tesznek bennünket önelégültté, hiszen az iskolai és a kutatóintézeti visszajelzések feltárják tankönyveink hiányosságait is Rámutatnak arra, hogy egyes tankönyveink túlméretezettek, már-már súrolják a maximalizmus határait. A tankönyvszerzők a fizika és a biológia tankönyveiben a stíluseszközök megválasztásakor figyelmen kívül hagyták a tanulók életkorát. A matematikában történt gyökeres szemléletváltást az átlagos képességű és a gyenge tanulók nem tudták maradék nélkül a magukévá tenni. A magyar nyelv nyelvtankönyveiben nem következetes a szakterminológia használata, gyakoriak a vagylagosságok a terminus technicusokban. A szlovák nyelvtankönyvek nem tesznek különbséget törzsanyag és kiegészítő anyag között, a komunikatív funkció fetisizálása pedig a grammatikai anyag elsajátításának a rovására történik, ami a nyelvtani készségek és szokások kialakítását gátolja. A tartalmi hiányosságok mellé fordítási hibák is becsúsznak, amelyekre nem mentség a fordításra adott rövid határidő sem. A stiláris, a nyelvtani és a szakterminológiai hibákat csak az utánnyomásokban tudjuk kigyomlálni. A tartalmi és a fordítói fogyatékosságok mellett kellemetlen helyzetbe hozzák a szerkesztőket a nyomdatechnikai hiányosságok, amelyeket a korrektúrák figyelmen kívül hagyása és a felületes nyomdászi munka okoz. Szembeötlők a sorvégi elválasztások; pl. a magyar kétjegyű mássalhangzókat rendre elválasztották a hatodikos Természetrajzban. Tiltakozásunkra arra hivatkozott a nyomda, hogy a gép cseh és szlovák nyelvre van betáplálva. Vannak sajnos olyan kiadványaink, amelyek nem tankönyv. hanem brosúra jellegűek. Több borítólapunknak nincs tanulásra ösztönző funkciója. A második szakaszt könnyebbnek képzeltük el, a valóság az ellenkezőjét bizonyítja. A közvélemény tájékoztatása céljából szükséges rámutatni arra, hogy a specifikus tantárgyak (magyar, szlovák, orosz nyelv és irodalom) tankönyveinek és módszertani kézikönyveinek a megírása hihetetlen nehézségekbe ütközik. Egyes szerzők túlbecsülik képességeiket, a lektorok — tisztelet a kivételnek — hevenyészve összedobott bírálatokat nyújtanak be, többen kifutnak az időből, nálunk pedig kormányrendelet rögzíti a leadási és a nyomdai átfutási időt. Rutinos tankönyvszerzők felületesen összecsapott kéziratokat nyújtanak be, megkerülve a tantervi és koncepcióbeli követelményeket. Fennáll viszont az is, hogy szerzőink kevés támogatást kapnak az iskolájukban, fölöslegesen túlterhelik őket iskolán és osztályon kívüli munkákkal. A legtöbb szerző nem él az 1976. szept. 30-i Közlönyben biztosított alkotó szabadság jogával. A szabadság idejére a Szlovák Irodalmi Alap ösztöndíjat biztosít, a havi átlagkereset összegében, maximum 6 hónapra. Köszönet, hála és elismerés illeti meg elsősorban azokat, akik a tornyosuló akadályok, szakmai irigység, meg nem értés ellenére is lelkesen, kitartóan és szakmailag magas szinten dolgoznak mint tankönyvszerzők, továbbá azokat, akik — akár pedagógusok, akár más területen működő szakemberek — fordítóként és lektorként szabad idejüket áldozzák fel, azért, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulói kifogástalan, vonzó tankönyvekből tanulhassanak. Végezetül ide kívánkozik még, hogy a segédeszközök színvonaláért a kellő mennyiség biztosításáért három intézmény felelős: az oktatási minisztérium, a pedagógiai kutatóintézet és a pedagógiai kiadóvállalat. Az első a jóváhagyó, a második a koncepciót adó, a harmadik a kivitelező szerv. A sajtó hasábjain sok esetben előfordult, hogy riporterek helytelen címzetthez fordultak, nem az illetékes szerv számlájára írták a fogyatékosságokat, szakmai ismeretek hiányában kész pénznek vettek pedagógusok panaszait pl. hogy nincs tanterv, nincs tankönyv olyan típusú iskolákban, ahol 1960 óta megtalálható mind a hiányolt tanterv, mind a tankönyv is. Álláspontunk: a tansegédletekről szóló tájékoztatás szükséges, de legyen valós s ha kétség merül fel, konzultáljunk kölcsönösen. Dr. BERTÓK IMRE kandidátus 10
