A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-08 / 10. szám

Innenonnan Gogola doktor (Alfréd Swan) és Turcsányi doktor — az ..Oroszlán" (Juraj Sarvaš) Karol (FrantiSek Kővár) és a Katona (Bronislav Križan) KÉPERNYŐN A „KÜLDETÉSBEN A Hét hasábjain folytatásokban megjelenő „Küldetésben" c. regényből forgatókönyvet írt a szerző a Csehszlovák Televízió megbízásából. Az eredeti kisregény szlovákul jelent meg „Nie sme z rodu bohatierov" címmel, majd több nyelvre lefordították (csehül „Predsunutý" címmel jelent meg). A téma filmváltozata a „Pred­sunutý” címet viseli. Ivan Térén érdemes művész, a film rendezője a közelmúltban fejezte be a bratislavai Koliba laboratóriumaiban a mü utolsó műszaki simításait, a dramaturg Fedor Mosnák volt. A külső felvételek tavaly novemberben készültek, a belső forgatások is véget értek. A filmalkotás lehetőségei azonban bizonyos határokat szab­nak a hősök és történések életrekeltésénél. Nem látunk a filmben például egy sereg olyan epizódot és mellékszereplőt, amelyek a könyvben szerepelnek. Alojz Hanúsek vezető operatőr kamerája előtt híres szlovák színészek keltik életre a regény hőseit: Joríkot ifj. Emil Horváth, dr. Turőányit (az Oroszlánt) Juraj Sarvaš és a Katonát Bronislav Križan. A többi, nem kevésbé jelentős szerepben Ivan Rajniak, Marián Gallo, Alfréd Swan, Hana Kováčiková, František Dibarbora, Ivona Krajčovičová, František Kővár, Ján Kroner és id. Emil Horváth lépnek fel. A „Predsunutý” c. tévéfilmet olvasóink 1985. április 1 -én tekinthetik meg a Csehszlovák Televízió első műsorában. Fotó: D. Dukát FÜGÉD/ JENŐ Fügedi Jenő komáromi (Komárno) származású autodidakta munkásfestő nemrégen ünnepelte 50. születésnapját. 1935. február 23-án parasztcsalád gyermekeként látta meg a napvilá­got, nehéz gyermekkorába beleszóltak a második világháború borzalmai is. A felszabadulás után a festő és mázoló szakmát tanulta ki. Tizennyolc éves koráig eszébe sem jutott, hogy művészet is létezik a világon. Egy véletlen, a Lúdas Matyi egyik számának szórakoztató rajzai láttán érlelődött meg benne a gondolat, hogy ő is tudna hasonlókat rajzolni. Mind maga, mind környezete meglepetéssel vette észre rajztehetségét, így indult el Fügedi Jenő Komárom egyik legtehetségesebb amatőrfestője a mű­vésszé válás útján. Fügedi Jenő azóta is töretlen alkotókedvvel rajzol. Tudja, érzi, ismeri, mi a szép, és jó, meglátással tudja kiválogatni az ő lelkivilágát leginkább visszatökrüző színeket, s hozzá a megfelelő formát is. Témáinak tartalmi lényege könnyedén alakul át művészi értékké ecsetje nyomán. Rajzai érzelmi feszültséget tisztáságot tükröznek, alkotásai művészi értéket képviselnek. Annak ellenére, hogy több rangos díj tulajdonosa, mégis a Komáromi Járási Építővállalat dogozója maradt, megőrizvén a műalkotáshoz nélkülözhetetlen függetlenséget. így több az ideje az önképzésre, a rajzolásra, a festésre, a művészettörténet tanulmányozására. A művészettörténetet bemutató gazdag könyvtárából tanulta meg, hogy több ezernyi év eredményeit nem szabad eltékozolni új elméletek múló divatjáért. Fügedi Jenő szélesskálájú alkotóművész, egyaránt készít ceru­za- és tusrajzokat, pasztelleket, akvarelleket és olajképeket, de nem hátrál meg a kombinált technikától sem. Tájképein megörö­kítette Komárom immár lebontott épületeit, régi utcáit, a hidat, a Vág és a Duna partját, a kikötőt, járásunk fehérfalú paraszthá­zait, a szlovák hegyvidéket. Csendéletei is szuggesztívek. Külön kell szólnunk a művész önarcképéiről, számtalan változatban festette le magát: kalapban, sapkában, tussal, ceruzával, olajfes­tékkel. Valamennyi önarcképén feltűnik a jóságos elrévedő, olykor kutató kék szem, az anatómiailag tökéletesen kidolgozott arc, a magas homlok, és az elmaradhatatlan, a művész egyénisé­gét oly jól kifejező szakáll és bajusz. Művészetének méltatását az időközben elhunyt Nagy Pál festőművész soraival zárom, aki Fügedi Jenőről a következőket irta a Barangolás a képzőművészetben c. könyvében (Buka­rest, 1979, 19. old.): „Soha senkitől nem tanult meg rajzolni, sem festeni, mégis teljes biztonsággal, erőteljes ecsetkezeléssel és nem kevésbé határozott színérzékkel rendelkezik.... Az átlagos műkedvelő színvonalat jóval meghaladva, néha még a képzett művészek teljesítményére is rádupláz, pedig kezdetben még a festékkeve­rés elemi szabályaival sem volt tisztában. Különösen az arckép­festészetben mozog otthonosan, ami nagyobb mesterségbeli felkészültséget igényel. És meg kell jegyeznem, hogy az elisme­rések ellenére sincsenek művészi allűrjei, csakis saját kedvtelé­sére festeget, és továbbra is megmaradt annak az egyszerű, szerény embernek, aki volt." Dr. VIRÁGH JÓZSEFNÉ A Fotosport '84 nemzetközi fényképver­seny eredményét Spanyolországban hir­dették ki. A bírálóbizottság az aranyér­met az itt látható képért Valerij Initinov szovjet fényképésznek nyújtotta át. A versenyen 38 ország fotoriportere vett részt. Kerékpár-léggömb. Ch. Suik olyan tapo­­só-szerkentyüt fabrikált össze, amely kerékpár-pedállal és léggömb segítségé­vel halad a levegőben. A kísérleti repü­lés Kalifornia felett sikeres volt. A felta­láló e különös járművet a filmvállalatok­nak ajánlotta fel megvételre. Ebből lesz majd a „nyaktörő" mutatvány! Gyakorlótorony ejtőernyősöknek. Pe­king közelében áll ez az 55 méter magas torony, amelyet a leendő sportejtőer­­nyősök számára építettek. A jövő ejtőer­nyősei itt még kötélre erősített ejtőer­nyőkkel gyakorolják az ugrást. A látvá­nyos sportágnak egyre több követője van Kínában. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom