A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-08 / 10. szám

A Csemadok életéből KAZINCZY NYELVMŰVELŐ NAPOK MŰSORA 1985. március 14. 14.00 CSEMADOK Csermely kórusának műsora Megnyitó Ünnepi beszéd 14.30 Grétsy László (Magyarország): Életünk és a szaknyelvek 19.00 Irodalmi est a Fábry-klubban 1985. március 15. 8.00 Rácz Endre (Magyarország): A nyelvi rétegeződés problémái 9.30 Kiss Jenő (Magyarország): A jelenségmonográfia készítésének elvi és gyakorlati kérdései 11.00 Kovács László: A csehszlovákiai magyar nyelvjárásgyűjtés eredményei, módszerei EBÉDSZÜNET 14.30 A szép magyar beszéd versenyének országos döntője 19.00 Színházi előadás 1985. március 16. 8.00 A szép magyar beszéd versenyének értékelése — díjkiosztás 8.30 Mayer Judit: Nyelvhasználati gondjainkról 9.30 Montágh Imre (Magyarország): A tudatos és tudattalan kommunikáció a Csehszlovák Rádió magyar adása is Anya­nyelvűnk című műsorával, a többi lap is, amelyek foglalkoznak ezzel. Az Új Szó Kis Nyelvőr rovatát sokan olvassák. Ezt a visz­­szajelzésekböl tapasztaljuk. Az utóbbi idő­ben már szótárszerűen is közlünk időnként szlovák—magyar szójegyzéket. Ez a pedagó­gusoknak és másoknak is segítséget nyújt. A járási lapok szerkesztői is meríthetnek belő­le. MADI ILONA: A hatás, ahogy Jakab István mondta, nagyon nehezen mérhető fel. De, és ezt hangsúlyozni szeretném, 1981-től helyi szervezeteinkben szervezett nyelvművelés folyik. Célunk a dolgozók és az ifjúság nyelvi, nyelvhasználati szintjének az emelése. Pél­dának említem, hogy tavaly 64 anyanyelvi ismeretterjesztő előadás hangzott el, s ezek­nek 3 636 résztvevője volt. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a nyelvművelés nem csu­pán a szakemberek dolga. Hogy az ifjúságot még jobban bevonjuk a nyelvművelésbe, 1981-től járásonként játékos nyelvi vetélke­dőket szervezünk. FIBI SÁNDOR: Az eredmények mellett tuda­tában vagyunk annak is, hogy különösen az ifjúság nyelvhasználata korántsem felel meg a müveit köznyelv követelményeinek. A Csehszlovák Rádió és Televízió magyar adá­sából is lemérhető, hogy a nyelvművelő tevé­kenységet nem tekinthetjük eléggé haté­konynak. JAKAB ISTVÁN: Még mindig nem tudunk eléggé hatni az üzemi és a szövetkezeti dolgozók nyelvhasználatára. Ök csak esetleg a lapok nyelvművelő rovataiból, a rádió nyelvművelő adásából meríthetnek nyelvi is­mereteket, közülük csupán az érdeklődőb­bek vesznek részt egy-egy klubelöadáson vagy nyelvi vetélkedőn. MADI ILONA: Tavaly járásonként megszer­veztük a játékos nyelvi vetélkedőt, s ebben legfontosabbnak azt láttuk, hogy 547 fiatal valóban tevékenyen kapcsolódott be a ver­senybe. 3. FIBI SÁNDOR: A nyelvművelő tevékenység­be egyre nagyobb tömegeket sikerül bevon­ni. El kellene érnünk, hogy a CSEMADOK járási és helyi tevékenységében még na­gyobb szerepet kapjon a nyelvművelés fela­data. JAKAB ISTVÁN: Fontosnak tartom, hogy fizikai dolgozókhoz is közelebb vigyük a nyelvművelést. Erre kínálkoznak is bizonyos formák. Több klubelödás keretében lehetne foglalkozni nyelvi, nyelvhasználati kérdések­kel, s a szervezőknek többet kellene tenniük azért, hogy tömegesen jelenjenek meg eze­ken az előadásokon. A központi, a járási és üzemi lapok is foglalkozhatnának nyelvhe­lyességi kérdésekkel. Tudjuk, annyi szakelő­adónk nincs, hogy mindenüvé jusson belő­lük, de nem igaz, hogy nem akad minden járásban néhány lelkes pedagógus vagy mű­szaki dolgozó, aki alkalmas lenne klubelö­­adás tartására vagy nyelvművelő cikk írására. FIBI SÁNDOR: A CSEMADOK járási szervei ne tekintsék a nyelvművelést csupán a sok feladat egyikének. Keressék azokat a vonzó formákat és módszereket, amelyekkel érde­kessé tudják tenni a nyelvművelést az ifjúság és a felnőttek számára. CSETÖ JÁNOS: A nyelvművelés nem látvá­nyos munka. El tudnám képzelni, hogy a faluban a jól képzett agronómus elbeszél­getne a fiatalokkal a mezőgazdasági szakki­fejezésekről. Szerintem ez a beszélgetés le­hetne olyan érdekes, mint minden más ter­mészetű nyelvművelés. MADI ILONA: A szakember-hálózat kiépíté­se állandó feladatunk. Csak megfelelő szak­emberek segítségével tudjuk kielégíteni az igényt. Művelődési klubjainkban és iskolá­inkban is lehetne a jelenleginél több nyelvi szakkör. 4. FIBI SÁNDOR: A CSEMADOK központi ren­dezvényei közé tartoznak, és a nyelvi szakbi­zottság legkiemelkedőbb, legtömegesebb rendezvénye. Minden évben megközelítőleg 200 olyan érdeklődő vesz részt rajta, aki a szerzett tapasztalatokat a gyakorlatban is kamatoztatni tudja. Ha a résztvevő 80—100 pedagógus visszatér az iskolába, és tovább­adja az új ismereteket a tantestület tagja­föiskolások Juhász Gyula Ifjúsági Klubja fejt ki gazdag tevékenységet. A felsőkirályi Petőfi Sándor Ifjúsági Klub tevékenysége még idő­szakos. A konferencia beszámolója kritikusan ér­tékelte a HÉT terjesztése és az előfizetők növelése érdekében végzett munkát. Megál­lapította, hogy a terjesztésben mélyen a járás lehetőségei alatt maradtak, annak elle­nére, hogy a járási székhelyen és a községek­ben 260 HÉT talál gazdára. Ebből csak tíz százaléka kel el előfizetésben, ami méltatla­nul kevés. A konferencia főbeszámolóját élénk vita követte. Összesen huszonegy küldött szólalt fel. A delegáció vezetői is kifejtették vélemé­nyüket a CSEMADOK Nyitrai Járási Bizottsá­ga munkájáról és általában a CSEMADOK- tagok helytállásáról a munkahelyen és a társadalom más posztjain. A járási párt- és állami küldöttség vezetője, Dr. Štefan Balia különösen nagyra értékelte a magyar nemze­tiségű dolgozók kezdeményezőkészségét, a járás kulturális életében és szocialista társa­dalmunk építésében végzett munkáját. A vitafelszólalások több közérdekű kérdéssel a CSEMADOK szervezeti, művelődési és mű­vészeti tevékenységével foglalkoztak. Művé­szeti és művelődési ágazatok gyarapítását, a szervezettség növelését és a kulturális mun­ka hatékonyságának növelését szolgáló ja­vaslatokat tettek. Szóltak a HÉT terjesztésé­vel kapcsolatos problémákról, a postai kéz­besítés fogyatékosságairól és a hetilap belső tartalmáról. Sok szó esett az anyanyelv okta­tásáról, az óvodai és alapiskolai tanításról. Többen foglalkoztak a Csehszlovák Televízió A CSEMADOK KB küldöttségét Petrik József titkár vezette. inak, a rendezvény tömegessége még hatvá­­nyozódik. MADI ILONA: Röviden annyit mondanék, hogy tizenhat év alatt nagyon sok embernek keltették fel az érdeklődését a nyelvművelés iránt a Kazinczy Nyelvművelő Napok. CSETÖ JÁNOS: A nemzetiségi sajtóbizott­ság ötödik éve vesz részt a Kazinczy Nyelv­művelő Napok rendezésében és szervezésé­ben. Eddig 164 újságíró volt jelen az esemé­nyen. Ennek a hatása kétféleképpen is fel­mérhető. A sajtóban nagyobb teret kapnak a Kazinczy Nyelvművelő Napok. És most már azok mennek Kassára, akiket valóban érde­kel a nyelvművelés. Igyekszünk olyan témá­kat műsorra tűzni, amelyek vonzóak az újságírók számára (Mitől szöveg a szöveg? A publicisztika műfaji és nyelvi követelményei, a magyar nyelv fejlődésének tükröződése a csehszlovákiai magyar sajtóban stb.). Nem véletlen, hogy az idei Kazinczy Nyelvművelő Napok egyik előadásának címe: Életünk és a szaknyelvek. Az ilyen és hasonló jellegű elő­adások önművelésre serkentik az újságírót. FIBI SÁNDOR: A Kazinczy Nyelvművelő Na­pok az utóbbi öt évben színesebbek lettek azáltal, hogy részükké tettük a Szép magyar beszéd versenyének országos döntőjét. így a tanulóifjúságot is bevontuk résztvevőként a rendezvénybe. 5. JAKAB ISTVÁN: Mind az újságírónak, mind a pedagógusnak, mind más érdeklődőnek, sőt a verseny résztvevőinek is nyújtson vala­mit. Nyújtson ismereteket a beszédművelés­ről, a nyelv helyes használatáról, a nyelvjá­­rásgyüjtőknek meg konkrét szakmai és mód­szertani segítséget a nyelvjárási anyag ösz­­szegyüjtéséhez és feldolgozásához. A beszélgetést vezette és feldolgozta: MÁCS JÓZSEF magyar nyelvű adásával is. A küldöttek észrevételeire a járási bizottság elnöksége a legközelebbi ülésén visszatér és a más intéz­ményeket érintő kérdéseket továbbítja a címzettekhez. A meghívott küldöttek végül tizennégy pontból álló határozatot fogadtak el, amelynek célja az elkövetkező időszak feladatainak meghatározása, a CSEMADOK Nyitrai Járási Bizottsága munkájának minő­ségi és mennyiségi továbbfejlesztése, ered­ményességének a növelése. Az újonnan vá­lasztott elnökség első ülésén egyhangúlag Dr. Veres János tanfelügyelőt választották a CSEMADOK Nyitrai Járási Bizottsága elnö­kévé. Az ügyvezető titkári tisztségben Sán­dor János megbízatását meghosszabbította az elkövetkező választási időszakra. Összegezve a CSEMADOK Nyitrai Járási Bizottságának XXV. konferenciáját, elmond­hatjuk, hogy valamennyi problémára kitérő, alkotó légkörben lezajlott tanácskozás volt, amelyre a testvéri, szocialista együttélésre kész és ezért tenni akaró emberi készség volt jellemző. DEBRÖDI D. GÉZA Fotó:.Balkó Imre 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom