A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-08 / 10. szám

A Csemadok életéből A képen balról jobbra dr. Jakab István, Madi Ilona, Csető János és Fibi Sándor (Prandl Sándor felvétele) NYELV ÉS NYELVMŰVELÉS A CSEMADOK KB és nyelvi szakbizottsága, a CSEMADOK kassai (Košice) járási bizottsá­ga, a Szlovák Szocialista Köztársaság Okta­tási Minisztériuma, a Szlovákiai Újságírók Szövetsége Központi Bizottságának nemze­tiségi sajtóbizottsága és a kerületi pedagó­giai intézetek az idén is megrendezik Kassán (március 14—15—16-án), a Hutník Szálló helyiségeiben, a sorrendben immár tizenha­todik alkalommal a Kazinczy Nyelvművelő Napokat. Évről évre egyik rangos fóruma kulturális életünknek, a CSEMADOK KB nyel­vi szakbizottsága munkájának. Fontosnak tartjuk tehát, hogy néhány nappal e jelentős esemény előtt választ kérjünk kérdéseinkre Fibi Sándortól, az Oktatási Minisztérium nemzetiségi osztályának munkatársától, a CSEMADOK KB nyelvi szakbizottságának el­nökétől, dr. Jakab István egyetemi adjunk­tustól, a CSEMADOK KB nyelvi szakbizottsá­gának alelnökétől. Csető Jánostól, az Új Szó főszerkesztő-helyettesétől, a Szlovákiai Újságírók Szövetsége Elnökségének tagjától, a nemzetiségi sajtóbizottság elnökétől és Madi Ilonától, a CSEMADOK KB népműve­lési osztályának szakelőadójától. KÉRDÉSEINK: 1. Milyen tevékenységet fejt ki a CSEMADOK KB nyelvi szakbizottsága ? 2. Van-e kimutatható eredménye, hatása munkájának ? 3. Milyen új elképzelések, formák tehetnék még hatásosabbá tevékenységét? 4. Milyen a jelentőségük a Kazinczy Nyelvmű­velő Napoknak kulturális életünkben ? 5. Mit várnak az idei Kazinczy Nyelvművelő Napoktól? 1. Jakab István:Tevékenysége kettős. Szerve­zi a nyelvművelő munkát és a nyelvjáráskuta­tást. Fibi Sándor : E kettős tevékenység többrétű, mert hiszen a munka az albizottságokban, illetve munkacsoportokban folyik. Nagyon fontosnak tarom az ismeretterjesztő, a hely­ség- és dűlőneveket feltérképező csoport és a szlovákiai magyar nyelvjárások jelenlegi állapotát vizsgáló dialektológiai csoport munkáját. Állandó gondunk, hogy a szüle­tendő új fogalmaknak megfelelő szakkifeje­zéseket találjunk. Ezt a tevékenységet a ter­minológiai csoport végzi. Jakab István: A négy csoport kétfajta tevé­kenységet fejt ki. A nyelvművelő tevékenysé­get és a nyelvjárási anyag gyűjtését. A három éve újjászervezett dialektológiai munkacso­port három területen gyűjtött. A csallóközi, a nyugati palóc és a Szene környéki ő-ző sziget nyelvjárási jelenségeit rögzitette. Azért hangsúlyozom, hogy rögzítette, mert elsőrendű feladata, hogy a kiveszőfélben levő nyelvjárásokról központi nyelvjárási ar­chívumot hozzon létre, amely segítheti majd a tudományos feldolgozást. Madi Ilona: A CSEMADOK Központi Bizott­ságának nyelvi szakbizottsága egyben szak­mai és módszertani irányítója a nyelvműve­lésnek és nyelvjárásgyűjtésnek. Az 1979— 1980-as esztendőkben a járásokban már meglevő irodalmi szakbizottságok átalakul­tak irodalmi nyelvi szakbizottságokká. A CSEMADOK központi nyelvi szakbizottsága ezeknek a munkáját is irányítja. Fibi Sándor: A nyelvi szakbizottság ezenkí­vül a társrendezőkkel együtt évente szervezi a Kazinczy Nyelvművelő Napokat. 2. Jakab István: Nehezen felmérhető, de ki­mutatható eredményeket értünk el. Elsősor­ban a sajtóban. A központi sajtó nyelvhasz­nálatából már kiszorítottuk a régebben ke­letkezett és rosszul használt szavakat, kifeje­zéseket. Persze ez a munka soha nem ér véget, mert mindig keletkeznek újabb és újabb kifejezések. Kiszorítottuk sajtónkból az idegen hatásra keletkezett helyesírási hibá­kat is. Itt a betűszavak helyesírására gondo­lok. Néhány évvel ezelőtt a köznévi jellegű hnb, efsz betűszókat így írtuk: HNB, EFSZ stb. Ma már ezzel a hibával nem találkozunk. Sajnos, a járási és az üzemi lapokig még nem ért el a hatás. A gyűjtőmunkában is kimutathatók az eredmények. Mint már em­lítettük, több helyen összegyűjtöttük a föld­rajzi neveket, és szépen megindult a nyelvjá­rási anyag gyűjtése is. FIBI SÁNDOR: Alapvető feladatunkból adó­dik,' hogy felhívjuk a figyelmét a nyelvtiszta­ság fontosságára mindazoknak, akik kapcso­latba kerülnek a mindennapi nyelvhasználat­tal. Ezen a területen elsősorban a pedagógu­sok körében jelentősek az eredményeink. Örvendetes, hogy egyes iskolákban már más tantárgyak pedagógusai is magukévá tették a nyelvművelési gondot. Ennek egyik konkrét tükröződése a Szép magyar beszéd verse­nyének növekedő színvonala főként az alap­iskolákban. CSETŐ JÁNOS: A nyelvművelő tevékenysé­get segíti az Új Szó is Kis Nyelvőr rovatával. ALKOTÓ LÉGKÖRŰ TANÁCSKOZÁS A CSEMADOK Nyitrai Járási Bizottságának XXV. konferenciáját 1985. február 2-án tar­tották meg a Bélád (Beladice) községhez tartozó Pusztahatári Továbbképző Intézet­ben. Az újjáépített kastélyban létrehozott bentlakásos továbbképző intézet a Nyitrai Járási Nemzeti Bizottság tulajdona. Környe­zetével és szolgáltatásaival zavartalan ta­nácskozási lehetőséget biztosított a 47 kül­döttnek és 19 vendégnek. A konferencián a járási párt- és állami delegációt a tovább­képző intézet házigazdája Dr. Štefan Balia, a jnb elnöke vezette. A konferencián részt vett a CSEMADOK Központi Bizottságának kül­döttsége is, Patrik József titkárral az élen. A CSEMADOK Nyitrai Járási Bizottságának te­vékenységéről Sándor János, a járási bizott­ság titkára számolt be: — A CSEMADOK Nyitrai Járási Bizottsága az értékelt időszakban tovább szilárdította szervezeti egységét. A jb elnöksége har­mincnégyszer, a jb plénuma hét esetben ülésezett. A járás helyi szervezetei 456 veze­tőségi és 86 taggyűlést tartottak, ezeken 4 605, illetve 7 607 CSEMADOK-tag vett részt. A helyi szervezetek egy évben átlag nyolc vezetőségi és két taggyűlést tartottak. Rendszeres szervezeti munkát végzett a ghý­­mesi, lédeci, zsérei, koloni, felsőkirályi, nagy­­cótényi, nyitrai és a nyitracsehi helyi szerve­zet. Ezek tervszerűen tartották meg vezető­ségi és taggyűléseiket. A nyitrai járás 14 667 magyar nemzetiségű lakosa közül 2 697 tagja a CSEMADOK-nak, ami 18,4 százalé­kos szervezettséget jelent. Felsőkirályiban, Nyitracsehiben, Lédecen, Alsóbodokon és Ghýmesen jóval húsz százalékon felüli a szervezettség. 1984-ben a helyi szervezetek — a kiesőket pótolva — 370 új taggal növelték a CSEMADOK-tagok számát. A tag­toborzás területén a legjobb eredményt a ghýmesi helyi szervezet érte el nyolcvanhá­rom új taggal. A CSEMADOK jb távlati tervé­ben szerepel 1987-ig a háromezres taglét­szám elérése. A népművészetéről hires Zobor-vidék a népművelési és művelődési munka területén is jó, eredményeket ért el. Az egyes művelő­dési ágazatokban 114 önálló előadást tar­tottak és 29 megemlékezést a politikai és társadalmi évfordulók alkalmával. Tevékeny­ségük listáján 18 író—olvasó és több árusítás­sal egybekötött könyvkiállítás szerepel. Be­­kapcjolódtak a CSEMADOK KB által meghir­detett történelmi-honismereti vetélkedőbe. A résztvevő hat csoportjuk közül kettő a kerületi, a koloni helyi szervezet képviselői a központi döntőbe jutottak. 1982-ben alakult meg a CSEMADOK jb jogi szakbizottsága, amely rövid idő alatt termékeny munkát végzett és rendszeresen, heti egy alkalom­mal, jogi tanácsadással is szolgál az arra rászorulóknak. A nyitrai járás CSEMADOK helyi szerveze­tei a leggazdagabb tevékenységet a műked­velő művészeti munkaszakaszon végezték. (Különösen gazdag és értékes hagyománya van a néprajzi műfajok ápolásának.) A folk­lórhagyományok ápolása az a művészeti ágazat, ahol a legnagyobb az aktivitás és számszerint is a legtöbben tevékenykednek. Nincs magyar nemzetiség lakta község a járásban, ahol csoport vagy legalább szólis­ták ne ápolnák a hagyományokat. 1981-ben a Tavaszi szél vizet áraszt folklórversenyen tűnt fel és a később győztes Párta együttes, amelynek százhúsz tagja a járás legjobb folklóristáit egyesíti. Kiemelkedő művészeti tevékenységet vég­zett még a ghýmesi Villő Gyermektánccso­­port és Gyermekkórus — Jókai Mária, illetve Simek Viktor vezetésével — és a kolon-zsé­­rei Zobor Hangja vegyeskar. Eredményeikről a központi versenyeinket értékelő írásokban már olvashattak. A járás két ifjúsági klubja közül a nyitrai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom