A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-01 / 9. szám

Ki mit gyűjt? A TEGNAP LÁMPÁSAI —- Egy ötvenéves gőzmozdonylámpával kezdődött — mondja Michael Rasumowsky, Svájc legszebb magén-lámpagyüjteményé­­nek tulajdonosa. — Tíz éve egy zürichi régi­ségkereskedőtől vettem meg, s azóta száz­nál is több darabot gyűjtöttem össze a különböző korok és kultúrkörök világítóesz­közeiből. Az egyébként matematikatanár gyűjtő ap­­penzelli házábn a polcokon egymás mellett sorakoznak a legkülönfélébb lámpások, amelyeknek azonban egy közös talajdonsá­­guk rögtön szembe tűnik: egyik sem villany­nyal működik. A Sankt Gallen-i petróleumos himzölám­­pának (egyik kép) azért van eltolható ernyője, hogy mindig az adott leszűkített felületre összpontosítsa fényerejét. Egy hajóról szár­mazó morzelámpa annak bizonyítéka, ho­gyan lehet a fényforrás gyenge fényét egy speciálisan köszörült lámpaüveggel hallatlan mértékben megnövelni. S hogy már régen s milyen drága lehetett az olaj, arra az összes olajlámpán megtalálható cseppfelfogó utal, amely megakadályozta, hogy az értékes energiahordozónak akár egy cseppje is kár­ba vesszen. A lámpagyűjtő viszonylag könnyen buk­kanhat szép példányokra a régiségkereske­dők raktáraiban, csakhogy ezek a régi mes­termunkák rendszerint siralmas állapotban vannak. Michael Rasunowsky elmondja: a MEGBÉKÉLÉS Én elég tűrhető barátságban voltam az öreggel. Néha-néha szóbaelegyedett velem, sőt egyszer bizalmasan azt is „megsúgta" — amit már úgy is tudtam —, hogy haragszik az emberekre. Leplezett megrökönyödéssel tu­domásul kellett vennem, hogy az egész pla­nétára kiterjedő haragja alól én sem vagyok kivétel. Közlékenyebb óráiban néha érdekes dolgokra döbbentett rá az öregúr. íme, egy kis történet, amit tőle hallottam, és ami engem arra a meggyőződésre jutta­tott, hogy szüntelen zsörtölődései mögött a szeretetrevágyás vergődik. — Egészségi állapotom — mesélte az öreg — rákényszerített, hogy nyári időben a lehető legtöbb napot falun töitsem. Egy falun élő rokonom révén volt is erre lehetőségem. Házának utcai szobáját ellenszolgáltatás nélkül a rendelkezésemre bocsátotta. Na­gyon jól éreztem magam a tiszta, jó levegőjű falucskában. A hiba csak az volt, hogy a srégvizavi szomszéd nyolcéves fiacskája, aki egetverő csintalanságai által vált hírhedtté, engem jelölt ki ártatlannak is minősíthető gyilkos huncutkodásai céltáblájául! Enyhébb gonoszkodásai közé tartozott például, hogy este. amikor a békét és nyu­galmat permetező csendben a ház előtti kiskertben üldögéltem, észrevétlenül a köze­lembe lopódzott és akkorát visított a fülem­be. hogy még másnap is a szívinfarktus kerülgetett. Olyan is volt, hogy cintányéros zenekart szervezett, és egész délelőttöt be­töltő műsort szolgáltattak nekem. A cintá­nyérokat természetesen rossz, kimustrált fa­­zékfedök helyettesítették... Bárgyúbb tevé­kenységei közé tartozott, hogy játékautóját, amellyel velőtmarcangoló zajt lehetett kelte­ni, hetvenhétszer eltolta a házunk előtt. Más­kor megint a pettyes labdája pottyant be „véletlenül" tizenkétszer egymásután a ker­tünkbe. Ilyen és más cifrábbnál cifrább fortélyok hivatásos restaurátorokat alig lehet megfi­zetni, ha pedig az ember maga akar hozzá­fogni a munkához, ekkor rengeteg időt kell áldoznia és feltétlenül nagy kézügyességgel kell rendelkeznie ... Külön csodálatot érdemel a lámpák funk­cionális szempontokat is szem előtt tartó művészi formatervezése. Mai szakemberek­nek megszívlelendő mintát szolgáltathat pél­dául az a kétszáz éves francia olajlámpa (másik kép), amelynek mesterien kiképzett üvege csodálatosan sugározza szét a fényt. Mivel a lámpák természetes használat köz­ben mutatnak legszebben, a gyűjtőnek gondja van arra, hogy mind üzemképes le­gyen és felválta teremtenek hangulatos fényt az appenzelli házban. szenvedő alanya voltam a nyár közepéig. Egy ideig acsarkodtam a kis gézengúzra, de aztán hadimódszert változtattam. „Rohandt kölyök" helyett „kiskomámnak" „pajtikámnak" kezdtem szólítani. Apró cso­koládéval, cukorkával, keksszel kinálgattam, sőt, egy alkalommal együtt szalonnáztunk a kiskert padján. A terrorakciók lassan elmara­doztak, összebarátkoztunk. Megtudtam tőle, hogy az a négy fiú, aki az udvarukon nyüzsögni szokott, az neki mind testvérbátyja. Hogy ö az ötödik, egyben a legkisebb gyerek a családban, s őt már senki sem szereti. Azt is elmondta, hogy rajtam kívül még senkitől sem kapott ajándékot, de ha neki lesz valamije, ő sem ad belőle még annak a nem tudja kinek se! Különösen mogyorós csokit nem, mert az a legkedvel­tebb csemegéje! Pár nap múlva orvosomnál kellett jelent­keznek, hazautaztam. Nyolc-kilenc nap is eltelt, mikorra visszakerültem. Érkezésem napján éppen temetés volt a faluban. Ott, a temetési szertartáson találkoztam össze az én kiskomámmal. Helyhez és alkalomhoz nem illő módon csokoládéfélét tömött magába. Arcán, a fen­séges íz keltette élvezettől, földöntúli gyönyör trónolt. — Hát te mit művelsz, kiskomám?! — szóltam rá számonkérő hangon. — Mogyorós csokit eszegetek — felelte rátartian —, szerencsére még csak a fele fogyott el, így a szomszéd bácsinak is jut belőle. S még mielőtt bármit is szólhattam volna, legkedvesebb csemegéjének maradékát zse­bembe csúsztatta. Az elköltözöttet — akinek tiszteletére ösz­­szejöttünk —, sokan megsiratták. Az ón szememet is hirtelen támadt ködfátyol borí­totta el! Akik észrevették, a meghatódottság jelének tulajdonították, mint ahogyan az is volt! KOVÁCS JÓZSEF Jogi tanácsok Válasz S. G.-nek „gyermekgondozási se­gély" jeligére Az 1984. évi 110. sz. törvény értelmében, amely módosította a gyermekgondozási se­gélyről szóló eddigi törvényes rendelkezése­ket, ez év január 1 -töl kezdve már egy gyermekről való személyes gondoskodás esetén is jár annak egyéves koráig a havi 600 Kčs-t kitevő gyermekgondozási segély. Minthogy gyermeke már nyolchónapos, visszamenőleg az elmúlt évre nem jár segély, ezt csak január 1-től, a még hátralévő 4 hónapra kapja meg. Minthogy nincs munka­­viszonyban, a segélyre való igényét a járási nemzeti bizottságon kell érvényesítenie. Ha megszületik a második gyermeke, ak­kor annak kétéves koráig jár majd a segély, ha nem lép munkába, és mindkét gyermeké­ről saját maga gondoskodik majd. Válasz Gy. T.-nek Fülekre (Fiľakovo) a nők szülési szabadságra vonatkozó igényeiről A dolgozó nőnek a Munka Törvénykönyve alapján 26 heti szülési szabadságra van igénye. Erre az időre nem jár neki fizetés a munkaadójától, de a dolgozók betegbiztosí­tásáról szóló előírások értelmében a táppénz összegének megfelelő pénzsegélyt kap. A szabadság letelte után a gyermeke kété­ves koráig tobábbi fizetés nélküli szabadsá­got vehet igénybe. A fizetett szülési szabadság letelte után a további fizetés nélküli szabadság idejére már egy gyermekre is jár — annak egyéves koráig — havi 600 Kčs-t kitevő gyermekgondozási segély, amint ezt az év január 1 -el hatályba lépett 1984. évi 110. sz. törvény bevezetiey A szülő a gyermek kétéves koráig jogusult a gyermekgondozási segélyre akkor, ha az anya legalább még egy iskoláskorban lévő gyermekről gondoskodik. A betegbiztosításról szóló előírások szerint az anya minden élve született gyermekre egyszeri szülési segélyt kap 2 000 Kčs ösz­­szegben. (Ikreknél 4 000 Kčs-t, hármas ik­reknél pedig 6 000 Kčs-t kap.) Ezenkívül jár a családi pótlék, amely ez év január l-e óta egy gyermekre havi 200 Kčs-K tesz ki. Mindezeket az igényeket a dolgozó anyá­nak a munkaadójánál kell érvényesítenie. Törvényeink szerint nem jár semmiféle külön pénzbeli juttatás vagy segély annak, aki idősebb korban szül. Válasz „60 év" jeligére nyugdíjügyben 20 évi alkalmazás után 1979-ben meszakí­­totta a munkaviszonyát, s azóta otthon a háztartásában tevékenykedett. Most 60 éves, s azt kérdezi, hogy van-e öregségi nyugdíjra igénye, vagy kell-e még újra dol­goznia, hogy nyugdijat kapjon. 60 éves korban ún. aránylagos öregségi nyugdíjra van igénye annak a dolgozó nőnek, akinek legalább 20 ledolgozott (beszámítha­tó) éve van, s a munkaviszonya még fennáll, vagy ennek megszűnésétől nem telt el két évnél hosszabb idő. A munkaviszony megszakítása előtti időt — tehát a már előzőleg megszerzett 20 évet — csak akkor számítják be, ha újra munkába lép, s ha még legalább három évig lesz munkaviszonyban. A munkaviszony megsza­kítása előtti időt ugyanis csak akkor számít­ják be minden további feltétel nélkül, ha az új munkábalépés öt éven belül történik — tehát ha a munkamegszakítás öt évnél rövi­­debb ideig tartott. Öt évnél hosszabb ideig tartó munkamegszakítás esetén — jelen esetben 1979-től 1985-ig ez 6 év — az új munkaviszonynak legalább három évig kell tartania, hogy a már megszerzett 20 évet elismerjék. A nyugdíj összegének megállapításánál az sem mellékes körülmény, hogy közvetlenül a nyugdíjazás előtt egyfolytában hány évig volt munkaviszonyban. A nyugdijat ugyanis az utolsó öt (vagy tíz) évben elért tényleges keresetéből megállapított átlagkereset alap­ján állapítják meg (aszerint, hogy melyik kiszámítási alap a kedvezőbb). A nyugdíj összege 20 évnél az így megál­lapított havi átlagkereset 40 %-át tenné ki, s minden további beszámítható év után — 25 évig — további 2 százalékkal emelkednék. A fenti feltételek teljesítése nélkül, ha tehát nem lépne újra munkába, 65 éves korában, vagy ha teljesen rokkantnak ismer­nék él, már előbb is szociális járadékot kérhetne. A szociális járadék további feltéte­le a szociális ráutaltság. Válasz A. K. tósnyárasdi (Topoľnica) la­kosnak „telekrendezési" ügyben. Családi háza mellett egy parlagon levő terü­let van, amelyet szeretne megvenni, de tulaj­donosa nem hajlandó ezt eladni. A háza mögötti kert viszont e terület tulajdonosának a tulajdona, amelybe csak a családi ház udvarán át van bejárása. Azt kérdezi, milyen eljárással rendezhetné el a szomszédjával egyrészt a háza előtti terület megvételét, másrészt a szomszédjának a háza mögötti kertbe való bejárását, hogy ez ne az udvaron át történjék? Az állampolgárok szémélyi tulajdona sért­hetetlen. Ezzel mindenki szabadon, saját belátása szerint rendelkezhet, eladhatja, ela­jándékozhatja. Erre őt senki sem kényszerít­heti. Csak fontos társadalmi érdekből lehet a személyi tulajdonban levő vagyontárgyat a tulajdonos beleegyezése nélkül igénybe ven­ni vagy kisajátítani, de ezt is csak a törvény alapján és törvényes kártalanítás ellenében (lásd a Polgári Törvénykönyv 131. szakaszát, az 1984. évi 122. és 129. számú hirdetmé­nyeket.) A szomszéd tulajdonában lévő területet vagy ennek egy részét csak a vele való megegyezés alapján adásvételi szerződéssel vagy csereszerződéssel szerezhetné meg, amellyel reendezhetnék az ön udvarán való be- illetve átjárás kérdését is. Természtesen önhatalmúan nem akadályozhatja meg a szomszédját abban, hogy — mint eddig — továbra is bejárjon a kertjébe. Egyébként a parlagon heverő terület sor­sát és rendeltetését illetően érdeklődjék az illetékes építési hatóságnál (a helyi vagy járási nemzeti bizottságnál), hogy van-e köz­­ségrendezési vagy beépítési terv. Dr. B. G. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom