A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-01 / 5. szám
IPOLYI ARNOLD HŰVfZÉ (Gervers-Molnár Veronika könyvéről) „Jelenleg a népviselet, a háziipar már mind inkább eltűnőben van eredetiségéből. A civilisatio árjának ama nivelláló hatása, mely egyenlítő, romboló munkáját rendesen a kiválónak, a kitűnőnek,... az eredeti s egyéninek elmosódásával kezdi, már nem sokára elsöpri ezt is. Szerencsére hogy még az utolsó órában nyomait felismertük, másképp itt csak egy tabula rasa maradt volna.” Ipolyi Arnold írta a fenti sorokat még 1877-ben, A magyar iparélet történeti fejlődése című tanulmányában. A kiváló folkloristáról és művészettörténészről egyebek közt azt is tudnunk kell, hogy a reformkori eszmék valóra váltói közt a műgyűjtés nagy úttörője volt. Ipolyi széles körű érdeklődése európai műveltséggel párosult. Tájékozottságát, tudását és tehetségét jól kamatoztatta gyüjtöútjai során is. Himzésgyüjteménye így a legrégibb olyan gyűjtemény, amelyben együtt láthatjuk „a történeti hímzésanyag darabjait és a népi eredetű hímzések gazdag változatait". Gyűjteményének értékét növeli az a tény, hogy egykori kutatóútjai során személyesen kereste fel a Dunántúl, a Kisalföld, Csallóköz, a mai Szlovákia mintegy százötven helységét. Ezáltal több pontosan datált darab is gazdagította a gyűjteményt, amely hitelesebb volt, mint az 1871-ben alakult Nemzeti Múzeum hasonló anyaga. Hisz azok kezdetben nem helyszíni kutatás, hanem vásárlás révén kerültek a raktárba. Ipolyi másik érdeme, hogy munkálkodása nem rekedt meg az öncélú gyűjtésnél. Célja az volt, hogy a saját „iparág” kincseinek megmentésén túl magát a mesterséget is életben tartsa, örökségét tovább hagyományoztassa. Ezért alapított a múlt század hetvenes éveiben Besztercebányán saját költségén női ipariskolát. A „nőtanodában" a lányok szakmát tanulhattak, s a szegényebb sorsú nők is munkaalkalmat nyertek. Az Ipolyi-alapította iskolához hímzőmühely tartozott, ahol korszerű oktatás folyt. A mindig serénykedő tudós a tanárok rendelkezésére bocsátotta saját gyűjteményét, hogy annak legszebb példányai a kézimunkaoktatás szemléltető eszközeiként „mind szélesebb körben ismertek legyenek". A növendékek alkotásainak legszebb darabjai aztán tovább gyarapították magát a gyűjteményt is. Műgyűjtőnk a közönségre is gondolt. 1886-ban Nagyváradon bemutatta a gyűjtemény 271 darabját, s a kiállításhoz Czobor Bélával szakkatalógust is készíttetett. Sajnos Ipolyi 1886-ban hirtelen meghalt, s a hímzések „a közérdeklődés elöl háttérbe szorultak, fontosságukat a feledés homálya borította". Végrendeletében Ipolyi művészettörténeti értékű tárgyait a hímzésekkel együtt a „nemzeti műveltségi intézetek gyűjteményeinek" ajánlotta fel. így kerültek aztán a festményekkel együtt a megmaradt hímzések is a később alapított esztergomi Keresztény Múzeumba, mintegy megvetve annak alapját. Itt először 1966-ban, halálának 80. évfordulóján rendeztek belőle kiállítást. Majd 1973-ban, születésének 150. évfordulója alkalmából mutatták be ismét a hímzésanyagot teljes gazdagságában. Az esztergomi múzeumban található Ipolyi-anyagot elsőként Gervers-Molnár Veronika dolgozta fel kellő alapossággal és nagy szakértelemmel (Ipolyi Arnold himzésgyűjteménye az esztergomi Keresztény Múzeumban). A munka, mely már 1963-ban elkészült, sajnos csak húsz év múlva, 1983-ban jelent meg az MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának kiadványaként. A posztumusz kötet szerzője a felbecsülhetetlen értékű forráskiadványban a magyar képzőművészet egyik legjelentősebb, eddig „érdeméhez képest" kevés figyelemre méltatott gyűjteményi együttesét, Ipolyi Arnold „esztergomi fondját" dolgozza fel. Munkájában ezenkívül felvázolja a magyar hímzések történetét, melynek kezdetei egészen István király korába nyúlnak vissza. Áttekintést ad az egyházi jellegű hímzésekről, a reneszánsz korának hímzésmintáiról, a világi tárgyú művészet kezdeteiről, az európai, a török és a perzsa hatások magyarországi megjelenéséről, illetve továbbéléséről stb. Foglalkozik a korabarokk hímzőművészetével, a főúri anyagok motívumaival s a népi hímzésmintákkal. Az esztergomi Ipolyi-gyűjteményt egy átfogó tanulmány után tájegységekre bontva mutatja be munkájában. Az „úri hímzések" tárgyalása után megismertet bennünket a népi hímzéstechnikával, a szabad rajzú hímzésekkel, a szőttesekkel, sőt a szász, a szlovák és a bolgár hímzések gazdag tárházával is. A tárgyalt hímzéseket fényképeken is bemutatja, ami lehetővé teszi számunkra az alaposabb tájékozódást, a jobb eligazodást. CSÁKY KÁROLY (Beszélgetés Hídvégi Máriával, a Az új színházi idény kezdete óta, egész évadra szóló szerződéssel a Magyar Területi Színház kassai (Košice) Thália Színpadán szerepel Hídvégi Mária magyarországi színművésznő. A Thália Színpad legutóbbi komáromi vendégszereplése alkalmával készült vele az alábbi beszélgetés. — Magyarországi vedégmüvészek „átruccanása" egy-egy vendégjátékra (rendezésre) hovatovább megszokott dolog már a csehszlovákiai magyar színházi életben. Az önéhez hasonló, teljes szezonra való átszerzödés viszont még meglehetősen ritka. Elárulná, hogyan jött létre ez az egész? — Az előző színházi évad az ötödik évadom volt a békéscsabai Jókai Színháznál, s én úgy éreztem, hogy művészi továbbfejlődésem szempontjából eljött az ideje a váltásnak. Amikor a „hová?" kérdése felvetődött bennem, ismerve a magyarországi színházak telítettségét, a szomszé-MATESZ vendégművészével) dós országok nemzetiségi színházait is számba vettem, s így esett a választásom végül is a Magyar Területi Színházra. Elkezdődött a hivatalos ügyintézés, amit hosszadalmas és fölösleges is lenne most elmondani. A lényeg, hogy az új évadot már itt kezdtem, a MATESZ Thália Színpadán. — Hogyan kezdődött színházi pályafutása ? — Az Universitas Egyetemi Színpadnál kezdtem Budapesten 1969-ben. Iglódy István 1974-ben átvitt a 25. Színházhoz, s a színház 1977-es fúziójáig itt dolgoztam, ezt követően 1979-ig pedig a Népszínházban. Innét kerültem el 79-ben a békéscsabai Jókai Színházhoz. — Milyenek voltak az első benyomások Kassán? — Nagyon kellemesek, és ezt most tényleg nem udvariasságból mondom, mert nagyon nagy szeretettel fogadtak Kassán a kollégák. Szerepekért, színészi 10
