A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-11-23 / 48. szám
A Csemadok életéből TEGYÜK TÖMEGESSÉ SZOCI^ ÜLÉSEZETT A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A CSEMADOK Központi Bizottsága október 19-én és 20-án tartotta meg IV. ülését — ez alkalommal Érsekújvárott (Nové Zámky), a helyi szervezet székházában. Az ülésen, amelyet Sidó Zoltán, a KB elnöke nyitott meg, jelen volt dr. Štefan Kopčan, az SZLKP KB szakosztályvezetője, továbbá Halgaš Karolín, az SZLKP KB munkatársa és Milzle Éva a járási prátbizottság munkatársa. Részt vettek az ülésen a CSEMADOK Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagjai és a járási bizottságok titkárai is. Megnyitójában Sidó Zoltán beszámolt a Központi Bizottság Elnökségének a legutóbbi plenáris ülés óta végzett munkájáról, majd átadta a szót dr. Lukács Tibornak, a KB vezető titkárának, aki előterjesztette a CSEMADOK 1985-ös évi munkaterv-javaslatát valamint az évzáró taggyűlések és a járási konferenciák előkészítésének irányelveit. Ezután Neszméri Sándor, a KB titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit azokról az eredményekről, melyeket a CSEMADOK amatőr együttesei a drámai műfajokban elértek és ismertette a művészeti mozgalom további feladatait. NÉHÁNY GONDOLAT AZ ISMERTETETT ANYAGOKBÓL A CSEMADOK szervei és szervezetei az 1985-ös évben mindennemű tevékenységüket hazánk felszabadulásának 40. évfordulója jegyében végzik. E jelentős történelmi évforduló alkalmat ad arra, hogy a tagság minél nagyobb számban bekapcsolódjon az ünnepségekbe, kötelezettségvállalásaival és internacionalista hozzáállásával tovább erősítse a szocialista országokhoz fűződő viszonyunkat, különös tekintettel a Szovjetunióra, hazánk felszabadítójára. Továbbra is a CSEMADOK fő feladata az SZSZK KM által kitűzött és a XIII. közgyűlésen elfogadott határozatok teljesítése, továbbá az év elején sorra kerülő járási konferenciák sikeres megszervezése. A CSEMADOK szervező és irányító munkájában fokozottabb mértékben kívánja hasznosítani a tudományos irányitó tevékenység legújabb tapasztalatait; kihangsúlyozni a világ népeinek óhaját: a világbéke megőrzését, a békeharc fontosságát; továbbra is fő feladatának tekinti a magyar nemzetiségű dolgozóknak a szocialista hazafiságra való nevelését a proletár internacionalizmus szellemében, hogy ezzel is elősegítse a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek kölcsönös közeledését, a kulturális értékek gyarapítását és a testvéri együttélés elmélyítését — ennek keretében különös figyelmet fordít a szlovák nyelv társadalmi szerepe hangsúlyozására. Az 1985-ös munkaterv fontos célkitűzése: állandóan figyelemmel kisémi a tagbázis növekedését, év végére elérni a 86 500-as taglétszámot; mozgósítani a tagságot a 7. ötéves terv feladatainak és a Nemzeti Front választási programjának teljesítésére; fokozott figyelmet szentelni a sajtótermékek, különösen az ÚJ Szó és a Hét propagálásának, előfizetők toborzásának, kiállítások rendezésével népszerűsíteni a csehszlovákiai magyar sajtótermékeket. A művelődési munka legfőbb célja Szövetségünk tagsága eszmei-politikai és kulturális színvonalának emelése; a művelődési osztály munkáját a központi művelődési tanács segíti, s egyben a szakbizottságok munkáját is irányítja. íme néhány tervezett előadás témája erről a területről: A szocialista hazafiság. a proletár és szocialista internacionalizmus elvei és megnyilvánulási formái; a honvédelmi nevelés, mint a hazafias nevelés fontos láncszeme; a szocialista életmód kérdései és a munkához való szocialista viszony; a tudományos világnézetre való nevelés, különös tekintettel az ateista nevelésre és propagandára; az esztétikai nevelés és a kömyezetesztétika időszerű kérdései stb. A jogi nevelés és propaganda szakaszán továbbra is szükséges a szocialista öntudat elmélyítése, melynek része a szocialista törvényesség betartása; tervezett előadások: a családjog alapvető elvei; időszerű munkajogi és szociális kérdések; az alkotmányból eredő jogok és kötelességek; korrupció és az ellene folytatott harc formái stb. Ezen a helyen nincs módunk a terv részletes ismertetésére, inkább csak néhány kiragadott részletével igyekszünk rámutatni komolyságára, így például arra a célkitűzésére hogy a CSEMADOK művelődési klubjainak munkáját további minőségi és mennyiségi javulásnak kell jellemeznie. Vagy: az irodalomnépszerüsítés és a könyvvel való munka szakaszán feladatait a CSEMADOK a Szlovák írószövetség magyar tagozatával, a Madách Kiadóval és további kulturális és társadalmi intézményekkel szorosan együttműködve igyekszik megvalósítani, mintegy 10—15 író-olvasó találkozót szervezve járásonként. A terv szerint a nyelvművelés legfontosabb feladatai közé tartozik az aktív nyelvi műveltség megszilárdítása, nyelvi kultúránk ápolása. CSEMADOK KB 1985-ben hat fesztivált rendez: a XXII. Jókai-napokat, a XXX. Országos Népművészeti Fesztivált, a X. Dunamenti Tavaszt, a XXX. Országos Kulturális Ünnepélyt, a Zendülö Éneket (Gömörhorka—Pelsöc) — Gemerská Hôrka—Flešivec — és a Tavaszi szél vizet áraszt népdalversenyt (Bratislava). A drámai műfajok területén az igazán jó eredmények elérését több tényező is fékezi, például a darabválasztás nehézségei. A másik ilyen tényező a szakember és a szakemberképzés hiánya. Sok darabnál dramaturgiai beavatkozásra lenne szükség — mert témája aktualizálásra szorul —, de nincs megfelelő felkészültségű, vagy bátorságé szakembere egy-egy csoportunknak. A kor, a tudományosság követelménye — mint azt a CSKP KB 8. ülése is hangsúlyozta — minden területen, tehát a színjátszásban, a pódiumművészetben is. egyre újabb, nagyobb igényeket támaszt, nem elég ma már, hogy valaki magyar szakos tanár, el tudja végezni a darab irodalmi elemzését, szépen, tisztán beszéli a színpadi nyelvet. Ha rendezni akar, színházi tudásának kell lenni. A következő gond a társfenntartók beszervezése. A továbblépés távolról sem elhanyagolható feltétele a csoportok anyagi helyzetének javítása, ami társfenntartók nélkül szinte elképzelhetetlen. A fent említett anyagok előterjesztése után tartalmas és értékes vita következett, amelyben tizenheten szólaltak föl. Sorrendben : Csicsay Alajos, Botlik Antal, Petrik József, Bertók Imre, Štefan Kopčan, Fábry István, Merva Lóránt Kovács Ferenc, Balázs Béla, Strasser György, Sándor János, Németh Gyula, Szilvássy József, Balázs Béla (másodszor), Mag Gyula, Fábry István (másodszor) és Princ Sándor. MINT ' CSEPPBEN A TENGER úgy tükröződik a vitahozzászólások részleteiben-cseppjeiben az egész tanácskozás szelleme, tartalma, hangulata, lényege. Komolysága. Helyszűke miatt nem közölhetünk minden hozzászólást, sőt, amit közlünk, azok is csak részletei egy-egy felszólalásnak. Idézetek, gondolatok, jótanácsok, ötletek. A legjobbak legéletképesebbek bekerültek a munkatervbe. 6 Az elnökségi aszta! Az ülés résztvevői
