A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-11-23 / 48. szám

A Gsemadok életéből LISTA KULTÚRÁNKAT CSICSAY ALAJOS: „Járásunkban 36 alapszervezetnek 8 779 tagja van. Ebben az évben a taglétszám 466-tal gyarapodott... az újvári járás ama­tőr csoportjai az elmúlt években ott szere­peltek majdnem minden országos rendezvé­nyen, s remélhetőleg így lesz majd ez a jövőben is. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy ama­tőr mozgalmunk többé-kevésbé ösztönös, ami egyáltalán nem meglepő. Hogy csoport­jaink mégis megmaradjanak, sőt, ha lehet még színvonalasabb munkát végezzenek, több szakmai segítségre lenne szükség ... ... Az idei munkaterv egyebek között részletesen foglalkozik a néprajzi munkával. Többen tudnak róla, hogy járásunkban elin­dult egy figyelemre méltó kezdeményezés, a népi hagyományok összegyűjtése és feldol­gozása. A járási bizottság mellett 12 tagú csoport alakult Liszka József vezetésével, amely rendszeresen — havonta — egy szombatot gyűjtőmunkával tölt... Elkészült a kisújfalusi (Nová Vieska) szokásokat rögzí­tő 70 oldalnyi anyag, amit átadtak Méry Margitnak, ha módja nyílik rá, rendezze sajtó alá... ... Dicséretet érdemel a Tábortűz szerkesz­tősége is, mivel rendszeresen foglalkozik a népi hagyományok ápolásával. így a legif­jabb nemzedékhez is eljut a gondolat, mi­szerint elődeink hagyatékát megőrizni és tiszteletben tartani becsületbeli köteles­ség... ... Egyetlen rendezvényünk sincs, ahol ne lenne könyvárusitás. Az író-olvasó találkozók viszont még mindig nem váltják be a hozzá­juk fűzött reményt. Jóval eredményesebbek lennének, ha a helyi szervezetek vezetői, mondjuk a művelődési klubokban, előzetes vitát rendeznének egy-egy könyvről, s ha meggyőződtek arról, hogy a közönség elol­vasta az alkotást, utána hívnák meg a szer­zőt ..." PETRIK JÓZSEF: IFelszólalásának első részében részletesen is­mertette a Felszabadulás 40. évfordulója al­kalmából és tiszteletére tervezett, s a Paraszt­szövetséggel közösen megrendezendő irodal­mi vetélkedő koncepcióját majd nyelvművelé­sünk időszerű feladatairól beszélt. Felszólalá­sának ez utóbbi részéből idézünk). „Járásainkban az elkövetkező időszak leg­fontosabb teendőit a következőkben hatá­rozzuk meg: Bővíteni kell a nyelvművelő aktivisták táborát és a nyelvművelés formáit, fokozni az anyanyelvi ismeretterjesztést, nö­velni hatékonyságát. A nyelvművelés hatását az ifjúság és a dolgozók konkrét nyelvi­nyelvhasználati szintjének emelésére kell irá­nyítani, beleértve a szlovák nyelvtudás társa­dalmi jelentőségét. A nyelvművelő munkának az irodalmi nyel­vi szakbizottságok adnak szervezeti keretet. A nyelvművelés minőségi és mennyiségi színvonalának emelése, valamint a nyelv­­használat közvetlen irányításának érdekében elsősorban a járási szakbizottságok munká­ját szükséges rendszeresíteni. Az eddigi eredmények, értékelések azt igazolják, hogy helyi szervezeteinkben a nyelvművelés csak alkalomszerűen jelentkezik, az érdeklődés még mindig nem kielégítő. A túlnyomó több­ség a hallgató, a befogadó szerepére vállal­kozik, a közvetítő szerepére úgyszólván alig akad jelentkező. Az ösztönös, szűkén értel­mezett nyelvvédelem helyett meg kell terem­teni az alapfeltételeket a tudatos, s egy­szersmind kellőképpen megfontolt nyelvmű­velésnek." Dr. ŠTEFAN K0PČAN: (Az SZLKP KB szakosztályvezetője hozzászó­lásában szívélyesen üdvözölte az ülés résztve­vőit, utána néhány időszerű eszmei-politikai kérdésről beszélt Elmondotta, hogy a Felszaba­dulás 40. évfordulója közeledtével sok jelentős kultúrpolitikai, művelődéspolitikai tanácsko­zásra került sor, ilyennek látja a CSEMADOK KB mostani plenáris ülését is.) „Tudom, hogy sokan nagy érdeklődéssel, felelősségtudattal fordulnak a negyven évvel ezelőtti események felé, a kulturális nevelő és politikai munkamódszerek elmélyülését tapasztaljuk azon dolgozók körében, akik igazi elkötelezettségükkel bizonyítják, hogy valóban meglelték és tudatosítják helyüket szocialista társadalmunkban ... ... Az ideológiai harc elválaszthatatlan a kulturális munkától. Fontos, hogy tudomá­nyos elmélyültséggel elemezzük az újabban felmerülő problémákat és jelenségeket. Nyu­gati ellenségeink állandóan kétségbe vonják a szocialista társadalomban élő ember ér­tékteremtő, alkotó munkáját... .. . Nemcsak nyugati ellenségeink, hanem bizonyos egyházi körök nagyon aktívan tevé­kenykednek napjainkban. Egy olyan jelentős szervezet, mint a CSEMADOK nem lehet közömbös e negatív jelenségekkel szemben. Nem lehet nem észrevenni azokat a problé­mákat, amelyeket például a művészetek te­rületén vagy az ifjúság nevelése területén tapasztalhatunk. A kultúrpolitikai munkának egyik legfőbb problémája a formalizmus." „A CSEMADOK-nak is szembe kell néznie a problémákkal. Tudatában kell lennünk a nyugati propaganda hatásának ifjúságunk­ra ----- Épp ezért kell fokozni nemcsak a tudományos világnézetre, hanem a szocialis­ta erkölcsre való nevelés hatását is." FÁBRY ISTVÁN: (A veterán kommunista harcos, szokásához híven, fiatalos hévvel szólalt fel. Arról beszélt hogy az utóbbi időben több hazai és külföldi antifasiszta tanácskozáson vett részt ahol meglepte öt több nyugati küldött állítása, hogy nyugaton ismét tudatosan élesztgetik a fasiz­must s felháborító módon a nyugati kormány­körök nem tesznek meg mindent ennek meg­akadályozására.) „Bizonyos nyugati politikai csoportosulá­sok, propaganda körök a tömegtájékoztató eszközök révén újabban azt a képtelenséget terjesztik, hogy a második világháborút nem is a fasiszta Németország kezdte, hanem a Szovjetunió, azzal, hogy kiprovokálta, továb­bá, hogy a németeket nem a Szovjetunió, hanem a nyugati szövetségesek verték meg. Minden becsületes embernek, tehát a CSE­MADOK minden becsületes tagjának köte­lessége megakadályozni az ilyen hamis és otromba nézetek terjedését és terjesztését!" NÉMETH GYULA: (A drámai műfajok kérdéséhez szólt hozzá, a Jókai-napok egyik főszervezője szemszögé­ből.) „Sokak szerint már hosszabb ideje stagnál az ún. plasztikus színjátszás. Viszont egy modernebb értékelés szerint a pódiumműfaj nem esett vissza, erősödött az irodalmi kis­­színpadi műfaj, s pótolja azt, ami lemaradás a klasszikus műfajban megmutatkozik ... A szavalás és prózamondás is megfelelő szín­vonalon van a járásban (Komárom-Komámo) — az országos színvonalhoz viszonyítva. Hiányosságok a felnőttek, azaz az V. kategó­riában, vannak..." ■ SZILVÁSSY JÓZSEF: (Ugyancsak a drámai műfajok kérdésével kap­csolatban fejtette ki véleményét) „Ezen a téren legfontosabb a műsorvá­lasztás, a szakemberképzés és a gazdasági tényezők kérdésének a megoldása. A mi eszményeinknek megfelelő darabokat és a csoportok igényeinek megfelelő darabokat kell kiadni... A cseh és szlovák csoportok hivatásos rendezőkkel, dramaturgokkal dol­goznak, valami hasonló megoldáson kellene nekünk is törni a fejünket... Olyan társfenn­tartókat kell szerezniök a csoportoknak, amelyek megfelelő anyagi javakkal rendel­keznek." SIDÓ ZOLTÁN: (A CSEMADOK KB elnöke vitazárójában hangsúlyozta, hogy felszólalásaikban a KB tagjai igen jó javaslatokat tettek, például töb­ben arról beszéltek, hogy az erősebb, nagyobb taglétszámmal rendelkező helyi szervezetek segítsék a gyengébb, kisebb szervezeteket.) „Ami a tagtoborzást illeti, nemcsak a sta­tisztikát akarjuk javítani, amikor erre a fela­datra felhívtuk a járási titkárságok figyelmét, hanem jól tudjuk azt is, hogy a nagy szerve­zeteknek nagyobb a mozgósító ereje." (Végül az elnök megköszönte az érsekújvári járási bizottság és titkárság munkáját a KB idei utolsó ülésének jó megszervezéséért.) A CSEMADOK Központi Bizottsága Elnök­ségének javaslatára a plenáris ülés kooptálta a Központi Bizottságba és az elnökségbe Merva Lóránt mérnököt, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának titkárát, a KB tagjául pedig Szabó Jánost, az érsekújvári (Nové Zámky) Vízmüvek dolgozóját. A KB, az ülés végén, az 1985-ös munka­tervet, az irányelveket és értékelést, valamint a több pontból álló határozatot egyhangúlag jóváhagyta. Összeállította: NAGY LAJOS Fényképezte: PrandI Sándor 7 Sidó Zoltán Dr. Lukács Tibor Dr. Štefan Kopčan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom