A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-09-28 / 40. szám
Az édenkert almája. A bibliai történet ihlette Thomas Klotz német kovácsot, hogy elkészítse vasból az édenkert almafáját. A kovácsoltvas fának kereken ezer levele van, ágain huszonöt alma csüng, törzséről nem hiányzik a köréje tekeredett kígyó sem. A mestermunka a kovácsműhely melletti kaszálón felállítva vár vevőre a nyugat-németországi Pfaffenweisbach helységben. Leg ... leg ... leg ... — a leghosszabb svédasztal (368,22 méter), természetesen Stockholmban Minden évben ötletes, eredeti kiállítást láthatnak a kíváncsi érdeklődők Riga utcáin. Az ország egész területéről itt állítják ki a képzőművészek és az ügyeskezű kézműves mesterek tárgyaikat. Ez például egy óriás-cipő. Hallottuk'Olvastuk'láttuk KIÁLLÍTÁS Fiatal képzőművészek Kelet-Szlovákiában Augusztus 12-én ért véget Kassán (Kosice) a fiatal (harmincöt éven aluli) kelet-szlovákiai képzőművészek legújabb alkotásait bemutató kiállítás, amelyet a képzőművészek szövetségének kerületi szervezete és a SZISZ kerületi bizottsága szervezett. A fiatal képzőművészeket „felvonultató" kiállítást, amelyre az idén immár ötödik alkalommal került sor, kétévenként rendezik meg Kelet-Szlovákia központi városában. A Lenin utcai kiállításon — s ezt talán már mondanunk sem kellene — a festészet dominált, de a grafika, a szobrászat, az alkalmazott művészet sem hiányzott, sőt Nemec Milan személyében még a fiatal restaurátorok is képviseltették magukat. A kelet-szlovákiai szobrászat és alkalmazott művészet fiatal képviselőiről a kiállított kevés anyag alapján nem sokat mondhatunk, a fiatal festők alkotásai azonban arról győzhették meg a látogatót, hogy alkotóikat mindenekelőtt korunk problémái izgatják, s úgy akarnak korszerűek lenni, hogy a ma emberéhez, a máról beszélnek. A kifejezésmódok sokfélesége nem jelent egyszersmind világnézeti sokféleséget, hanem elsősorban a mondanivalónak megfelelő művészi forma egyéni utakon történő keresését, a kifejezőeszközök próbálgatását jelenti. A fiatal kelet-szlovákiai festőművészek alkotásai közül véleményem szerint főleg Gejza Barczi, Szentpétery Ádám és Filep István műveire érdemes odafigyelnünk, amelyek nem csupán kifejezőeszközeikben, hanem tartalmukban is eredetiek, egyéniek — azaz vitathatatlanul korszerűek, emberiek és emberségesek. Szentpétery Adám (osztravai tájképeiben) például a mai élet mindenütt jelenlevő és sokszor csúnyaként értékelt jelenségét, az ipari tájat emeli esztétikai értékké, azaz teremti újjá — mint Marx mondja — „a szépség törvényei szerint". Varga Erzsébet FOLYÓIRAT A kis herceg és írója A budapesti Móra Ferenc és a bratislavai Madách Könyvkiadók közös kiadásában immár hatodszor jelent meg Antoine de Saint- Exupéry A kis herceg című világsikert aratott meséje. Bizonyára az írója sem gondolta annak idején, hogy ez a bűbájos történet — az emberséget, szépséget és tisztaságot kihangsúlyozó mondanivalójával — százmillióknak lesz a kedves olvasmánya és vigasza is ebben az összekuszált világban. Saint-Exupéry-t leginkább ebből a meséjéből ismerik az emberek, pedig több sikeres könyvet írt. (A déli futárgép. Egyedül a felhők felett. Éjszakai repülés. Az ember földje, amelyek magyarul is megjelentek.) Saint-Exupéry francia regényíró 1900-ban született Lyonban és valahol Korzika fölött lőtték le repülőgépét 1944-ben — tehát most negyven éve — a németek. E gyászos évfordulón az egész világon megemlékeztek A kis herceg Írójáról. Az író sokáig a francia polgári légi forgalomnál szolgált; állítják hogy egyik úttörője volta francia repülésnek. Szerelme volt a repülés, és ez könyveiben is alapmotívumként szolgái. 1944-ben, 44 évesen önként vállalta a hadipilótaságot. A Lyontól keletre fekvő dél-franciaországi területek fölött kellett felderítést végeznie, gépét azonban bemérték a német lokátorok s már várta a német légelháritás, várták a náci vadászrepülök. Az Új Tükör 32. számában Bajoni Lázár Endre író foglalkozik Saint-Exupéry életútjával és tragikus pusztulásával. Állítólag nemrég sikerült felkutatni annak a német pilótának a levelét, aki annak idején lelőtte az író gépét. E levélben beszámol az ellenséges gép pusztulásáról. (Egyébként az író gépét elpusztító német pilótát is lelőtték később.) Ki tudná megmondani, mennyire hitelt érdemlő ma ez a közlés. Annyi bizonyos, hogy Saint-Exupéry 1944. július 31 -én repülőgépével felderítés közben a francia partok közelében beleveszett a tengerbe. E tragikus vég kettétörte egy népszerű író életét és munkásságát. Ma Franciaországban ö a legolvasottabb francia író, sőt a földkerekségen is. Verne és Simenon mellett. E népszerűséget A kis herceg biztosítja, amelyet Saint-Exupéry 1943-ban Amerikában írt.-dénes-KÖNYV A világnyelv Az emberiség napjainkban körülbelül háromezer nyelvet használ, s ha számon tartanánk azokat is, amelyeket ma már kihaltként szokás emlegetni, a világ nyelvi térképe bizony még tarkább lenne, és a háromezer helyett akár négy-ötezer nyelvről is beszélhetnénk. Nem csoda hát, hogy a másokkal beszélgetni, szót érteni, szakszóval kommunikálni akaró emberi lényt már ősidőktől fogva, mondhatnánk, a „bábeli zűrzavar" óta foglalkoztatja egy közös, mindenkinek érthető nyelv gondolata. Bőséges példaanyaggal mutatja be Antal László új könyve az emberek ilyennemű világnyelvi igényét, ismertetve ugyanakkor egyfajta — a hatalmas földrajzi és emberközi távolságokat áthidaló és eltüntető — ún. világnyelv létrehozására irányuló törekvéseket is. Sorozatkezdő kötetként jelent meg a Gondolatnál a neves nyelvész munkája: Pro és Contra — s a szerző valóban úgy állította össze ezt a könyvet, hogy abban világhírű tudósok, nyelvészek egymással vitatkozva, mintegy feleselve mondják el az égető problémával kapcsolatos véleményüket, aggályaikat. Melyik is legyen az a minden nyelvet felülmúló „nemzetközi összekötő nyelv", amely leegyszerűsíti és meggyorsítja a soknyelvű emberiség közös társadalmi, tudományos, gazdasági, politikai, kulturális stb. kérdéseinek megoldását? Talán valamelyik élő természetes nyelv, valamelyik szűkebb értelemben vett „világnyelv" legyen a nemzetközi érintkezés eszköze? Igen, de melyik: az angol, a német, a francia vagy az orosz? Esetleg egy jól ismert holt nyelv lenne jobb? Érvek és ellenérvek sorakoztatásával mutat rá Antal László, hogy az egyes nyelvek csupán látszólag alkalmasak a kényes feladatra, s a célt szolgáló erényeik mellett rengeteg a hiányosságuk, amelyek lehetetlenné teszik számukra az univerzális funkció betöltését. Talán egy keveréknyelv vagy egy művileg megalkotott nyelv segíthetne rajtunk? A solresol, a volapük, az eszperantó, a noviál, az idó, az occidentál, az I. A. L. A. interlingua ? Melyik lesz a közel félezer mesterséges nyelv közül az „igazi"? Nem válaszolja meg a kérdést Antal László, de a könyvének nem is ez a célja, csuprán bepillantást kínál egy tagadhatatlanul érdekes kérdés körül folyó vitába, amely nyilván még nagyon sokáig lezáratlan marad. Fehér F'éter HANGLEMEZ Csajkovszkij Ötödik (e-moll) szimfóniája A romantikus zene egyik nagy alakja, F*jotr lljics Csajkovszkij volt az első orosz zeneszerző, akinek a nevét egész Európa, azl egész világ megismerte. Müvei magukon viselik a romantizmus számos jegyét, rendkívül dallamosak, a legkülönfélébb érzelmeket fejezik ki, hangszerelésük pedig újszerű, ötletes és élénk. Annak ellenére, hogy mindössze 53 évet élt, életműve igen gazdag és sokrétű. Komponált operákat, baletteket, dalokat, kamera-, kórus- és zongoraműveket, hegedű- és zongoraversenyeket és 6 szimfóniát. E szimfóniák közül az Ötödik (e-moll) szimfónia jelent meg a közelmúltban új Opus-lemezen. E szimfónia megalkotásának körülményei igen érdekesek. A mű 1888- ban keletkezett, II. Sándor cár uralkodása idején, amikor Oroszország társadalmi és politikai atmoszférája igen nyomasztó volt. Csajkovszkij mélyen átérezte az orosz társadalom válságát, és pesszimizmusát egyéni problémái, saját sorsa is súlyosbították. A szimfónia egyes tételei kifejezik az ember belső vívódását, az élet igazi értékeiért folytatott küzdelem egyes fázisait, hogy aztán a szimfónia végül a derű, az optimizmus himnuszaként zengje a szebb holnapba vetett hit diadalát. Az egész műre jellemző a hangulati hullámzás, a lemondás és a tragikum elemeinek váltakozása a derűlátás, a kiegyensúlyozottság momentumaival. Erre a műre is jellemző a mesteri tökéllyel kimunkált szerkezeti felépítés, amely szinte valamennyi Csajkovszkij-mű természetes sajátossága. Az Ötödik-szimfónia avatott előadók interpretálásában csendül fel a kitűnő Opuslemezen. A művet ugyanis a Szovjet Rádió és Televízió Nagy Szimfonikus Zenekara adja elő. Genagyij Rozsgyesztvenszkij vezényletével. A kitűnő szimfonikus zenekar plasztikusan szólaltatja meg Csajkovszkij remekművét, feltárja annak teljes érzelmi gazdagságát, minden romantikus szépségét, a mű egészének teljes varázsát. Ez természetesen a kitűnő karmester érdeme is, aki bár ragaszkodik a partitúrákhoz, mégis él minden lehetőséggel annak érdekében, hogy a műnek ne csupán az „érdekesebb", dallamosabb és játékosabb részei érvényesüljenek, hanem a mű egésze. Sági Tóth Tibor 9
