A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-09-28 / 40. szám

Az édenkert almája. A bibliai történet ihlette Thomas Klotz német kovácsot, hogy elkészítse vasból az édenkert alma­­fáját. A kovácsoltvas fának kereken ezer levele van, ágain huszonöt alma csüng, törzséről nem hiányzik a köréje tekere­­dett kígyó sem. A mestermunka a kovács­műhely melletti kaszálón felállítva vár vevőre a nyugat-németországi Pfaffen­­weisbach helységben. Leg ... leg ... leg ... — a leghosszabb svédasztal (368,22 méter), természetesen Stockholmban Minden évben ötletes, eredeti kiállítást láthatnak a kíváncsi érdeklődők Riga utcáin. Az or­szág egész területéről itt állít­ják ki a képzőművészek és az ügyeskezű kézműves meste­rek tárgyaikat. Ez például egy óriás-cipő. Hallottuk'Olvastuk'láttuk KIÁLLÍTÁS Fiatal képzőművészek Kelet-Szlovákiában Augusztus 12-én ért véget Kassán (Kosice) a fiatal (harmincöt éven aluli) kelet-szlovákiai képzőművészek legújabb alkotásait bemuta­tó kiállítás, amelyet a képzőművészek szö­vetségének kerületi szervezete és a SZISZ kerületi bizottsága szervezett. A fiatal képző­művészeket „felvonultató" kiállítást, amelyre az idén immár ötödik alkalommal került sor, kétévenként rendezik meg Kelet-Szlovákia központi városában. A Lenin utcai kiállításon — s ezt talán már mondanunk sem kellene — a festészet do­minált, de a grafika, a szobrászat, az alkal­mazott művészet sem hiányzott, sőt Nemec Milan személyében még a fiatal restauráto­rok is képviseltették magukat. A kelet-szlovákiai szobrászat és alkalma­zott művészet fiatal képviselőiről a kiállított kevés anyag alapján nem sokat mondhatunk, a fiatal festők alkotásai azonban arról győz­hették meg a látogatót, hogy alkotóikat min­denekelőtt korunk problémái izgatják, s úgy akarnak korszerűek lenni, hogy a ma embe­réhez, a máról beszélnek. A kifejezésmódok sokfélesége nem jelent egyszersmind világ­nézeti sokféleséget, hanem elsősorban a mondanivalónak megfelelő művészi forma egyéni utakon történő keresését, a kifejező­eszközök próbálgatását jelenti. A fiatal ke­let-szlovákiai festőművészek alkotásai közül véleményem szerint főleg Gejza Barczi, Szentpétery Ádám és Filep István műveire érdemes odafigyelnünk, amelyek nem csu­pán kifejezőeszközeikben, hanem tartalmuk­ban is eredetiek, egyéniek — azaz vitathatat­lanul korszerűek, emberiek és embersége­sek. Szentpétery Adám (osztravai tájképei­ben) például a mai élet mindenütt jelenlevő és sokszor csúnyaként értékelt jelenségét, az ipari tájat emeli esztétikai értékké, azaz te­remti újjá — mint Marx mondja — „a szép­ség törvényei szerint". Varga Erzsébet FOLYÓIRAT A kis herceg és írója A budapesti Móra Ferenc és a bratislavai Madách Könyvkiadók közös kiadásában im­már hatodszor jelent meg Antoine de Saint- Exupéry A kis herceg című világsikert ara­tott meséje. Bizonyára az írója sem gondolta annak idején, hogy ez a bűbájos történet — az emberséget, szépséget és tisztaságot kihangsúlyozó mondanivalójával — százmil­lióknak lesz a kedves olvasmánya és vigasza is ebben az összekuszált világban. Saint-Exupéry-t leginkább ebből a mesé­jéből ismerik az emberek, pedig több sikeres könyvet írt. (A déli futárgép. Egyedül a felhők felett. Éjszakai repülés. Az ember földje, amelyek magyarul is megjelentek.) Saint-Exupéry francia regényíró 1900-ban született Lyonban és valahol Korzika fölött lőtték le repülőgépét 1944-ben — tehát most negyven éve — a németek. E gyászos évfordulón az egész világon megemlékeztek A kis herceg Írójáról. Az író sokáig a francia polgári légi forgalomnál szolgált; állítják hogy egyik úttörője volta francia repülésnek. Szerelme volt a repülés, és ez könyveiben is alapmotívumként szolgái. 1944-ben, 44 évesen önként vállalta a hadipilótaságot. A Lyontól keletre fekvő dél-franciaországi terü­letek fölött kellett felderítést végeznie, gépét azonban bemérték a német lokátorok s már várta a német légelháritás, várták a náci vadászrepülök. Az Új Tükör 32. számában Bajoni Lázár Endre író foglalkozik Saint-Exu­péry életútjával és tragikus pusztulásával. Állítólag nemrég sikerült felkutatni annak a német pilótának a levelét, aki annak idején lelőtte az író gépét. E levélben beszámol az ellenséges gép pusztulásáról. (Egyébként az író gépét elpusztító német pilótát is lelőtték később.) Ki tudná megmondani, mennyire hitelt érdemlő ma ez a közlés. Annyi bizo­nyos, hogy Saint-Exupéry 1944. július 31 -én repülőgépével felderítés közben a francia partok közelében beleveszett a tengerbe. E tragikus vég kettétörte egy népszerű író életét és munkásságát. Ma Franciaország­ban ö a legolvasottabb francia író, sőt a földkerekségen is. Verne és Simenon mellett. E népszerűséget A kis herceg biztosítja, amelyet Saint-Exupéry 1943-ban Ameriká­ban írt.-dénes-KÖNYV A világnyelv Az emberiség napjainkban körülbelül há­romezer nyelvet használ, s ha számon tarta­nánk azokat is, amelyeket ma már kihaltként szokás emlegetni, a világ nyelvi térképe bi­zony még tarkább lenne, és a háromezer helyett akár négy-ötezer nyelvről is beszél­hetnénk. Nem csoda hát, hogy a másokkal beszélgetni, szót érteni, szakszóval kommu­nikálni akaró emberi lényt már ősidőktől fogva, mondhatnánk, a „bábeli zűrzavar" óta foglalkoztatja egy közös, mindenkinek érthe­tő nyelv gondolata. Bőséges példaanyaggal mutatja be Antal László új könyve az embe­rek ilyennemű világnyelvi igényét, ismertetve ugyanakkor egyfajta — a hatalmas földrajzi és emberközi távolságokat áthidaló és eltün­tető — ún. világnyelv létrehozására irányuló törekvéseket is. Sorozatkezdő kötetként jelent meg a Gon­dolatnál a neves nyelvész munkája: Pro és Contra — s a szerző valóban úgy állította össze ezt a könyvet, hogy abban világhírű tudósok, nyelvészek egymással vitatkozva, mintegy feleselve mondják el az égető prob­lémával kapcsolatos véleményüket, aggálya­ikat. Melyik is legyen az a minden nyelvet felülmúló „nemzetközi összekötő nyelv", amely leegyszerűsíti és meggyorsítja a sok­nyelvű emberiség közös társadalmi, tudomá­nyos, gazdasági, politikai, kulturális stb. kér­déseinek megoldását? Talán valamelyik élő természetes nyelv, valamelyik szűkebb érte­lemben vett „világnyelv" legyen a nemzetkö­zi érintkezés eszköze? Igen, de melyik: az angol, a német, a francia vagy az orosz? Esetleg egy jól ismert holt nyelv lenne jobb? Érvek és ellenérvek sorakoztatásával mutat rá Antal László, hogy az egyes nyelvek csu­pán látszólag alkalmasak a kényes feladatra, s a célt szolgáló erényeik mellett rengeteg a hiányosságuk, amelyek lehetetlenné teszik számukra az univerzális funkció betöltését. Talán egy keveréknyelv vagy egy művileg megalkotott nyelv segíthetne rajtunk? A sol­­resol, a volapük, az eszperantó, a noviál, az idó, az occidentál, az I. A. L. A. interlingua ? Melyik lesz a közel félezer mesterséges nyelv közül az „igazi"? Nem válaszolja meg a kérdést Antal Lász­ló, de a könyvének nem is ez a célja, csuprán bepillantást kínál egy tagadhatatlanul érde­kes kérdés körül folyó vitába, amely nyilván még nagyon sokáig lezáratlan marad. Fehér F'éter HANGLEMEZ Csajkovszkij Ötödik (e-moll) szimfóniája A romantikus zene egyik nagy alakja, F*jotr lljics Csajkovszkij volt az első orosz zene­szerző, akinek a nevét egész Európa, azl egész világ megismerte. Müvei magukon viselik a romantizmus számos jegyét, rendkí­vül dallamosak, a legkülönfélébb érzelmeket fejezik ki, hangszerelésük pedig újszerű, öt­letes és élénk. Annak ellenére, hogy mind­össze 53 évet élt, életműve igen gazdag és sokrétű. Komponált operákat, baletteket, da­lokat, kamera-, kórus- és zongoraműveket, hegedű- és zongoraversenyeket és 6 szimfó­niát. E szimfóniák közül az Ötödik (e-moll) szimfónia jelent meg a közelmúltban új Opus-lemezen. E szimfónia megalkotásának körülményei igen érdekesek. A mű 1888- ban keletkezett, II. Sándor cár uralkodása idején, amikor Oroszország társadalmi és politikai atmoszférája igen nyomasztó volt. Csajkovszkij mélyen átérezte az orosz társa­dalom válságát, és pesszimizmusát egyéni problémái, saját sorsa is súlyosbították. A szimfónia egyes tételei kifejezik az ember belső vívódását, az élet igazi értékeiért foly­tatott küzdelem egyes fázisait, hogy aztán a szimfónia végül a derű, az optimizmus him­nuszaként zengje a szebb holnapba vetett hit diadalát. Az egész műre jellemző a han­gulati hullámzás, a lemondás és a tragikum elemeinek váltakozása a derűlátás, a ki­egyensúlyozottság momentumaival. Erre a műre is jellemző a mesteri tökéllyel kimun­kált szerkezeti felépítés, amely szinte vala­mennyi Csajkovszkij-mű természetes sajá­tossága. Az Ötödik-szimfónia avatott előadók in­terpretálásában csendül fel a kitűnő Opus­lemezen. A művet ugyanis a Szovjet Rádió és Televízió Nagy Szimfonikus Zenekara adja elő. Genagyij Rozsgyesztvenszkij vezényleté­vel. A kitűnő szimfonikus zenekar plasztiku­san szólaltatja meg Csajkovszkij remekmű­vét, feltárja annak teljes érzelmi gazdagsá­gát, minden romantikus szépségét, a mű egészének teljes varázsát. Ez természetesen a kitűnő karmester érdeme is, aki bár ragasz­kodik a partitúrákhoz, mégis él minden lehe­tőséggel annak érdekében, hogy a műnek ne csupán az „érdekesebb", dallamosabb és játékosabb részei érvényesüljenek, hanem a mű egésze. Sági Tóth Tibor 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom