A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-07-27 / 31. szám
Az idei bmói árumintavásár felülmúlt minden eddigit. Talán felülmúlta a félmilliónál több látogató-vásárló képzeletét is. Kiállított és főleg az első órákban, napokban megvásárolhatott tárgyak láttán nyilvánvalóvá vált: iparunk jóval szélesebb skálájú termékek gyártására képes, mint azt általában az üzleteket járva tapasztaljuk. Bebizonyosodott, közszükségleti cikkekből már-már megközelíthetnénk a hiánycikkmentes választékot. A kozmetikai cikkektől kezdve a kerti faházakig volt itt minden. A cipő-, a ruha-, az élelmiszer-, a sport-, a bútor-, de még a játékipar is kitett magáért. Rengeteg olyan termék került bemutatásra és eladásra, amely az üzletekben hiánycikk. És volt olyan szemet gyönyörködtető rengeteg mintadarab is, amely valóban csak ingerelhette a nézelődöket, hiszen gyártásukra — különféle okok miatt — a közeljövőben, vagy talán soha — sajnos — nem kerül sor. Hogy miért ?... Hosszú lenne az okokat sorolni, így csak néhányat. A vásárlók tetszését kiváltó termékek nem tetszenek a zsűrizést végző bizottságoknak: nincs hozzá megfelelő alapanyag; túl olcsón vagy túl drágán tudnák csak előállítani... Az árumintavásár tíz napig tartott. Ez idő alatt rengeteg pénz vándorolt ki az emberek zsebéből, a gyártókhoz, árusítókhoz. És rekordmennyiségű kérdés is született: miért nem lehet az év minden napján ilyen a választék boltjainkban: miért nem képesek az egyes iparágak biztosítani az év minden napjára jó minőségű termékeik széles skáláját ?... S persze voltak ezekre a kérdésekre válaszok, és születtek ígéretek is. Bizakodjunk! Hátha az ipar és a kereskedelem felnő a vásárlók igényeihez, s a brnói vásárvároson kívül Ágcsernyőtől Asig árumintavásár lesz. Kép és szöveg: ZOLCZER LÁSZLÓ A történelmi hanyatlás nem itt kezdődött, hanem jó kétszázötven kilométerrel délebbre, Szarajevóban, ahol Gavrilo Princip 1914. június 28-án megölte Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Chotek Zsófia főhercegnőt. Ezután következik a csaknem négyhetes felkészülés a végső ugrásra. A vezérkarok és hadseregtörzsek lázas tervezgetése, a július 23-án keltezett, eleve elfogadhatatlan osztrák—magyar ultimátum Szerbiának, majd pontosan egy hónappal a szarajevói lövések után hadüzenet, s végül 1914. július 29-én Belgrádnak a császári és királyi dunai flottilla egységei általi ágyúzása. De a monarchia vesztébe rohanása mégis itt folytatódik, Szemberijában röviddel a szarajevói merénylet után. Ezen a járásnyi földsávon Bosznia északkeleti csücskében, az apró Bijeljina főterén álló Szkupstina épületében, az osztrák-magyar hadsereg parancsnokságán a szarajevói merénylet vasárnap estéjétől többé nem alszanak ki a lámpák a hadtest- és hadosztálytörzsek dolgozószobáiban. Itt tervezi a hatalmas csapást a szerb hadseregre Oscar Ősi török építészet Bijeljirtában ....... 20 Potiorek táborszernagy, Bosznia és Hercegovina kormányzója, aki gyors háborúval, átütő győzelemmel akarja lemosni az uralkodó és az udvar előtt azt a gyalázatot, hogy az orra előtt lőtték le a trónörökös-házaspárt. Az akkor alig negyven éve véget ért török megszállás idejéből itt maradt Konakban, hajdan a sztambuli Magas Porta által kinevezett kajmakán igazgatta Szemberija nahijét (közigazgatási területét). 1878 óta itt székelt a császári és királyi elöljáróság, s lázasan készülődtek a császári és királyi közigazgatás kiterjesztésére a Szerb Királyság területére. A nagy német szövetséges 1914. augusztus 2-án orvul lerohanja a semleges Luxemburgot, majd egy nappal később az ugyancsak semleges Belgiumot. Itt az ideje, hogy Ausztria—Magyarország is produkáljon győzelmeket. 1914. augusztus 12-én megindul a katonai gépezet a Száva és a Drina arcvonalán, a két folyó erőszakos átlépésével. Ezt követően nyolc napig harsogja a bécsi propaganda által irányított sajtó a fényes győzelmeket. Augusztus 20-a után a lelkesedés alábbhagy. A történelmi valóság ugyanis az, hogy a nagyszabású szerb ellentámadás szétverte a császári és királyi hadakat, s augusztus 24-én nincs többé ellenség Szerbia földjén. Itt, a vad, veszedelmes, merész sodrású Drinában lelték halálukat az oszt-
