A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-07-27 / 31. szám
rák—magyar hadsereg katonáinak ezrei. A sorállomány színe-java, ne feledjük: még a háború legelején! A huszonévesek. A császári és királyi hadvezetés fikarcnyit se tanult a szörnyű vereségből. Miután valahogy október-november táján nagy nehezen megállítják az egyesített szerb és crnogorai haderők heves offenzíváját Szarajevó felé, ismét rohamra kergetik az időközben feltöltött seregeket. December 2-án az osztrák—magyar csapatok beveszik Belgrádot. De ez a győzelem is kérészéletű, hiszen Putnik tábornok, Misié és Stepa Stepanovic hercegek csapatai már három nappal ellentámadásba lendülnek, az osztrák—magyar csapatok pánikszerűen menekülnek Szerbia területéről — és ismét ezrek fulladnak a Drinába, ugyanott, ahol a nyáron. Emléküket nem őrzi sír, se fakereszt. Ami egykor volt, az is rég elporladt már. Csupán a Drina hömpölyög vadul és sziláján a Száva felé. És mindkét partján a százévesnél is idősebb fák emlékeznek azokra a szörnyű napokra, amikor császárok és királyok, bankárok és földesurak érdekeiért hullottak itt halomra és fulladtak a folyóba apáink, dédapáink. Egy romlott monarchia végnapjainak kezdetén. Hetven éve történt. De elfelejteni ma sem szabad! PETER HAJDÚK A szerző felvételei A bijeljimi Szkupstin, épületi A bijeljinai dzsámi a minarettel A bijeljinai Konak lMuzej Szemberije) épülete 21
