A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-07-27 / 31. szám
Jogi tanácsok Ki mit gyűjt? U M Annyi mindent gyűjtenek az emberek, hogy szinte lehetetlen mindegyik tárgyat felsorolni. A minap ügyes, átlátszó műanyag-lapokból álló albumot adtak a kezembe, melyben söröskorsó-alátétek voltak országok és sörmárkák szerint csoportosítva. A gazdája büszkén mutogatta az egyes ritkaságokat. Természetesen Csehszlovákia ebben a szakgyűjteményben jelentős helyet foglal el, hiszen sörgyártásunk évszázadok óta Európa, sőt a világ élvonalába tartozik. Meglepődtem e papír-alátétek sokféleségén, ötletes rajzain, humoros feliratain. Mindenkori hasznos céljuk „ősidők" óta az volt, hogy a korsó széléről lefolyó sörhab ne kerüljön az asztal lapjára, ne hagyjon foltot a tarka kocsmai térítőn. Közben kitűnő reklámot is biztosított a vendéglőnek vagy a sörgyárnak. Az alátétek különböző színárnyalatban, nagyságban, formában és vastagságban kerültek forgalomba. A rajzokon felismerhető Svejk gömbölyded alakja, városképek, várromok, címerek, söröshordók, növények, állatok stb. Nekem nagyon tetszett a hurbanovói sörgyár reklám-alátétje, amelyet lapunkban is bemutatunk. Sajnos, a ké- pen nem látható a változatos, élénk színösszetétel, az Aranyfácán tarka díszruhája. Nyikolaj Jelin A LANGOLO TŰZ Forrón, szenvedélyesen imádtam a nőt. Szívemben olyan heves tűz lobogott, hogy attól tartottam, a lángok a szomszédos épületekre is átcsaphatnak. Szerelmem egyszer, puszta kíváncsiságból, megcsodálta ezt a lángolást. — Ejha! — mondta örömmel. — Hiszen tenálad tűz ég! Megmelegedhetnék egy kicsit? — Hogyne! — kiáltottam lelkesen. — De mit akarsz megmelegíteni? Ezzel a lobogó tűzzel az egész világot felhevíthetem! Akarod, hogy megvilágítsam vele az egész életünket, s te örökké ragyogó fényben élj? — Később, majd később — csitított. — Előbb inkább főzd meg a füzedben a virslit, ha egyáltalán enni akarsz ... Megtettem, amit kért, és ő velem maradt. Boldogságomban legszívesebben az egész világot átöleltem volna, és valami rendkívüli, nem mindennapi dolgot akartam művelni. A bensőmben lángoló tűz egyre fényesebb lett. — Nos, mit eszeltéi ki? — érdeklődött szerelmem. — Mit kezdesz ezzel a roppant lángolással? — Fel akarom olvasztani a Déli-sark jégpáncélját — árultam el tervemet. — Hadd nőjön ezentúl a sarki éghajlat alatt is. Rólad nevezem el... — Badarság! — ellenkezett ö. — Jobb lesz, ha elégeted a kertben az avart. Az energiát ésszerűen kell felhasználni. Mély lélegzetet vettem — és kiutaztam a nyaralóba. Az avar búsan füstöigött a tűzön. Bottal egy kupacba kotortam a leveleket, s közben róla ábrándoztam. Másnap betoppant, hogy szemügyre vegye a munkámat. A kertben kóboroltunk, és nagyszerűen éreztük magunkat. Szívemben újult erővel csapott fel a láng. — Poémát írok a szerelmünkről — súgtam a fülébe. — Remek poéma lesz! Lelkem egész füzét beléoltom! — Jobb volna, ha világosságot gyújtanál a verandán — mondta ő aggódva. — Hiszen csupa rendes emberek jönnek vendégségbe, és a sötétben a lábukat törhetik. Szótlanul elfojtottam a bensőmben a lobogó tüzet, és engedelmesen munkához láttam. Így teltek-múltak az évek. Egy zord őszi estén szerelmem váratlanul odasimult hozzám, félénken a szemembe nézett, s halkan így szólt: — Egészen elgémberedtem. Melegíts fel, kérlek a lángoló tüzeddel. Meleget és fényt szeretnék. — Nagyon szívesen! — feleltem gyengéden, s feltártam előtte a lelkemet. — Micsoda ? Ezzel az apró tüzecskével akarsz felgyújtani engem ? — sopánkodott. — Hiszen ez alighogy pislákol... — Sebaj — feleltem élénken. — Húzz magadra még egy gyapjúkabátkát, és mindjárt felmelegszel. Addig pedig ezen a tüzecskón megfőzöm a virslit... Ford.: Gellórt György Arról szeretnék részletesebb felvilágosítást kapni, hogy az új iskolatörvény szerint milyen módosításokra kerül sor a következő iskolaévben? B. K. Rimaszombat (Rím. Sobota) Az 1984. szeptember 1 -tői érvénybe lépő új iskolatörvény értelmében azok a tanulók, akik az 1983-84-es iskolaévben befejezték a kilencosztályos alapiskola kilencedik osztályát, az eddigi előírásoknak megfelelően középfokú végzettséget szereztek. Akik 1984. szeptember 1 -én az eddigi középiskolák második vagy magasabb osztályának a tanulói, még az eddigi előírások szerint folytatják tovább és fejezik be tanulmányaikat. A dolgozók középiskolái 1984. augusztus 31-vel megszűnnek, tanulóik az újonnan létesített középfokú szakmunkásképző intézetekben folytatják tovább tanulmányaikat. A középiskolákba a diákokat képességeik, tudásuk, érdeklődésük és egészségi állapotuk szerint a társadalom szükségleteivel összhangban veszik fel. Felvehető az a diák, aki sikeresen fejezte be az alapiskolát. Azoknak a diákoknak, akiket nem vettek fel a középiskolába, vagy akik nem is jelentkeztek középiskolai tanulmányra, a nemzeti bizottság jelöli ki — a törvényes képviselőjükkel való megbeszélés után — azt a középiskolát, ahol befejezik a kötelező iskolalátogatást, tekintetbe véve a diák lakóhelyét is. A középiskolába felvehetők azok a dolgozók is, akik alapfokú műveltségüket az alapiskolában, vagy az eddigi előírások szerint szerezték meg. A középiskolákban a nappali tagozat mellett, az alkalmazásban lévő hallgatók számára esti, levelező vagy extern tagozatot szerveznek. Az így szerzett végzettség egyenrangú a nappali tagozaton szerzett képesítéssel. A diákok pénzügyi és anyagi támogatásáról külön előírások rendelkeznek. A középfokú szakmunkásképző intézetek tanulóinak pénzügyi és anyagi ellátásáról az illetékes szocialista szervezetek gondoskodnak. Elsősorban nevelő célzatú anyagi támogatást adnak. Emellett a nemzetgazdaság érdekeinek megfelelően ágazati ösztöndíjak is adhatók. Az anyagi ellátás körébe tartozik az étkeztetés és a lakás, amit a diákok szociális helyzetük vagy egészségi állapotuk alapján ingyenesen is kaphatnak. Ezeket a juttatásokat a nyári szünidőben is megkaphatják. A gimnáziumok és a szakközépiskolák diákjai is kaphatnak ösztöndíjat és anyagi támogatást, aminél tekintetbe veszik a tanulók szociális helyzetét és tanulmányi előmenetelét ... Ezek a juttatások vagy az állami költségvetésből utalhatók ki, vagy az egyes szocialista szervezetek adhatják. Az egyes iskolarendszer részét képezik a különleges gondoskodást igénylő ifjúság részére létesített iskolák, ahol a fejlődésben értelmileg, szellemileg vagy testileg elmaradt gyermekeket, a beszédhibás, a nehezen nevelhető vagy az egészségügyi intézetekben elhelyezett beteg és legyöngült gyermekeket nevelik és tanítják. Itt készítik fel őket arra, hogy majd bekapcsolódjanak a társadalom életébe, a termelőmunkába. Az ezekben az alap- és középiskolákban szerzett képesítés egyenértékű a rendes iskolákban szerzett végzettséggel. Ez iskolákon kívül az értelmi fogyatékos gyermekek részére létesítik a kisegítő iskolákat. A kisegítő iskoláknak két típusuk van. Az egyikben (osobitná skola), azokat a tanulókat helyezik el, akik értelmi fogyatékosságuk miatt nem képesek eredményesen tanulni sem az alapiskolában, sem a különleges gondoskodást igénylő ifjúság részére létesített alapiskolában, a másikban (pomocná skola) pedig azokat a tanulókat nevelik és tanítják, akik az értelmi fejlődésben annyira elmaradtak, hogy az előző bekezdésben említett iskolában sem képesek tanulni, de mégis el tudják sajátítani az alapvető ismereteket. Ezekbe az iskolákba a tanulókat a nemzeti bizottság utalja be. A teljesség kedvéért meg kell még jegyezzük, az Oktatási Minisztérium által irányított fent említett iskolákon kívül vannak még katonai gimnáziumok, katonai szakközépiskolák, valamint katonai középfokú szakmunkásképző intézetek, amelyeket a Szövetségi Nemzetvédelmi Minisztérium irányít. — A Közbiztonsági Testület (ZNB) és a Belügyminisztérium fegyveres alakulatainak középiskoláit a Belügyminisztérium irányítja. Ugyancsak ez a minisztérium irányítja a tűzvédelmi (tűzoltó) középiskolákat is. A büntetés végrehajtási testület (Zbor nápravnej vychovy) középiskolái pedig az Igazságügyminisztérium irányítása alá tartoznak. A munkafegyelem megsértői ellen a munkaadó milyen fegyelmi eljárásokat érvényesíthet? K. L Bratislava A Munka Törvénykönyve minden dolgozó kötelességévé teszi, hogy becsületesen és rendesen dolgozzék, tehetségét, képességeit kihasználja és feletteseinek utasításait betartsa, jól kihasználja a munkaidőt, gazdaságosan bánjék a munkaeszközökkel és a rábízott értékekkel, védje és óvja a szocialista társadalmi tulajdont és tartsa be a munkavédelmi előírásokat. A munkafegyelem súlyosabb vagy ismételt megsértése esetén a munkaadó szervezet vezetője (igazgatója) vagy az általa meghatalmazott vezető fegyelmi intézkedéssel sújthatja a vétkes dolgozót. Ilyen fegyelmi intézkedés a) a megrovás, b) a nyilvános megrovás, c) a prémiumok, jutalmak csökkentése vagy megvonása — legfeljebb három hónapra, d) rosszabbul fizetett munkára való beosztás legfeljebb három hónapra vagy az alapfizetésnek 10 százalékig terjedő csökkentése legfeljebb három hónapra. A fegyelmi intézkedést egy hónapon belül lehet adni; ez a határidő attól a naptól számítódik, amikor a munkaadó szervezet a munkafegyelem megsértéséről tudomást szerzett. A fegyelmi intézkedést mindig írásba kell adni, s ezt a dolgozónak kézbesíteni. Fiatalkorú dolgozó esetében a fegyelmi intézkedést a törvényes képviselőjének is kézbesíteni kell. — A fegyelmi intézkedés kiadása előtt mindig meg kell az ügyet vizsgálni és a vétkes dolgozónak alkalmat kell adni a védekezésre. — A fegyelmi intézkedés ellen — a kézbesítéstől számított 15 napon belül — a szakszervezeti döntőbizottságnál lehet indítványt tenni annak megsemmisítésére. Dr. B. G. \ \ 19
