A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-07-27 / 31. szám
Csak egy percre. SZALAY JÓZSEF rendkívül sokoldalú fiatalember. Pontosabban :sokoldalú és fáradhatatlan. így ismerik őt szülőfalujában, Félben (Tomášov), és a munkahelyén, a bratislavai Drudop Bajkál utcai személygépkocsijavító-műhelyében is. Félben tagja a hnb tanácsának, ennek keretében az ifjúsági és sportmozgalmi kérdésekkel foglalkozó bizottság elnöke; tagja továbbá a CSEMADOK helyi szervezete vezetőségének; munkahelyén pedig ő a mühelyfőnök helyettese, más szóval főművezető. — Eredeti szakmád? — Az általános iskola befejeztével géplakatosnak tanultam ki. A szakmunkáslevél megszerzése után Bratislavában helyezkedtem el, s ugyanitt, a Duna utcai magyar gimnázium esti tagozatán érettségiztem, majd a Gépipari Szakközépiskolában szereztem egy szakérettségit is. Tényleges katonai szolgálatom idejének javát Benešovban egy motorjavító műhelyben töltöttem. A katonaság után villanymotorok javításával és szerelésével foglalkoztam, a Drudopban pedig nyolc éve dolgozom. — Én mégsem a motorok világában, hanem a féli kuitúrházban találkoztam veted először... — Évekkel ezelőtt, a Kis-Duna Táncegyüttes fénykorában szinte mindennap vendég voltam a művelődési otthonban, hiszen ahhoz, hogy díjat nyerjünk mondjuk Zselizen, rengeteget kellett gyakorolni. De játszottam színdarabban is, és az ifjúsági szervezet nem egy rendezvényét szintén a kuitúrházban tartottuk meg. — Jó gárda volt akkoriban együtt a Kis-Dunában? — Igen. Sőt — mind az együttesben, mind az ifjúsági szervezetben. Több rendezvényt együtt valósítottunk meg, így az érdeklődők sokkal nagyobb táborát tudtuk megmozgatni. Nagy kár, hogy bennünket is utolért az „amatörvégzet", azaz anyagi és szervezési okokból széthullott az együttes. — Most CSEMADOK-tisztségviselőként faggatlak: szövetségünk helyi szervezete miként működik jelenleg falutokban ? — Örömmel újságolhatom, hogy a helyi magyar tanítási nyelvű iskolával és a többi tömegszervezettel együttműködve, egyre sikeresebben alakul munkánk. Jelentősen emelni tudtuk a taglétszámot, az iskolában kórus és tánccsoport működik, sikerült létrehoznunk az Illyés Gyula Művelődési Klubot, valamint több kulturális rendezvényt felölelő művelődési hetet is tartottunk. Természetesen, további terveink, elképzeléseink is vannak. Ezek közül csak egyet említek most: jó lenne, ha mielőbb megoldódna a CSEMADOK önálló helyiségének régen húzódó gondja. — Második választási időszakja már képviselője vagy a hnb tanácsának. Ebben a szerepkörben mire vagy büszke? — Flogy Félben nemcsak a foci jelenti a sportot, hanem a ritmikus sportgimnasztika, vagy a főváros közelségét kihasználva az úszás is. Hogy a parlagon heverő közterületek java részét parkosítottuk. De nem kevésbé arra is. hogy a Méry Béla igazgatásával működő alapiskola végzős diákjai az utóbbi esztendőkben kerületi viszonylatban is felfigyeltető eredményességgel tudnak helytállni a középiskolai felvételiken és magában a továbbtanulásban is. Hát nem öröm az ilyesmi?! (mik-) Nem tudom pontosan, mennyivel magasabb Starý Smokovec fekvése Poprádénál. Amikor két teljes hónapig tartózkodtam a Magas-Tátrában, esti sétáim során, tiszta időben sokszor megcsodáltam a villanyfényben pompázó várost, az ország harmadik legnagyobb járásának a székhelyét. A villanyégők úgy árasztották a fényt, mint hideg téli éjszakákon a csillagok. Gyakran megtörtént, hogy szemérmes lányként elrejtőzött előlem a közöttünk gomolygó felhők mögé, vagy a sötét éjszaka palástja alá bújt. Olyankor találgattam a város helyét, amely tizenkét kilométer távolságra Ótátrafüredtől. Tiszta estéken villanyfényes ragyogását mutatta Poprád, nappal új lakónegyedeit, vasútállomását, most épülő vagy már fölépült létesítményeit, utcáinak gépjárműves forgalmát, a magas hegyek közé tartó villamosvasút útját, az idén januárban is, februárban is szokatlanul alig havas földeket, amelyeken burgonyából és gabonafélékből magas tárhozamokat ér el itt is a teremtő igyekezet. Ott-tartózkodásom idején csalódást keltőén kevés volt a hó, s még most is fülemben csengenek egyik odavalósi beszélgetőtársam szavai: — Tudja — mondta —, itt a Tátrában október ad választ arra, milyen lesz a tél és mennyi lesz a hó. Ha ebben a hónapban nem havazik, akkor senki nem számol fehér téllel. Láthatja, már februárban járunk, s még mindig kevés a hó ... Tavaly valóban fekete volt a karácsony és a szilveszter a Magas-Tátrában, s ha a medve február elején itt is felébredt téli álmából és kijött a barlangjából, az enyhe időt tapasztalva és a hószegény tájat látva úgy ment vissza, hogy nyugodtan aludhat tovább, hosszú téllel kell számolnia. Csalódott persze, és mondanom sem kellene, hogy kellemesen. Októberben kellett volna alaposabban körülnéznie. Mert a Tátrában aszerint fekete vagy fehér, rövid vagy hosszú a tél, hogy októberben havazik-e? Persze a Tátrában, a környékén, és különösen Poprádon az embert is érik kellemes csalódások. Kezdem mindjárt azzal, hogy zord ez a vidék, a megművelhető földeken keményen meg kell dolgozni az eredményekért. Ez a körülmény azonban nem csökkenti, hanem inkább fokozza az életkedvet. Az ember azt hiheti, hogy ilyen helyen nem születik sok gyermek, de ha utánanéz a dolgoknak, mondjuk a Poprádi Járási Nemzeti Bizottságon, akkor azt kell tapasztalnia, hogy a kelet-szlovákiai kerületnek ez a legészakibb járása országos viszonylatban is vezető helyet foglal el a népszaporulatban. A népesség-növekedés ebben a járásban a legnagyobb, s ez nem az éghajlati viszonyoknak, hanem az iparosításnak köszönhető. Poprád az elmúlt néhány évtizedben az ország egyik legfejlettebb ipari városa lett. A járás területén is számos jelentős üzem épült. A foglalkoztatottság és a biztos megélhetés következménye a gyer; mekszaporulatban jelentkező növekedés. És persze a kényelmes lakásoké, amelyekből annyi épült. A lakásépítés üteméről egyetlen adat is képet ad. 1970 és 1978 között 4540 lakásba költöztettek Poprádon családokat. Jelenleg 45 000 lakosú a város, s vezetői azzal számolnak, hogy kétezerben 63 000 lakója lesz. Jelentős a város és a járás gép- és vegyipara (vagongyár, Tatramat, Tatrasvit, Tatral'an stb.), az üzemek termelési eredménye és exportja. De-, sajnos, Poprádnak még mindig nincs kultúrháza, s ez megint azért nem kelt csalódást, mert a járás falvaiban a kultúrházak egész sora épült fel. Mind a hetvenhárom községben igen-igen tevékenyek a helyi nemzeti bizottságok polgári ügyeket intéző testületéi. A kelet-szlovákiai kerület második olyan járása a poprádi, ahol a falvak nagy többségét már bekapcsolták a közös vízvezeték-hálózatba. A járásnak 143 972 lakosa van. Az összlakosság tíz százaléka cigány származású. A cigánygyermekek rendszeres iskolalátogatása is figyelmet érdemel. Mikor fentről, Ótátrafüredről néztem le az éjszakai és nappali fényözönben pompázó városra, és ismerkedtem múltjával, jelenével, még nem tudtam, hogy visszatérve munkahelyemre, Poprádra vezet majd egyik első szolgálati utam. A Belügyminisztérium illetékes dolgozója telefonált, szerkesztőségünkből is meghívnak valakit helyszíni szemlére a poprádi járásba. Az ok: tavaly első lett a nemzeti bizottságok országos versenyében! Nagy szó, és teljesen érthető, hogy a helyszíni szemlére vállalkozó szlovák és magyar újságírók elhalmozták kérdéseikkel dr. Vasil Čabrát, a járási nemzeti bizottság elnökét, de lényegében mindig ugyanarra voltak kíváncsiak, minek köszönheti a járás a győzelmet? A válasz higgadt és nyugodt volt. — Köszönheti a választási programba foglalt főbb akciók megvalósításának. A Poprádon és a községekben tapasztalt nagyméretű társadalmi munkának, s nem utolsósorban annak, hogy ipari és mezőgazdasági üzemeink növelték termelésüket, termékeik minőségét a VII. ötéves terv első három esztendejében. MÁCS JÓZSEF M. HALCIN FELVETELE 12
