A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-12-14 / 51. szám

Jogi tanácsok

Ki mit gyűjt?

Pannóniái veretű római penzek

PÉNZNEVEK EREDETE

A pénz a népek életében forgalmának kezdete óta igen jelentős gazdasági tényező volt és mégis ritkán gondolunk arra, hogy a letűnt századokban forgó sokfajta pénznem vajon honnan nyerte a nevét, illetve milyen összefüggés állapítható meg a pénzdarab neve és funkciója között ?

Az ősi időkben a mai értelemben vett pénz feltalálása előtt cserekereskedelem folyt és ebben az állatok, főként a barmok játszottak nagy szerepet Érthető tehát hogy a rómaiaknál magának a pénzfogalomnak a neve (pecunia) a pecus (barom) szótól ered. Ezzel szemben a régi görögöknél a pénz neve (nomos), ebből ered a numizmatika eredetileg szokást és törvényt jelentett és csak később ment át a pénzfogalom jelölésére.

A pénzelnevezések eredetét illetőleg különböző általános szempontok jöhetnek figyelembe. A pénzforgalom kezdetén néha a pénz átvette valamelyik korábbi csereeszköz nevét, így az ó-görögök közt forgott obolos, kis ezüstpénz neve eredetileg nyársat jelentett, minthogy a vasnyársnak néha pénz szerepe volt a csere forgalmi időkben.

Igen gyakori eset hogy súly, vagy érték után nyer nevet egyik-másik pénznem. Példa erre a görög drachma, eredetileg egy súlyegység neve. Majd a lengyel szostak (magyarul susták) ami a hatgarasos ezüstpénz neve volt a hatos szám után. De még a legújabb kor pénzei közül is a német márka, az angol fontsterling, vagy az olasz Ura ugyancsak

Egy szép napon történt, hogy a hattyú, csuka, és a rák találkoztak az úton. A csuka egy szánt vonszolt, de egyedül húzta, s a szán nem csúszott. — Egyedül nehéz — szólt a csuka —, nem csúszik.

— Fogadd el a segítségünket — szólt a hattyú és a rák.

Elkezdték húzni, húzogatni, a csuka egyik irányba, a rák ellenkező irányba, a hattyú meg szállva iparkodott húzni. így se mozdult meg a szán.

Látták ezt az arra menők, s megjegyezték:

hasonló nevű súlyoktól kölcsönözték a nevüket A névadó súlyegység s a nevet átvevő pénz között eredetileg valamilyen értékviszony állott fenn. Később ez az értékviszony általában megváltozott, de a név változatlanul megmaradt tovább is.

Előfordult az is, hogy a pénz a nevét a fém anyagától vette. Főként az arany szerepe jelentős e tekintetben és a régi lengyel aranypénznek neve egyszerűen csak zloty (arany) volt. A németeknél volt szokás a folyami arany felhasználásával készült aranypénzeket az illető folyó nevével megjelölni, pl. Isardukat.

Sokszor külső jelek szolgálnak alapul az elnevezéshez Említhető római seratus (recés szélű), ami a szélén fűrészszerűen fogazott dénárokat jelentette. Majd a bizánci scyphatus (csónak alakú) a domború veréssel kanál vagy tál alakot mutató pénzek összefoglaló neve volt Ide sorolható a középkori garas is, mert ennek eredeti neve (gros) azt jelentette, hogy vastag, vagyis súlyosabb dénár. Később a spanyol piaszter a fémlemez olasz jelentésétől (piastra) vette a nevét.

_Magától értetődik, hogy leggyakoribb mégis az éremkép után nyert pénznév. Az egyszerű emberek szemében nyilván ez tűnt fel leginkább. A kimeríthetetlen példatárból néhány jellemző típusként említhető a krajcár, a kereszt éremkép után, a forint a firenzei liliom (fiorino) után az olasz testone a fej (testa) után, az angol crown a koronaábra után stb. Gyakori eset hogy a névadó éremkép idővel más ábrázolásnak ad helyet de az eredeti pénznév változatlanul megmarad tovább is.

Azt kell megállapítani, hogy ki húz rosszul. Végül odajött bíráskodni a kakas.

— No, most húzzátok, én majd megállapítom, hogy ki húz rosszul. Húzták, húzogatták, de a szánkó csak nem mozdult.

— Egy irányba húzzátok mindnyájan — szólt a kakas —, ha nem úgy tesztek, a világ végéig se mozdul el a szán.

Bizony, ott is maradt. A hattyú, csuka, rák nem tudtak egységre jutni.

Finnből ford.: Szabó Zoltán

Á. L. kassai (KoSice) olvasónk állami lakásban lakik, feleségével nem él együtt s el szeretné cserélni a lakását Van egy örökölt családi háza, amelyben idegen személy lakik, aki nemsokára kiköltözik a most épülő saját házába. Olvasónk a nős fiát szeretné ide beköltöztetni. Azt kérdezi, milyen törvényes rendelkezések vannak erre vonatkozóan?

1. Lakásgazdálkodás. A lakásokkal való gazdálkodásra vonatkozó előírásokat az 1964. évi 41. számú törvény és az ennek végrehajtására kiadott rendeletek szabályozzák. Az állami lakásokkal a helyi nemzeti bizottságok rendelkeznek, ahol a lakásigénylökről jegyzéket vezetnek. Ebbe a jegyzékbe azokat a személyeket veszik föl, akiknek a községben nincs saját lakásuk, vagy egészségi szempontból alkalmatlan, nem megfelelő lakásban laknak, továbbá azokat a személyeket, akiknek a nemzeti bizottság vagy a bíróság döntése alapján lakásukból ki kell költözniük. '

Az 5 000 lakosnál nagyobb községekben, a járási székhelyeken, valamint azokban a községekben, amelyeket a járási nemzeti bizottság jelöl ki, csak azokat veszik fel a lakásigénylök jegyzékébe, akiknek a községben állandó munkahelyük van.

A helyi nemzeti bizottság a lakásigénylök jegyzéke alapján összeállítja a sorrendet, hogy a következő félévben lakásszükségletük és munkabeosztásuk fontosságára való tekintettel kik kapjanak lakást.

Az a lakásigénylök jegyzékében szereplő személy, akit nem vettek be a következő félévre készített sorrendbe, az ellen óvást adhat be, aminek jogosságáról az összeállító szerv dönt. A vállalati lakásokkal rendelkező szervezetek lakásigénylő alkalmazottai számára — a helyi nemzeti bizottság előzetes beleegyezésével — külön sorrendet állítanak össze.

Az új, üres vagy megürülő lakásokat a helyi nemzeti bizottság a megállapított sorrend szerint utalja ki a jegyzékbe felvett igénylőknek, úgy, hogy a lakás a helyiségek nagyságát és számát tekintve megfeleljen az igénylő családtagjai számának és a helyi körülményekhez mérten az igénylő szükségleteinek.

2. Bejelentési kötelezettség. Minden háztulajdonos köteles a helyi nemzeti bizottságnak 8 napon belül bejelenteni az újonnan épített vagy megüresedett lakást, továbbá azt a lakást, amit senki sem — vagy csak időnként — használ, végül az olyan lakást, amely elhalálozás folytán üresedett meg.

Ugyancsak bejelentési kötelezettsége van annak is, akinek két vagy több, esetleg egy. de túlméretezett lakása van.

3. Családi ház esetében a helyi nemzeti bizottság nem rendelkezhetik a lakással akkor, ha a tulajdonos a lakás megürülésétől számított 8 napon belül bejelenti, hogy 15 napon belül maga költözik be a lakásba, vagy ha a nős fiát (férjezett lányát), vagy 5 000 lakosnál kisebb községben a szüleit költözteti be a megürülő lakásba.

4. A lakáscseréről a Polgári Törvénykönyv 188. és 189. §-ai rendelkeznek. Eszerint a lakáscseréhez írásbeli megállapodás szükséges. A csak szóbeli megállapodás érvénytelen.

Az 1964. évi 41. szí. lakásgazdálkodási törvény értelmében a lakáscseréről szóló megállapodást a helyi nemzeti bizottságnak kell jóváhagynia. A lakáscserét akkor engedélyezik, ha ezáltal a lakásokat jobban ki lehet használni, vagy ha a cserét a kérvényező (vagy családtagjainak) egészségi állapota indokolja, vagy ha ezzel megrövidül a lakóhely és a munkahely közötti távolság.

Ha a kicserélendő lakások különböző nemzeti bizottságok körzetében vannak, akkor mindegyik helyi nemzeti bizottság jóváhagyása szükséges.

Vállalati lakások esetében a-helyi nemzeti bizottság csak akkor hagyja jóvá a cserét, ha ebbe az illető vállalat is beleegyezik.

A lakáscserét a jóváhagyástól számított három hónapon belül kell megvalósítani s ez alatt az idő alatt lehet a megállapodás teljesítését — bírósági úton, rendes polgári perben — érvényesíteni. E határidő elteltével, illetve elmulasztásával ez a jog megszűnik.

4. A házastársaknak közös lakáshasználati joguk van ahhoz a lakáshoz, amit bármelyikük a házasság tartama alatt kapott. Kivételt képez az az eset, amikor a lakás kiutalása idején tartósan nem éltek együtt, ekkor ugyanis nem keletkezik közös lakáshasználati jog. s a lakás csak azé, akinek azt kiutalták.

Ha valamelyiküknek már a házasságkötés előtt volt állami lakása, akkor a házasságkötés tényével közös lakáshasználati jog keletkezik. Ezekben az esetekben a közös lakással csak közösen rendelkezhetnek és csak közösen cserélhetik el.

A házastársak közös lakáshasználati joga megszűnik az egyik fél halálával, s ekkor az állami lakás kizárólagos használati joga a hátramaradt házastársat illeti. A családtagok lakásjogát ez azonban nem érinti.

A házastársak közös lakáshasználati joga akkor is megszűnik, ha az egyik házastárs a közös lakást tartósan elhagyja (lásd a Polgári Törvénykönyv 180. 5-nak 1. bekezdését és a 181.5-t). Ebben az esetben ez a jog kizárólag a lakásban maradt házastársat illeti meg. Természetesen ebben az esetben öt illeti meg a lakással való rendelkezés joga, s így azt el is cserélheti. Természetesen azt a tényt, hogy a másik fél tartósan elhagyta a lakást, esetleg bizonyítani kell (hatósági irattal pl. illegális külföldre való távozáskor, vagy bírósági döntéssel).

K. D. losonci (Luőenec) olvasónk a középiskolába való felvételi iránt érdeklődik.

Az Oktatásügyi Minisztérium 1984. augusztus 27-én kelt és a Törvénytárban 96. szám alatt közzétett hirdetményével az idei tanévtől kezdve újraszabályozta a középiskolába való felvétel feltételeit.

Eszerint a középiskola első osztályába a felvételi kérvényt az előirt nyomtatványon az alapiskola növendékei az iskola igazgatójánál, a munkaviszonyban levő személyek a munkaadójuknál, azok pedig, akik nincsenek munkaviszonyban, a lakóhelyük szerint illetékes járási nemzeti bizottságnál adják be a jövő év január 15-ig.

Dr. B. G.

MARTTI HAAViO

HATTYÚ, CSUKA ÉS A RÁK