A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-12-14 / 51. szám

A bejárati ajtónál tábla hirdeti: Nemzeti Történeti Emlékpark. Pár méterrel odébb ivókút. Tikkasztó a hőség, hétágra tűz a nap. Megszomjaztam csudára, hát megkérdeztem az árnyékban hüsülö portástól:

— Mondja csak bátyám, iható ennek a kútnak a vize?

Az idős bácsika kétfelé töröli a bajuszát, pillog néhányat, aztán kiszól a kalapja alól:

— Ha Árpád apánknak megfelelt, talán jó lesz magának is. Merthogy ő is ebből a forrásból kortyolt annak idején, rengeteg esztendővel ezelőtt.

Hát igen, legenda terem ezen a helyen bőven. Közülük a legismertebbet III. Béla király jegyzője hintette el, miszerint ezen a helyen kötötte meg 896-ban a hét honfoglaló vezér a vérszerzödést, s itt tartották az egész népre vonatkozó törvénykező gyűléseket is. A helyet pedig, ahol Anonymus szerint Árpád vezér és vitézei szerét ejtették az ország dolgának, a magyarok „szerinek" nevezték el.

Nos, hogy mindebből mennyi a valóság, és mennyi a múltat szépítő hozzáköltés, ma még nehéz megmondani. Régészek fogták vallatóra a földet, ám az 1971 -ben megkezdett ásatások mindezideig nem tudják hitelesen alátámasztani a történetíró és a krónikás igazát. Egy azonban bizonyos: korai Árpád-kori település maradványai kerültek elő a lapát, ásó és az egyéb kutatószerszámok alól.

Az igyekezet hát nem volt hiábavaló. Beigazolódott: az első magyar telepesek itt éltek. A temető feltárt sírjaiban pogány szokás szerint elhantolt ősök tetemeire bukkantak. Napvilágra kerültek Szer monostorának alapfalai is.

Vallassuk ki a történelmet. A férfiembert, asszonyt, vénet, csecsszopót és lábasjószágot egyaránt nem kímélő török már szépen fejlődő, mondhatni virágzó mezővárost dúlt szét. Az egész vidék a hódoltság sorsára jutott. A környék tizenöt kisebb-nagyobb településéből a török uralom végére mindössze kettő maradt.

Szer falut már az 1600-as évek derekán Puszta Szernek hívják. Később a Pallaviciniek birtokába került a terület, akik hatalmas gazdaságot építettek rajta. Az őrgrófok mammutbirtokán 1896-ban, a magyar állam fennállásának 1000. évfordulóján a monostor romjaihoz közel Árpád vezér tiszteletére Kecskemét városa, a környék földjeinek bérlője, szobrot és emlékművet emeltetett.

A múzeum épületében helyet kap majd a híres Feszty körkép

Hiába törölte el az 1848-as forradalom a jobbágyságot, a Pallavicini-birtokon a parasztok továbbra is embertelen körülmények között éltek, bőven kijutott nekik a sanyarú sorsból: a zselléreket a hatalmas kényúr nem szabadította fel, őt úgy látszik nem kötelezte a törvény rendelete.

A nagy sorsforduló 1945-ben következett be. A debreceni kormánynak a földosztásról hozott határozata alapján március 29-én verték le éppen itt az első jelzőkarókat, hozzáláttak a földek szétparcellázásához, megkezdődött a földosztás: Ópusztaszeren. Ezt a történelmi mozzanatot azóta is második honfoglalásként emlegetik Szóban és írott szövegben egyaránt.

A helyet nemzeti emlékparkká nyilvánították, melynek kiépítéséhez 1970-ben láttak hozzá. Közel tíz esztendeje viseli Ópusztaszer újkori nevét. 1974-ben kapta a múltra való tekintettel Ó-jelzövel ellátott jelenlegi nevét.

De nézzünk kicsit szét a „birtokon". Az emlékpark a magyar történelem sorsfordulóit mutatja be. A Szeged város ajándékaként épült új bejárati múzeumépületben régészeti, képzőművészeti és agrártörténeti kiállítások mellett, a restaurálás után helyet kap a

20