A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-11-30 / 49. szám
A Csemadok életéből Arany János: Az elveszett alkotmány az Ipolysági (Sahy) József Attila Irodalmi Színpad, rendező Vas Ottó passzivitása az elmúlt években. Miért nem hallunk évek óta olyan együttesekről, melyek az élvonalban voltak valamikor. Az együttesek nagy része tiszavirág életű. Megjelenik, sikert arat, jelentkezik újból... s azután megszűnik. Hol van a hiba? A fenntartó szerv nem teremti meg a feltételeket? Az emberek érdektelensége miatt esnek szét az együttesek? Vagy talán nincs rendező? Hiányzik az ösztönző erő. Az országos versenyen való részvétel már nem jelent annyit, mint évekkel ezelőtt jelentett? Sorolni lehetne tovább a kérdéseket, de fontosabb a válasz megkeresése. Meg kell teremteni a feltételeket, s ha vállaltuk a munkát, dolgozni kell. A feltételek megteremtéséért a fenntartó szerv a felelős elsősorban. Sokhelyütt jobb hozzáállást várunk a nemzeti bizottságoktól, iskoláktól stb. A mai napig találkozunk olyan problémákkal, hogy az együttes kénytelen hidegben próbálni, vagy komoly összegeket fizet egy-két óráért a kultúrházban. Talán ebben az esetben sokat segítene az együttműködés a Szlovákiai Színjátszók Szövetségével (ZDOS). Az említett szövetséggel a CSEMADOK a Jókai-napokon írt alá együttműködési szerződést, amely nemzetiségre való tekintet nélkül egyértelműen a színjátszók érdekeit védi és segíteni hivatott munkájukat. Amennyiben a fenntartó szerveket bíráljuk, elmarasztalólag kell szólnunk azokról, akiknek lehetőséget adunk arra, hogy részt vegyenek országos fesztiválunkon megfigyelőként, tapasztalatszerzés céljából. Ezek azok a csoportvezetők, akiknek együttese nem kapott meghívást a versenyre. Szomorúan tapasztaljuk, hogy nagyon kevesen veszik igénybe ezt a lehetőséget, holott ingyenesen biztosítjuk jelenlétüket, az útiköltséget, szállást, napidíjat és beléptidíjat. S akik eljönnek? Nagy részük csak a jelenléti íven szerepel és az útiköltség elszámolásánál, itt-ott az előadásokon és nagy ritkán a szemináriumokon, előadásokon. Javában benne járunk a színházi évadban, jó lenne, ha csoportjaink már a jövő év elejére elkészülnének műsoraikkal. Az évi munkaterv értelmében március 15-ig meg kell valósulnia a járási, április 15-ig a kerületi versenyeknek. Bízunk abban, hogy a válogató bizottság sok szép és kész produkcióval találkozik majd. Reméljük, lesz felnőtt bábozás és monodráma is. Mi is, a központi fesztiválok szervezői, időben kezdjük meg az előkészületeket, hogy színjátszóinknak, az anyanyelvi kultúránk legrangosabb ápolóinak, valódi ünnepet tudjunk teremteni az országos versenyeken. MOLNÁR LÁSZLÓ, a CSEMADOK KB színházi szakelőadója A szerző felvételei A kiállítás egyik részlege A legnagyobb meglepetést számomra egy ló okozta, világosbarna vagy inkább piros ló volt, lobogó sörényű, villogó szemű, nyerítve igyekezett kitáncolni a képkeretből. Nem tudom sikerült-e neki — mert csak rövid ideig tartózkodtam a kiállítási teremben, megkezdődött a CSEMADOK KB ülése —, de a nyerítését még most is hallani vélem. A lovat a 31 éves érsekújvári (Nővé Zámky), Brestyák Sándor festette, aki 1978 óta rendszeresen részt vett a CSEMADOK helyi szervezete, képzőművészeti klubjának a munkájában; gyakori vendége Magyarországon a zebegérryi nyári képzőművészeti szabadiskolának, s ez a képein is meglátszik, izgalmasak, érdekesek, expresszív-látomásos jellegűek. Az egyik legtehetségesebb ember az öt amatőr kiállító közül. De a legtovább Steinerné Skopp Hona képei előtt időztem, különösen a Rózsák című csendélete fogott meg, ha több pénz van a zsebemben talán meg is veszem (bár azt sem tudom, eladók-e ezek a képek). Mindenesetre Steinerné Skopp Ilona látszik technikailag a legfelkészültebbnek. Leszáll a köd című képe többször is eszembe jutott mostanában, hogy az őszvégi ködök a valóságban is itt tivornyáznak körülöttem. Ő 30 éves, kirakatrendező (dekoratőr) iskolát végzett, jelenleg az Optima-Nitra propagációs osztályának alkalmazottja, a képzőművészeti klubnak három éve tagja és járási kiállításokon vett rész Bállá József 34 éves, az Elektrosvit konstruktőre, képzőművészeti érdeklődése többirányú, fest és rajzol, ő is három éve dolgozik a klubban, részt vett a losonci (Luéenec) és érsekújvári klubkiállításokon. Rám a legmélyebb hatást tusrajzaival (Fürdőváros, Álom, Boltíves kapu) tette. A 41 éves szimői (Zemné) Illés Béla, foglalkozását tekintve kőműves, s közben mellékesen fest és szobrászkodik is, ő már 1972 óta dolgozik a klubban. Ezen a kiállításon a Nő korsóval című faszobra keltett érdeklődést Fucsík Ilona leginkább egy önarcképével és Marika című portréjával lepett meg. Noha bizonyos aránytalanságok rontják a képek összbenyomását ugyanakkor, s talán éppen ezért, középkori ikonok hangulatát sugározzák. (Úgy látszik az anatómiai ismeretek hiánya néha hasznos is lehet). Fucsík Ilona is az Elektrosvit alkalmazottja, hat éve dolgozik ebben a klubban, s részt vett egy zvoleni, pőstyéni (Piestany) és több érsekújvári kiállításon. A klubot Balog György vezeti. Tőle tudom, hogy a klub barátainak száma eléri a 300-at, a képzőművészeti kör munkájában mintegy 15-en vesznek részt. Az öt amatőr képzőművész mostani kiállítását a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója és a CSEMADOK KB plenáris ülésének tiszteletére rendezték. Zs. NAGY LAJOS Prandl Sándor felvétele Alekszandr Vologyin: Gyíkocska a kassai (Kosice) Iparista Kisszínpad, rendező Pásztó András Viktor Rozov: Felnőnek a gyerekek a nyárasdi Helyi Művelődési Ház Karinthy Színjátszó Csoportja, rendező Dostál Gabriella úgy legalább azt kell tudnia, mi az a színpad, mik az alapszabályok, mi az, amitől igazzá, hitelessé válik egy előadás. Sokan látogatták és végezték el a rendezői tanfolyamokat, ezek közül azonban nagyon kevesen rendeznek, vagy vezetnek csoportot. Természetesen a kivétel erősíti a szabályt, hiszen az elmúlt években olyan előadások születtek mozgalmunkban, melyek helytálltak külföldi és szlovák fesztiválokon is. A válogatáskor már kész előadásokat lát a bizottság. Olyankor már nehéz módosítani a produkción. A szakmai segítség megbolygathatja az előadást, hiszen majdnem elölről kell kezdeni. Persze, van, ahol ez sem jelent problémát, mert a szereplők, rendezők örömmel fogadják a tanácsot, a segítséget. Előfordul azonban az is, hogy nem tartanak igényt a segítségünkre, s az előadáson sem változtatnak, így az országos versenyen többször viszontlátjuk a kifogásolt hibákat. Mi a teendő? Már a müsorválasztásnál, ha az együttes nem biztos a munkájában, bátran felkeresheti akár a Népművelési Intézet, akár a CSEMADOK KB illetékes szakdolgozóját, ha a járási metodikus nem tud segíteni. A célunk közös: jó előadásokat produkálni, mely örömet szerez játszónak és nézőnek egyaránt. A napokban a Népművelési Intézet tanácsadó testületé ülésezett. Egyebek között vita tárgyát képezte az együttesek 7
