A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-11-23 / 48. szám
Bikaviadal (1936) Hetvenöt évvel ezelőtt született Cyprián Majernik, a szlovák festészet egyik legnagyobb egyénisége, aki immár kishíján negyven esztendeje halott, de életművének európai mércével mért modernségéhez ma sem fűződhet kétség — sőt: az egyik igazán modem, vakmerőén új szemléletű szlovák festőnek tekinthető. Rövid életet élt, s ez az élet tragikusan, öngyilkossággal végződött. Tipikus, huszadik századi festősorsnak is mondhatnánk az övét, hiszen a lángoló tehetség, a művészi érzékenység benne ils egy olyan korral találta magát szemben, amikor a legnagyobb emberi rossz, a legpusztítóbb háború infemóját produkálta a történelem. Majemík megélte ugyan a felszabadulást, de a békébe belekóstolni már alig tudott, s a testben-lélekben megviselt ember előtt már az új történelem ígérete sem lehetett elegendő egy új. nagy lélegzetvételhez. A hányatott ifjúkor, az éhezés, a történelem kegyetlen arculcsapásai, a második világháborús tanúszerep, a pálya küzdelmei, a betegség temette maga alá oly fiatalon. 1909-ben született egy Veľké Kostolany-i földművescsaládban, s a festészetet Gustav Maily magániskolájában kezdte tanulni, majd később érettségi nélkül lett a Prágai Képzőművészeti Akadémia legfiatalabb hallgatója. Három esztendeig tanult általános festészetet, majd Jakub Obrovsky műtermében képezte magát tovább. Matisse festészetének megszállottja és csodálója volt, melynek nyoma a saját életművére, kivált egy hosszú korszakára, érthető módon rányomja bélyegét, de az önálló művészi gondolat már itt is függetlenített minden hatástól, képein csupán a szemléletmód rokonítható a nagy francia festőével. Később, amikor teljes önállósággal megteremtette saját formanyelvét, szír- és témavilágát, akkor már nem lehetett kétséges, hogy olyan rendkívüli művésze ő korának, akihez hasonlót nehezen találni szőkébb pátriánkban, hiszen legnagyobb erénye épp az az eredetiség, amelynek tulajdonságai a legjobb festői hagyományok megőrzése mellett viselik magukon az igazán haladó politikum, a vitathatatlanul modem művészi szemlélet és a humanista európai gondolkodás markáns jegyeit. Életrajzában sok a bizonytalanság, az adatok részben csupán valószínűsített adatok, s bár nem volt zárkózott, mégis úgy alakult, hogy a művészettörténet mindmáig nem tudta pontosítani teljes mértékben pályaívét, életrajzának pontos kronológiáját. Pedig hát lényegében a kortársunk volt, s az utókor bármennyire is megbecsüli Majemík emlékét, művészi hagyatékát — úgy tetszhet, mintha sokkal régebben élt volna. Ellenben, ha végignézzük az életművet, egyértelműnek látszik, hogy a képeket, „egy ma is élő” nagy művész festette. Alighanem így lesznek ezzel a későbbi nemzedékek is, mert formanyelve és mondanivalója egyetemes értékű, maradéktalanul aktuális. Mert Cyprián Majernik, aki 1946-ban meghalt — olyan életművet hagyott az utókorra, melynek időszerűsége folyamatosan része marad a világnak. Megjárta Párizst, tengődött, éhezett, de idehaza, kivált Prágában, majdhogynem rendszeresen kiállított, ami biztosította számára az erkölcsi-művészi sikert, csak éppen a szociális gondoktól nem mentesítette öt. A menekülők, a megkínzottak és az erőszak ellen harcoló hősök festője volt. Képein lehajtott fejű. elsoványodott, szomorú lovak, megtört, reménytelenül menekülő emberalakok, lángoló falvakból elhajózó megszomorítottak, könnyező bohócarcok sorakoznak — és katonák, békés akaratú felszabadítók. Kedvenc alakja volt Don Quijote figurája, kedvenc világa volt a cirkus: világa, és nem kevés vásznán a chagalli álomvilág is felvillan — pompázatosán, mégis egyértelműen az ő ecsetjéből eredő teremtett valóként. K. F. Menekülők (1938) < Menekülők (1936) Prandl Sándor reprodukciói A Gamibazin különleges rágógumi. Az orvos javaslatára használhatja a szovjet páciens, ha le akar szokni a dohányzásról. Az Örmény Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alatt kísérletezték ki, gyógyhatású szer, patikában kapható. Megalkotói remélik, hogy talán eljön a nap, amikor az új rágógumi-gyógyszer segítségével a legmegrögzöttebb dohányosok is megszabadulhatnak káros szenvedélyüktől. Tavaly még arra gondoltak, hogy a legkisebb Olaszországban gyártott Fiat autó a Panda lesz — a 126-osokat már csak Lengyelországban gyártják, s innen kerülnek Itáliába is —, nemrég azonban úgy döntöttek, hogy 1985-re, de legkésőbb egy esztendővel később már piacra dobják a Micro Fiatot. Innen-onnan (1909-1946) Cyprián Majernik
