A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-10-26 / 44. szám
Kevés sportról kering annyi legenda, mint a hegymászásról. Az utóbbi évtizedben, amikor hegymászóink teljesítménye világszerte jobb hírnévnek örvend, a csehszlovák hegymászókról is legendák születtek. „Friss” regeként kószál hegymászóink sikeres feljutásának híre a 8 389 m magas Lhotse Shar csúcsra, aminek történetéről bevezetőül ejtsünk néhány szót. A Lhotse Shar a magas himalájai hegycsúcsok közé tartozik, vannak ui. „alacsony" — 8 000 m tengerszint feletti magasságú — csúcsok is, mint pl. a Nanga Parbat (8 125m), Manaslu (8 156 m), Dhaulágiri (8 148 m). A magasak közé tartoznak a Mt. Everest (8 848 m), K 2 (8 611 m), Kangchenjunga (8 598 m), Lhotse (8 511 m) stb. Hegymászó szempontból ezt a jeges csúcsot nemcsak magassága (8 389 m) teszi tiszteletreméltóvá, hanem főleg a déli oldala. A Lhotse maszszivum déli lejtői a Himalája legnehezebben megmászható hegyfalai közé tartoznak. Impozáns magasságuk, ami helyenként eléri a 3 300 métert, és szokatlan meredekségük sokáig visszariasztotta a legmerészebb hegymászókat is. Elsőként az az expedíció látta meg ezt a gigantikus jégfalat, amely déli oldaláról próbálta megmászni a Mt. Everestet. A Lhotse Shar korábbi délkeleti oldalról való megközelítése nem volt sikeres. Megmászásával 1965-ben próbálkoztak először, vagyis tizenöt évvel azután, hogy sikerült megmászni az első himalájai 8 000 m-es csúcsot, az Annapurnát (8 091 m), de csak 1971- ben sikerült először egy osztrák expedíciónak a csúcsra feljutni. Őket svájci hegymászók követték, (1981-ben), de ez az expedíció három alpinista életébe került. Ezidáig a csehszlovák csoporton kívül, tizenhárom expedíció próbálkozott a Lhotse Shar megmászásával, de csak kettő volt sikeres. Ez bizony nem túlzottan kedvező mérleg. A Lhotse masszívum riasztó déli meredélyeinek megmászásával csak 1971-ben próbálkoztak meg a hegymászók. Ezt öt próbálkozás követte, de mindegyik sikertelenül végződött, pedig híres hegymászók kísérleteztek. Köztük volt a világhírű Reinhold Messner, a „hegymászókirály", az olasz R. Cassina expedícióval. Ez az expedíció a Lhotse völgyében próbált célhoz érni. Az alaptáborba érkezéskor a hegymászással még csak próbálkozni sem mertek és ezt a „jövő század regényének" nevezték. Adjuk át azonban a szót a bratislavai Demján Zoltánnak (29 éves), a Himalája '84 expedíció tagjának, aki a csehszlovákok közül elsőként mászta meg a legendás Lhotse Shart: — A csehszlovák Himalája-expedíció ,amelyet a tátrai Gálfy Iván vezetett, célként azt a pillért választotta, amely a Lhotse Shar völgyében húzódik. Az ilyen igényes útvonalak teljesítését még a legnagyobb sportszerűségre törekedve is csak magaslati táborok építésével és az útvonal fix kötelekkel való rögzítésével lehetséges megmászni. A fix kötelek, vagyis a fixek, ahogy ezt a hegy-Demján Zoltán elsőként a 8 389 m magas Lhotse Sharon A természet kis csodája — kivirágzott kankalin 5 300 m magasságban 20 mászók nevezik, a gyors mászást biztosítják, és megkönnyítik az alsó táborokba való le- illetve visszajutást. Sok más expedícióval ellentétben a csúcs megmászásakor nem használtunk oxigénpalackot (5 500 m körül a felére csökken az oxigén nyomása a tengerszinti nyomáshoz viszonyítva, 8 000 m magasság körül pedig a harmadára csökken). A magaslati táborok ellátására csak minimálisan használtuk ki a teherhordó embereket — csak hárman voltunk. — Hogyan valósult meg a csúcs meghódítása?
