A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-07-13 / 29. szám
FIATALON A FELKELÉSBEN Aznap éjjel, bármennyire fáradt voltam is, alig tudtam aludni. Minduntalan arra kellett gondolnom, mi vár rám és családomra, ha most odahagyjuk otthonunkat és elindulunk a hegyekbe, a nagy ismeretlenbe ... Mert akkorra már a mindenhonnan összevont fasiszta csapatok elfojtották a felkelést, csak Közép-Szlovákiának egy kis darabja volt még szabad, de innen is menekültek már az emberek fel, a hegyekbe, mert várható volt, hogy két-három órán belül ide is eljutnak a németek. Bátyámnak még sikerült elérnie a Banská Bystrica-i vonatot, miután megígérte, hogy amilyen gyorsan csak tud. ö is Hronecba megy, Kálmán bácsihoz. Alig távozott, Hensel doktor, a sliaci tábori kórház parancsnoka futott be, gyorsan beszámolt a helyzetről, hogy a németekkel szemben megszűnt a szervezett ellenállás, bármelyik pillanatban itt lehetnek. Azonnal indulnom kell innen, mert ha megtudják, hogy éppen az éjjel érkeztem a Szovjetunióból — márpedig biztosan megtudják —, akkor nem fognak kesztyűs kézzel bánni velünk, de a környezetünkkel sem. Ezért helyet foglalt számomra meg a családom számára a kórházhoz beosztott egyik gépkocsira. Alig tartott néhány pillanatig, és már úton is voltunk felfelé a Felső-Garam völgyében. Nem volt könnyű előre haladni a menekülök áradatában. A felkelők oldalára állt katonák, partizánok, polgári személyek vonultak végeláthatatlan sorban. Zömmel, hogy elrejtőzzenek a hegyekben, erdőkben s onnan folytassák az ellenállást, míg ide érkezik a felszabadító Vörös Hadsereg; mások, hogy valami eldugottabb helyen a rokonaiknál várják ki a felszabadulást. Mindenki Banská Bystrica felé s onnan tovább Breznónak menekült. „Merre vannak már a németek, közelednek?" — kérdezte egyik a másiktól, de senki sem tudott válaszolni... Voltak olyanok is, akik részletes térképen próbálták meghatározni a német csapatmozdulatokat, bekeretezve a már elért pontokat, hogy aztán megkíséreljék elkerülni őket. Végre az ellenirányban vonulóktól szerzett mindenféle riasztó hírek után Podbrezován át délután megérkeztünk Hronecba. Kálmán bácsi már türelmetlenül várt minket. Sok üldözöttnek, menekülőnek, nőnek, öregnek és gyereknek csak az első állomása volt ez, akik próbáltak elbújni a nácik elől. — Pár perc múlva indul az erdei vasút Osrbliéba, azt el kell érnünk, aztán meglátjuk, hogyan tovább — fogadott Kálmán bácsi, aki mint a tenyerét ismerte az egész környéket. Ózvegyember volt, magányosan élt itt, valamivel idősebb volt édesanyámnál, és az ünnepeket, csaknem minden szabad idejét nálunk töltötte, családi körben. Sokat tapasztalt, kiegyensúlyozott, jóindulatú ember volt, rengeteg embernek segített azokban a zavaros időkben. Nem először utaztam az erdei vasút picinyke szerelvényén. Persze, nem ilyen körülmények között, hanem még gyermekkoromban, békés, vidám kirándulásra indulva. Most pedig a biztonságunk, talán az életünk függött tőle ... Osrblie sűrű erdőkkel körülvett falucska volt fönn a hegyekben. Ezért is tartózkodtak itt partizánok. A németek nemigen merészkedtek be az ilyen falvakba, s ha igen, akkor is csak nappal, nagyobb csoportokban, állig felfegyverkezve. Az erdei vasút picike mozdonya nagy fújtatással kapaszkodott felfelé a patak magas hegyek által közrezárt szűk völgyében. Máskor biztosan élveztük volna a csodás látványt, az utazást, de most csak a nyitott 4© Iszm Befejezés a második oldalról hiszen a tájjellegű sajtkészítményeket is beleértve Szlovákiában jelenleg 43 különböző sajtféleség kapható. Hiba viszont, hogy importigényes csomagolóanyag hiányában csupán kis mennyiségben tudjuk forgalmazni a nyaranta nagyon népszerű tartós tejet. Sajnos, hasonló okból szűkösebb a lehetségesnél az ízesített joghurtok és a különféle túrókrémek választéka is. Ezzel szemben jó hír, hogy zavarmentes a húsellátás. Sőtl Készleteinket tekintve jóval több húsárut tudnánk eladni, mint az állami tervben a szlovák országrész számára meghatározott 209 ezer tonna évi összmennyiség. Ezért joggal bosszantja a fogyasztókat, hogy a rendelkezésünkre álló húsbőség nem áll arányban az áruválaszték gazdagságával. Úgy tapasztaljuk, hogy például az olcsóbb tőkehúsokból van a szükségesnél kevesebb a piacon, no meg a hentesáruk minőségére is gyakorta hallani jogos panaszt. Jól állunk az olcsó üdítőitalok kínálatának tekintetében. A nyári hetekben 380 ezer hektoliterrel több málna és gyümölcslé lesz kapható mint tavaly, a főszezonban legföljebb a külföldi nyersanyagokból gyártott márkás üdítőkből mutatkozhat bizonyos hiány, bár megteszünk mindent annak érdekében, hogy a Cola, a Mirinda vagy akár a Tonic is elegendő mennyiségben legyen kapható. — Miből lesz a szükségesnél kevesebb? — Sörből. Igaz, a tavalyinál csaknem két százalékkal több kerül idén az üzletekbe, ám a valós igényekhez viszonyítva így is 460 ezer hektoliter hiányzik majd Szlovákiában ebből a népszerű italból. Ez a sörmennyiség egy komolyabb teljesítményű sörgyár egész esztendei termelési volumenének felel meg. Hadd tegyem hozzá, hogy számunkra, kereskedők számára, sovány vigasz, hogy a kánikulai sörhiány szinte világméretű gondként jelentkezik. — Gondolom, itt fordíthatnánk egyet a beszélgetés fonalán! Sokéves gyakorlati tapasztalatainak tudatában milyennek látja a termelés és a kereskedelem kölcsönös viszonyát? — Nem lennék őszinte, ha panaszkodnék, vagy ha azt mondanám, hogy rosszak a kapcsolataink. A mezőgazdasági tárca vezető dolgozóival például majdnem naponta tárgyalok, és ritkán fordul elő, hogy ne tudnánk megegyezni, aminek okvetlenül a vevő látja hasznát. Én általában mennyiséget, minőséget és megfelelő szállítási föltételeket kérek tőlük, ök viszont objektív gondjaikról s ehhez kapcsolódó lehetőségeikről tájékoztatnak. Való igaz ugyanis, hogy a hazai ipar valamennyi területén sok új és korszerű gépre lenne szükség. A vásárlók közül kevesen sejtik, hogy pillanatnyilag jóformán megoldhatatlan problémának tűnik föl az élelmiszeripari cikkek divatosabb, úgy is mondhatnám ; gusztusosabb csomagolásának kérdése. Hazánk mezőgazdasága ugyanis világszínvonallal mérhető szinten tudja előállítani a számunkra szükséges nyersanyagokat, viszont a korszerű feldolgozás és az ügyesebb értékesítéshez alkalmazandó csomagolási technológia biztosítása már gondokba ütközik. így a belkereskedelem egyik legidőszerűbb és a párt erre vonatkozó határozataival összhangban álló feladata, hogy anyagi lehetőségeinkhez mérten mi is hozzájáruljunk a vegyipar részünkre fontos ágazatainak, valamint a könnyűipar fejlesztéséhez. — Valóban, az ipari termelésben is mutatkoznak hasonló gondok ? — Rengeteg cikkből árubőség van, ami ellenben nem jelenti azt, hogy választék dolgában megfelelő skála áll a vásárlók rendelkezésére. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a napi élethez szükséges tárgyak közül sok apróságot csak hoszszabb-rövidebb utánjárással lehet megkapni. Nem mentségképp mondom, bár való kocsikban összezsúfolódott menekülők aggodalmas, rettegő tekintetével találkoztunk minduntalan, amikor a kanyarokban visszavisszanéztünk, mintha csak noszogatták volna a kis pöfékelő mozdonyt: gyorsabban, az isten szerelmére, gyorsabban, csak minél messzebb az életünkre leselkedő fasiszta fenevadaktól!... Féltem, utánunk tud-e jönni Pista, mert hiszen a folyó völgyében mindkét irányban — Banská Bystrica és Brezno felöl is — vonultak már a német menetoszlopok. Végűi kezdett kiszélesedni a völgy, feltűnigaz: mi csak azt tudjuk a piacra dobni, amit a termelés felkínál nekünk. Mindennek ellenére örömmel újságolhatom, hogy ebben az esztendőben is tovább szűkül a hiánycikkek listája. Jelentősen javul például a kerékpárellátás, és számottevően bővül az eddig tartós hiánycikként mutatkozó fagyasztószekrények kínálata. A második félévben 32 ezer darab kitűnő minőségű, 120 literes Calex-fagyasztó kerül forgalomba, de kaphatók lesznek külföldi tipusok is. A hasonlóképpen sokat keresett varrógépekből 104 ezer darab kerül forgalomba. Igaz, ez a mennyiség még mindig nem fedi a tényleges szükségletet, ám így is 24 százalékkal több a tavalyi készleteknél. — Mikor s vajon milyen légkörben zajlanak a kereskedelem, illetve a termelés közötti tervegyeztető tárgyalások? — Általában már ilyenkor, a nyár legelején nyílt és tárgyilagos légkörben megkezdjük a' jövő esztendőre vonatkozó egyezmények kidolgozását, a kooperációs szerződések részleteinek megbeszélését. Tény és való, mi vagyunk az egyszerűbb helyzetben, hiszen a széleskörű piackutatás alapján pontos elvárásaink vannak partnereinkkel szemben; a döntő viszont mégiscsak az, hogy az ipar mit tud mindebből legyártani, vagy mekkora keretet kapunk importáruk vásárlására. — Piacunkon ebben az esztendőben milyen arányban vannak jelen a behozatali áruk? — A kávét, a teát, a citromot és a rizst, tehát a klasszikus importárukat leszámítva, kiskereskedelmi forgalmunknak nem egész hét százalékát teszik ki a külföldi eredetű árucikkek, s így valóban csak a választék bővítését szolgálhatják. — Véleménye szerint sok avagy kevés áru található üzleteinkben? — Azt hiszem a vásárló is úgy érzi, hogy mennyiségileg sok az áru a boltokban. Vá-12
