A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-09-14 / 38. szám

Ez is megszületett: elektromos motorral hajtott kerékpár, amely csendesen üze­mel és nem szennyezi a környezetet. Ma­ximális sebessége óránként negyvenöt ki­lométer, és egyetlen feltöltéssel százhu­szonöt kilométer utat képes megtenni. Mondd szépen áááá ... A Manhattan című Woody Allen film fé­lénk kislányát alakító Mariéi Hemingway 1983-ban nagy feltűnést keltett a Bob Fosse rendezte Sztár 80 főszerepében, egy tragikus szerelmi dráma áldozata­ként. A kisebbik Hemingway unokának fényes jövőt jósolnak. Legújabban Ivan Passer rendező egy filmvígjátékra szer­ződtette, amelynek címe Creator, férfi főszereplője pedig Peter O'Toole. Hallottuk-olvastnk-láttuk KÖZMŰVELŐDÉS Iródia a táborban A Vili. Nyári Művelődési Tábor utolsó napján egy beszélgetésre került sor Iródia Fórum címen, amelyet Hodossy Gyula, az Iródia főszervezője és „mindenese” vezetett. Elő­adásában tájékoztatta a hallgatókat az Iródia tevékenységéről, eredményeiről, fontosságá­ról és problémáiról. Hírt adott egy új — az Iródia magvát képező — csoport, az Iródia Fórum megalakulásáról, amelynek jelenleg 19 tagja van. Elmondta, hogy a Fórum tagjait egy tíztagú értékelő bizottság (Grendel La­jos, Bállá Kálmán, Bettes István, Tóth László, Tőzsér Árpád, Karsay Katalin, Simkó Tibor, Koncsol László, Tóth Károly, Hodossy Gyula) választja ki a pályázók művei alapján. Beszélt az Iródia kapcsolatairól. Többek közt el­mondta, hogy az Irodalmi Szemle, Holnap című rovata helyt ad az Iródia legjobb mü­veinek, hogy a lap szerkesztői, a Szemlében jelentkező fiatalokat szívesen irányítják át az érsekújvári (Nővé Zámky) székhellyel műkö­dő Iródiához. Ezenkívül szó esett az Iródia-füzetröl is, amely negyedévenként jelenik meg 200 pél­dányszámban. Köszönet illeti a CSEMADOK érsekújvári helyi szervezetét, amely a megjelentetésével járó költségeket teljes mértékben magára vállalta, és az érsekújvári járási könyvtárnak, amely az Iródia összejöveteleinek költségei­hez járul hozzá. A felszólalók érdeklődtek a füzet terjeszté­sének lehetőségeiről. Hodossy Gyula elmondta, félő, hogy az említett intézmények az Iródia egyre növekvő költségeit elöbb-utóbb nem fogják tudni fe­dezni, ezért új pénzforrásokat kell találni. Szóba került az Iródia füzet képzőművé­szeti melléklete is. A bensőséges hangú beszélgetés végén az Iródia Fórum jelenlevő tagjai olvastak fel ízelítőt a füzetben megje­lent írásaikból. Juhász József KÖNYV Feleki László: Mindenféle híres emberek „Szívesen vállalkoztam volna arra, hogy elő­szót írjak Feleki László művéhez — kezdi Voltaire neve mögé „rejtezkedve" saját, im­már II. bővített kiadást megért kötetét Feleki László, majd így folytatja: — mert kedvemre való a csupa rövid, túlnyomórészt mondatnyi terjedelmű ún. aforizmákból álló kötet." Az aforizma lényege, hogy egy-két mon­dattal, szellemesen, közérdekű problémákat képes megfogalmazni. A XVII.—XVIII. szá­zadban Franciaországban fejlődött ki s máig is él. Maga a kötet szerzője is fűz egy Bevezető tanulmány-t aforizmái elé, melyben sajáto­san világítja meg a „Műfaj” lényegét. Az aforizma jövője című részben írja: „A jelen­korban éppen a fékevesztett betűböség for­dítja az emberek figyelmét újra a rövidség, a közmondásszerűség, az aforisztikus elő­adásmód felé." Aforizmáinak Utószavában közzéteszi, hogy az UNESCO kimutatása szerint jelenleg „88 142 122 a világ aforiz­maállománya” s e kötet aforizmáival együtt ez a szám 88 145 094. Hogy az első adat valódi-e (hiszen a kötet megjelenése óta is sok aforizma született szerte a világon), az nem valószínű, de az már igaz (egyszerű számtani feladat), hogy a kötet pontosan 2 972 aforizmát tartalmaz. Ezeket nyolc cím­szó alá rendezte a szerző. Ember! Büszke szó ez! — az első rész címe, melyben az emberi gyarlóság, az ember „esendő mivolta" fogal­mazódik meg. Csupán egyet idézek a gondo­latok közül: „Zsugori ember azért von meg magától mindent, hogy legyen neki." A továbbiakban Orvosok, ápolók és egyéb • betegek; Tudomány és egyéb babonák; Örök béke és örökös háború; Gondolkodom, tehát... hogy is van ez?; Irodalom, Művé­szet és más szabadidő-tevékenységek; Sze­relem az élők világában és Egyéb című fejezetek követik egymást. Az utóbbi fejezet­ben olvasható: „A legkevélyebb panasz, amikor valaki nem tud felnőni önmagához." Az aforizmák utószavában találunk még egy remek aforizmát: „Úgy látszik könnyebb böl­csességeket kitalálni, mint megfogadni." A Híres emberek című fejezet Abelard-tól Zsu­zsannáig tartalmazza a híres emberek egy­mondatos „életrajzait". Közöttük valós törté­nelmi, irodalmi, politikai, tudós személyisé­gek és mitológiai alakok találhatók. (Ady Endre: Fel-feldobott költő; Heléna: A világi­rodalom legfontosabb hűtlenségét követte el; Leonardo da Vinci: Nemcsak ábrázolni, megérteni is akarta a világot.) Bárhol ütjük is fel Feleki László könyvét, minden oldalán találunk érdekes gondolatot, meghökkentő igazságot, filozófiává „csiszolt közhelyet"... Kiss Péntek József FOLYÓIRAT Marco Polo Több millió néző várta kíváncsian vasárna­ponként a Magyar Televízióban bemutatott több részes olasz televíziós film — a Marco Polo kővetkező folytatását. A naturalista be­ütésekkel romantikusra kerekített film nem kevés sikert aratott a világ sok országában. S mért ne aratott volna sikert, amikor olyan témához nyúltak az olasz televíziósok, amely ma is izgatja az emberek fantáziáját. Marco Polo, a tizenharmadik század kalandvágyó és bátor utazója, aki felfedezte a Távol-Keletet és csodálatos útibeszámolóban adta hírül hihetetlen kalandjait, ma is jó befektetésnek bizonyul a filmiparban. A Marco Polo ka­landjairól szóló történeteket már akkor is lázasan olvasta az írástudó közönség, amikor még kéziratban (másolatokban) terjesztették e művet, hiszen Gutenberg még meg sem született. Természetesen a filmekben nem ragaszkodnak túlságosan Marco Polo életé­nek és kalandozásainak valódi történetéhez. Szuhay-Havas Ervin az Élet és Tudomány 31. számában „Marco Polo és az II Milione" címmel kiegészíti, illetve nagyrészt más megvilágításba helyezi Marco Polo életraj­zát. Megjegyzi, hogy Marco Polo egyáltalán nem volt kereskedő, és nem is az első ázsiai utazó, mert előtte már jónéhányan jártak a Távol-Keleten, de ezekre az utazókra nem figyeltek föl, mivel nem szerkesztettek oly csodálatos könyvet, mint Marco Polo. Az ő sikerének „az az oka — írja Szuhay-Havas —, hogy Marco kalandjait és Ázsia-képét vérbeli író, mondhatni dramaturg öntötte formába: a pisai Rustichello — vagy Rustici­­ano —, aki tíz éve sínylődött már a génuaí börtönben, amikor Marco a rabtársa lett.” Igaz, Rustichellónak elkallódott az eredeti kézirata, de megmaradt mintegy 150 máso­lat, amelyek közül 4—5 autentikus változat. Az egykori kézirat címe II Milione volt, az anekdota szerint Marco Pólót csúfolták a „Messer Milione" (Milliós Mester) gúnynév­vel a könyvében emlegetett hatalmas szá­mok és elképesztő történetek miatt. Más adatok Polo családi becenevére következtet­nek, amely egyesek szerint Aemilione volt. Szuhay-Havas cikke szerint Marco Polo 1254 táján látta meg a napvilágot Velencé­ben, és ugyanott halt meg 1324. augusztus 1-én, tehát 660 esztendővel ezelőtt. „Tizen­hat évesen, 1271-ben indult el apjával, Nic­­colóval és bácsikájával, Maffeóval... 1274-ben vagy 1275-ben érték el a nagy­kán udvarát. Tizenhat vagy tizenhét évig éltek Kínában, majd 1295-ben vergődtek haza Velencébe, de már házuk népe is alig ismert rájuk keleti köntösükben ..." — írja Szuhay-Havas cikkében.-dénes-HANGLEMEZ Szenes Iván lemeze Megszokott tény, hogy a népszerű előadó­művészeknek, szólóénekeseknek, hangsze­res szólistáknak, zeneszerzőknek, vagy zene­karoknak rendszeresen jelennek meg profil­lemezeik. Annál ritkábban fordul elő viszont az, hogy valamely könnyűzenei szövegírónak adják ki a profillemezét. Most mégis ez történt. A népszerű Pepita-lemezek soroza­tában „Kislány a zongoránál és társai..." címmel megjelent egy olyan slágerlemez, melynek 14 száma Szenes Iván szövegével vált slágerré. Szenes Iván napjaink egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb szöveg­írója, szövegei szellemesek, jól idomulnak a zene által kifejezett hangulatokhoz. Ezek a szövegek néha komolyak és elgondolkozta­tok, néha vidámak, a derű, az optimizmus, a jókedv, a szerelem, a reménykedés kifejezői. Sőt, talán még azt is elmondhatjuk némely Szenes-szövegekről, hogy didaktikusak is, de csak annyira, amennyire ez egy táncdalszö­veg esetében kívánatosnak mutatkozik. A Szenes Iván-lemez megjelenésének van természetesen apropója is: a kiváló szövegí­ró huszonöt évvel ezelőtt kezdte pályafutá­sát. A lemez kiadása által a hanglemezgyártó vállalat tehát a szerző negyedszázados sike­res tevékenysége előtt tiszteleg. A lemez valóságos sláger- és sztárparádé, mely felvo­nultatja a magyar popmuzsika élvonalában természetesen apropója is: a kiváló szöveg­író huszonöt évvel ezelőtt kezdte pályafutá­­előadói közt olyanok is találhatók, akiket — sajnos — már csak felvételekről hallhatunk. A lemez címadó dalát (Kislány a zongoránál — Lovas Róbert szerzeménye) Koós János adja elő. Hofi Géza előadásában három dalt hallhatunk (Kicsit szomorkás a hangulatom; Próbálj meg lazítani; Minden asszony életé­ben). Dobos Attila Isten veled, édes Piros­kám c. dalát Aradszky László, Frenreisz: Tölcsért csinálok a kezemből c. szerzemé­nyét Zalatnay Sarolta, Gábor S. Pál Úgy sze­retném megtalálni c. népszerű dalát Kovács Kati énekli. Külön élményt jelent Horváth Jenő: Egy tisztes, öszes halánték c. dala Jávor Pál, és Fényes Szabolcs: Gyermekkori álmok c. dala Pécsi Sándor előadásában. Sági Tóth Tibor 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom