A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-09-07 / 37. szám
kétharmadát bonyolítják le. A vállalathoz 11 kikötő, 3 nagy hajójavító üzem tartozik, és egy nemzetközi kompjárat, amely lljicsovszk és Várna között közlekedve összeköti Bulgáriát és a Szovjetuniót. A birminghami Janine James évek óta maneken, de munkájával a közelmúltig nem volt megelégedve: mindig nagy népszerűségről álmodozott, ami azonban sehogyan sem kapta szárnyaira. Nos, amióta nem estélyi ruhákat, hanem fehérneműt mutat be, egyszeriben ismert, és igen keresett próbakisasszony lett. Amadeo Modigliani olasz festőművész a megnemértettség okozta dühében az olaszországi Livorno kikötőjében a vízbe dobálta szobrait. A tudósok most megtalálták az egyik szobor fejét. Ez látható a képen. Hallottuk'Olvastuk'láttuk TELEVÍZIÓ A nevem: Szvorák Katalin Tizenöt perc viszonylag rövid idő. Lehet elherdálásra szánt intervallum, ám lehet gyémántcsillogású, meghatározó élmény hordozója is. Lehet elfecsérelt idő, de lehet gondolatok kiváltója, hasznos jelek tára: tizenöt perc lehet üzenet is. Okos szerkesztés mellett tizenöt percben rengeteget lehet elmondani: érzésekről, érzelmekről, kötődésekről, reményekről. Okos rendezéssel tizenöt percet idöfölöttivé lehet emelni: belesűrítve a kimondhatatlant, lefilmezhetetlent, a dolgok atmoszféráját, kifejező erejét. Sőt, továbbmegyek: tizenöt percbe beleférhet mindezek mellett pár száz év előtti generációk dalba öntött gondolat- és érzelemvilága, mélyből fakadó tisztasága is. Hasonló gondolatokat váltott ki belőlem az a negyedórás portréműsor, amelyet a Magyar Televízió a közelmúltban sugárzott Szvorák Katalin népdalénekesről. Valóban, kifejező jelrendszerek halmazát kapta a néző: a rövid beszélgetés vázlatosan rajzolta meg a fiatal énekesnő életútját, a losonci (Luőenec), safárikovo-i indulást, a tizenhét évesen végzett rövid gyűjtöutat, s ennek kapcsán a nagy-nagy szerelem, a népdalkincs iránti egyre odaadóbb érdeklődés kialakulását. Katalin beszélt a népdalhagyománnyal való találkozásáról, majd a felismert érték egyre türelmetlenebb követelőzéséről, a döntésről, amellyel elhatározta, hogy e kipusztuló, félben levő kincs ápolójává válik, aztán természetesen a munkáról, az előadásmód csiszolásáról, tökéletesítéséről. Szóba kerültek a budapesti diákévek, az ottani „befutás" is. Szvorák Katalin 1980- ban kapta meg a Népművészet Ifjú Mestere címet, 1981-ben a Röpülj páva népdalverseny döntőjében országos első helyezést ért el, ezt követte a Magyar Televízió Nívódíja, amit szintén 1981-ben kapott meg. Az érdekes beszélgetést nagyszerűen egészítették ki a szebbnél szebb, jobbára Dél-Szlovákiából származó népdalok. Örömmel üdvözöltük a találkozást a megnyerő modorú, szimpatikus énekesnővel, akit e portréfilm révén egy ország ismert meg közelebbről. Kleiszner Erzsébet FOLYÓIRAT Karlovy Vary és a magyarok Érdekes kultúrtörténeti cikket jelentetett meg a Magyar Nemzet 176. számában a magyar írók Karlovy Vary-i kapcsolatairól. A kis tanulmányt a hetvenöt esztendős Tardy Lajos író és publicista közölte, aki nemrégiben maga is vendége volt a gyönyörű fürdővárosnak. Ottléte alatt alaposan körültekintett az ősi falak között s a város környékén, hogy föltérképezze a magyar emlékeket, amelyek között olyan is akad, amelyről eleddig még nem tudtunk. Tardy Lajosnak segítségére volt a város múzeumának tudós igazgatóhelyettese is, Stanislav Burachovic, aki felhívta figyelmét néhány Karlovy Vary-ban járt kiemelkedő magyar személyiségre. Például 1779-ben Hadik András generális is vendége volt a fürdővárosnak, itt gyógyítgatta a hadjáratokban megcsappant egészségét. A kolozsvári Jordán Tamás doktor (1539—1585) viszont fürdőorvosi minőségben szolgálta a várost a XVI. században. Arany János a hetvenes években nyolcszor tette meg az utat Karlovy Varyba, az akkori Karlsbadba, s verseiben örökítette meg ottlétét. „De járkált a gyógykutak között a karvai Orlay János, I. Sándor cár udvari orvosa, hogy gyógyulást találjon és hogy barátjával, Johann Wolfgang Goethe miniszter úrral találkozzék ... Goethe másik magyar barátja, Felsőöri Pyrker László egri érsek s jeles költő is sokszor megfordult itt: ő alapította a ma is működő katona-kórházat, ahol emlékét egy felirat hirdeti: Saluti militum. D. D. Johannen Ladislaus Pyrker Patriarcha Archiepiscopus Agriensis MDCCCXXXIX." — írja Tardy Lajos. A cikk írója további jeles magyar személyiségekről is számot ad, megemlíti Móra Ferenc kapcsolatait is a fürdővárossal. Ezek az adatok azért érdekesek számunkra, mert híven jelzik, hogy a cseh—magyar kapcsolatok minden korban segítették a két nép baráti viszonyát, kultúrájuk egészséges cseréjét. —dénes— KÖNYV Pásztorélet, pásztorművészet A budapesti Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Kolibri sorozatának kilencedik köteteként jelent meg S. Kovács Ilona Pásztorélet, pásztorművészet című dolgozata. A tanulmány nem ragaszkodik szigorúan a szakmai elvárásokhoz, elsősorban a tudományos-ismeretterjesztés szempontjait tartja szem előtt. A színes felvételek és rajzok, melyek a Néprajzi Múzeum műtárgyairól készültek, jól illusztrálják és kiegészítik az írott szöveget. Az adott terjedelem természetesen nem engedi (s nem is célja a kis kötetnek), hogy átfogó képet adjon a pásztortársadalom egészéről, a faragópásztorok tájankénti tagolódásáról, faragóművészetük irányzatairól. Csupán ezek érzékeltetését és felvillantását vállalja a szerző. így megismerkedhetünk a pásztorélettel, juhászattal, szarvasmarhatartással, sertéstartással, lótartással, a pásztorok származásával: a pásztorfogadással, a pásztorrenddel, a pásztorépítményekkel, az őrzés és legeltetés rendjével, a tejfeldolgozással, a pásztorok szakismereteivel, táplálkozásukkal, hitvilágukkal, mulatságaikkal, öltözetükkel. A második rész magával a pásztorművészettel foglalkozik: így a bőr díszítésével, faragással, diszítőmotívumokkal, a terelőeszközökkel, az öltözetkiegészítőkkel, tisztálkodási eszközökkel, használati tárgyaikkal (az ételvakarótól az ivócsanakig), gyógyítóeszközeikkel, hangszereikkel és ajándéktárgyaikkal. A kötetet nemcsak a sorozat gyűjtőinek, hanem mindazoknak a figyelmébe ajánljuk, akik érdeklődnek a népművészet iránt. D. Varga László HANGLEMEZ Az „ezrek szimfóniája " „Képzelje el, hogy megzendül, megcsendül az egész Univerzum. Ez a legnagyobb amit csinálok és tartalmilag, formailag annyira eltérő mindentől, hogy talán nem is tudom megírni. Az egész mindenség kezd el énekelni, zenélni. Ezek már nem is emberi hangok, hanem egymás körül forgó napok és égitestek." így jellemezte 1906 augusztusában Gustav Mahler, éppen befejezett Vili. szimfóniáját barátjának Mengelberg karmesternek. Ám megtörtént a csoda: a hatalmas művet Mahler három hét alatt megírta, ami szinte fizikai lehetetlenséggel határos teljesítmény. 1910 szeptemberében maga Mahler vezényelte a szimfóniát a müncheni bemutatón. A művet „ezrek szimfóniájának" nevezték a kortársak, mert előadása óriási apparátust igényel. A zenekar 46 fúvóból áll, megfelelően erős vonóskvintettel, melyhez hatféle ütőhangszeren kívül mandolin, két hárfa, zongora, harmonium és orgona járul. Nyolc énekszólista, két nagy létszámú vegyeskar és gyermekkar szükséges még az előadáshoz. Az ilyen tömegek mozgósítása, betanítása, térbeli elhelyezése olyan nehézségeket okoz a költségeken kívül, hogy ezt a remekművet csak nagyon ritkán lehet hallani. Annál örvendetesebb, hogy a Supraphon vállalat ennek a szimfóniának a felvételét is megvalósította Mahler összes szimfóniáját felölelő sorozatában, a Cseh Filharmónia tolmácsolásában Václav Neumann vezényletével. A mű első részének alapja a „Veni Crator Spiritus" kezdetű középkori himnusz, a következőé pedig Goethe Faustja második részének zárójelenete. Mahler — akárcsak más műveiben — a Vili. szimfóniában is kifejezi korának diszharmóniáját, feszülő ellentmondásait. Mahler visszatérő témaként fogja fel a himnusz egyes sorait, mondatait, bizonyos szavait. A Faust-részlet a lélek felemelkedését érzékelteti, szinte önmagában is többtételes szimfónia terjedelmében. A Cseh Filharmónia előadásában kidomborodik a dikció tisztasága, a réz- és fafúvósok nagyszerű teljesítménye, mely nem olvad össze a vonósokéval, hanem sajátos kontrasztot alkot velük. Elismerés illeti a szerepüket remekül átélő szólistákat (Bertacková- Cápová, Inga Nielsen, Daniela Sounová szoprán; Vera Soukupová, Libuse Maróvá alt; Thomas Moser tenor; Wolfgang Schöne bariton és Richard Novák basszus) valamint a Prágai Filharmóniai Kórust, a Csehszlovák Rádió Énekkarát és a Kühn Gyermekkórust. A szimfónia monumentális felépítése, a belőle kisugárzó szellemi erő az új Supraphon felvételen érzékletesen fejezi ki az „ezrek szimfóniájának" mondanivalóját. (delmár)
