A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-08-17 / 34. szám
hl mm Az antik mitológia szerint a főnixmadár a fészkében elégeti magát, majd hamujából újraéled. A második világháborúban Lengyelország fővárosa is hamuvá vált, ám a Főnixre emlékeztetőén megifjodva feltámadt, újra él. A második világháború idején Varsó és a lengyel nép több mint kétezer napot várt a szabadság napjára. A felszabadulás 1945. január 17-én érkezett el. A földig letarolt város akkorra már borzasztó látványt nyújtott, kihalt pusztára emlékeztetett. A hitleri megszállók a város teljes megsemmisítését tervezték és a háború utolsó hónapjaiban ezt sikerült is elérniük. Módszeresen semmisítették meg a házakat, utcákat, tereket. A legértékesebb épületek estek elsőként áldozatuL 1944 végéig csak a Visztula folyó bal partján — Varsó történelmi központjában — több mint 50 ezer házat pusztítottak el. Az emberi áldozatok száma felülmúlta az összes többi európai városét. 1939 és 1944 között 800 000 lakos esett el, ami az akkori lakosság több mint egyharmadát jelentette. Az Óváros festői utcáit járva a mai látogató nehezen hiszi el, hogy ezen a helyen négy évtizeddel ezelőtt egy hatalmas romhalmaz volt. A háború után több mint 900, történelmileg értékes épületet újraépítettek. Rövid sétával a látogató Varsó szívébe jut, ahol gótikus és barokk házak veszik körül a hatalmas Óváros teret. Nyár eleje van, de az eső és a hideg visszariaszt a téren elhelyezett teraszokon való üldögéléstől, mindenki tető alá menekül. Csak két hintóba fogott lovacska rázza meg időnként lehorgasztott fejét a járda szélén. Varsó Lengyelország modern társadalompolitikai, ipari, tudományos és kulturális központja. A prognózis szerint a jelenleg 1,5 millió lakos száma 2000-re majdnem megkétszereződik. A város több mint 40 ipari vállalata közül a személygépkocsigyár (FSO) dominál Varsó új ipari központjában. A nyolcvanas évek elején kitört egész Lengyelországra kiható politikai és gazda-
