A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-08-10 / 33. szám
Tudomány-technika mm FRONT ELŐTT - FRONT UTÁN Mit jelez a reumád? — És a te migréned? — Köszönöm, megvan. Egy-két napja levegőt is nehezebben kapok. Szokványos párbeszéd, amely, ha kicsit.jgbbao odafigyelünk rá, kétségtelenné teszi számukra, hogy mindnyájan többé-kevésbé az időjárás fogtvMÁfbMnk . .. Az orvostudomány már Hippokratész kora óta tudja, hogy a természeti és klimatikus körülmények s ezek változásai lényeges hatást gyakorolnak az egészségre, befolyásolják a mindennapi emberi tevékenységet. Oe csak a XX. században vált általános gyakorlattá, hogy az újságok az időjárás-előrejelzések mellett tanácsadó orvosi kommentárokat is közölnek. E tanácsok különösen fontosak azok számára, akiknek magas a vérnyomása, a szív vérellátási zavaraiban, szívritmus-zavarokban, s hasonló, egyes időjárási változások, frontátvonulások esetén súlyosbodó betegségben szenvednek. A Nap is jócskán beleszól Nézzük tehát, mit is tudunk arról, hogyan befolyásolja közérzetünket az időjárás? Legelőször is azt kellene meghatároznunk, hogy tulajdonképen mi az „időjárás". Mai fogalmaink szerint: a légkör fizikai állapota, amelyet a napsugárzás és a légköri folyamatok jellege határoz meg. A légkör fizikai (meteorológiai) tényezői közé tartozik a levegő hőmérséklete, a légnyomás, a levegő nedvességtartalma, a felhőzet, a csapadék és a szél. E tényezőkön kívül a meteorológusok és orvosok még a napfolttevékenységnek és a földmágnességnek az emberi szervezetre gyakorolt hatását is kutatják. Nagy mennyiségű adatot gyűjtöttek össze és elemeztek annak megállapítása érdekében, hogy az úgynevezett nap-geofizikai komplexum legfontosabb tényezői hogyan hatnak a betegek közérzetére. Számos beteg kórtörténetének vizsgálata, a mentők munkájával kapcsolatos adatok, közvetlen klinikai megfigyelések lehetővé tették, hogy ezek alapján a meteorológusok néhány soros kommentárokat tűzzenek az újságokban közzétet időjárásjelzéseikhez. Nem kevésbé fontos az együttműködés másik oldala sem. Az orvosok, a mentőszolgálat, a szanatóriumok és a fürdőhelyek rendszeresen kapnak „időjárás- és közérzet-előrejelzéseket" a meteorológusoktól. Segítségükkel jó előre felkészülhetnek az esetleges szövődmények elhárítására, kialakíthatják a szükséges gyógyszerezést. A szakemberek ma már meglehetősen jól tudják, hogyan változnak egy adott nap, illetve az egész év folyamán a napisugárzási viszonyok, legfontosabb meteorológiai tényezők (nyomás, hőmérséklet, nedvességtartalom). a légköri elektromosság mutatói, amelyek befolyásolják az ember biológiai és élettani ritmusait. A legfontosabb meteorológiai tényezők ritmikus, illetve periodikus ingadozásai a Föld számos körzetében meglehetősen állandók, így az ott élők szervezete jól alkalmazkodik hozzájuk. Néha észre sem vesszük Tettenérés Angol kutatók már egy éve dolgoztak azon, hogy az üvegházi zöldségkultúrákat pusztító új betegség kórokozóját megtalálják. A fertőzés után a levelek elsárgultak, majd lehullottak és a növény elpusztult. Az uborka és a paradicsom kevésbé, a káposzta és a retek nagyon érzékenynek bizonyult a „kórokozóval" szemben. Miután semmiféle „hagyományos" kártevőt nem lehetett kimutatni és az agrotechnikát is rendben találták, a kutatók 16 az ilyen elváltozásokat. Sőt, a kisebb időjárás-változásokat á legtöbb ember számára természetes élettani „edzést" jelentenek. A kutatások során az is kiderült, hogy a különféle káros külső hatások (mérgező anyagok, ionizáló sugárzások, fertőzések, oxigénhiány stb.) iránti érzékenység és az ellenállóképesség szoros kapcsolatban állnak az élettani ritmusokkal. A belső elválasztásé mirigyek szezonális ingadozásai pedig összefüggést mutatnak a növekedés lelassulásával, az energia- és anyagcsere télen megfigyelhető csökkenésével. Az átmeneti évszakokat a változékony hangulat, a belső elválasztásé mirigyek működésének fokozódása jellemzi. Ne menj őszből a nyárba A belső elválasztásé mirigyek és a vegetatív idegrendszer az átállás során hatást gyakorolnak a vérkeringésre is. Közismert például, hogy januártól áprilisig az emberek többmagát az üvegházat kezdték gyanúsítani. Kiderült, hogy a betegség csak a két évnél fiatalabb vagy az ez időn belül felújított üvegházakban fordul elő, s így sikerült lokalizálni a tettest, egy új, lágy PVC-tömítöanyagot, amelyet a gitt helyett alkalmaztak az üvegtáblák szigetelésére. A lágyítóként használt dibutil-ftalát volt az a vegyület, amely elpárologva bejutott a légtérbe és a növények fotoszintézisét gátolva, azok pusztulását okozta. A Mezőgazdasági Kutatási Tanács figyelmeztetésére a gyártók gyorsan intézkedtek: a veszélyes lágyítószert mással pótolták, és kicserélték a növénypusztító tömítéseket. „Még egy ilyen blamázs és befellegzett az angol növényházgyártásnak" — fenyegetödzött dr. Jeff Moorby, a Tanács képviselője. ségénél bizonyos mértékű vérnyomás-emelkedés figyelhető meg. Számos betegség is összefügg az évszakokkal. Télen és ősszel például a nagyvárosokban és környékükön a legrosszabb a magas vérnyomásban szenvedők állapota. A tapasztalatok szerint általában a napi és az évszakos ritmusváltozásokhoz alkalmazkodunk a legkönnyebben, egy hosszabb repülőút viszont már komoly idegrendszeri zavarokat okozhat. Az élettani funkcióknak nemcsak a napi, hanem az évszakos ritmusa is felborulhat. Bebizonyosodott, hogy az emberi szervezet számára nem a megszokott évszakos ritmus felgyorsulása a legkellemetlenebb — vagyis a tavaszból a nyárba „utazás", hanem e ritmus megfordulása, ami akkor következik be, ha az ember őszből utazik a nyárba. A megszokott szezonális ritmus ilyen jellegű megbomlása még egészséges emberben is az alapvető élettani funkciók jelentős változásához vezet, a betegeknél pedig egészen súlyos következményekkel is járhat. A megszokott éghajlati körülmények között is megbomolhat a napi és évszakos meteorológiai ritmus hirtelen időjárás-változások idején, olyankor, amikor „váratlanul" eltérő fizikai-kémiai tulajdonságú légtömegek érkeznek egy adott terület fölé. Ilyen napokon erősen megváltoznak a legfontosabb meteorológiai mutatók megszokott ritmusuk felbomlik. A legutóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy ilyen esetekben megváltozik a levegő oxigéntartalma. Ezzel a jelenséggel érdemes külön is foglalkozni. Olyankor figyelhető meg, amikor melegfront-betöréskor egy adott térségben alacsony nyomású terület alakul ki — például ciklon esetében. Ezt az időjárást általában fölmelegedés és a levegő nedvességtartalmának növekedése jellemzi. Ilyen napokon csökken a levegő oxigéntartalma, úgy érezzük magunkat, mintha síkságról a hegyekbe utaztunk volna. Az ilyen úgynevezett atipusos, rendellenes napokon növekszik a szívós érrendszeri, idegrendszeri légzőszervi és mozgásszervi megbetegedések száma. Az oxigénhiány mellett mutatkozhat még lehűlés, a légnyomás emelkedése és szél erősödése is — ezek általában a hidegfront betörését, a magasnyomású területek kialakulását kísérik. Az ilyen időjárási körülmények általában elősegítik az ér-, hörgő-, epegörcs és más hasonló betegségek kialakulását. Nem elegendő azonban felismerni az időjárási tényezők és a betegségek közötti kapcsolatokat — meg is kell előzni a betegségek kialakulását. Ezt szolgálja, egy új tudományág, amely orvosmeteorológiai és orvosföldrajzi előrejelzések összehasonlításával foglalkozik. E terület szakembereinek kettős feladatuk van: kutatniuk kell a nem specifikus betegségek kialakulásának és terjedésének okait az ország különböző időjárási és éghajlati övezeteiben, és ki kell dolgozniuk azokat a legfontosabb megelőző intézkedéseket, amelyek csökkéntik az időjárás- és éghajlatváltozásokat kísérő kóros reakciók kialakulását. Minthogy fiatal tudományágról van szó, a látványos, nagy eredmények egyelőre még váratnak magukra. Annyi azonban bizonyos, hogy a küszöbönálló időváltozás legérzékelhetőbb jele a légköri elektromosság. Ennek legfőbb jellemzői ugyanis már egy-két nappal az időjárás megváltozása előtt érezhetően módusulnak. S minthogy a légköri elektromosság mérhető, van mód az időjárási változásokra való felkészülésre. így válik a várhatóból várt időjárás. (IPM) (Fotó: Bilsky) Szövettervezés a képernyőn A képernyőn megjelenő bonyolult skót kockás minta bizonyítja annak a szimulációs programnak a sokoldalúságát, amely a tervező elé varázsolja az új szövetet, anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni a szövőgéphez. Hatmillió színárnyalatot lehet létrehozni vele — ennyit ismer fel az emberi szem —, és ezer pontocskával ábrázolja a legfinomabb kelme részleteit is. A tervező kitalálhatja, tanulmányozhatja, módosíthatja a mintát a mintadarab költséges megszövése nélkül. Ezt a mintát azután elraktározhatja, és módosíthatja is, mielőtt megkezdődne a gyártása. Az új számítógépes berendezéssel a tervezési költségek 20 százalékát takaríthatják meg. .1
