A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-05-25 / 22. szám
A A Egyfelől féltem, másfelől égett a Y j szívem, és talán az oldalamon is / / kifakadt volna, ha a számat fel nem tátottám volna" — írja szenvedélytől fűtve Bornemisza Péter, a XVI. századi magyar széppróza mestere és megújítója az Ördögi kísértetek című nagy visszhangot kiváltó, kora társadalmának visszásságait bíráló könyvében. Minden írása, prédikációja személyes élmény, lírai önvallomás Nem karddal, de a szavak fegyverével hadakozik, érvel, és vitába száll a magas papi, főúri hatalmasságokkal is. Emiatt állandóan szinte regénybe illő kalandokkal teli életveszélyben él, többször bebörtönzik, de az utolsó pillanatban mindig sikerül megszöknie ellenségei karmaiból. Igazi reneszánsz ember, akinek a saját tapasztalata, s annak továbbadása a legfontosabb. Az élmény, az önvallomás őszintesége a mérvadó. A látás mindenhatósága, szinte körültapintható valósága a lényeges dolog. írásaiban gyakorta él ily kezdősorokkal: „Láttam telhetetlen prókátort... Láttam igen okos, de álnok főembereket, kik csélcsaptak és hízelkedtek ... Láttam jeles deákokat kik főhelyen tanultak, és végre adták magukat sibságokra (haszontalansági, telhetetlenségre és ez világi testi életre... Láttam én friss kevétyt... Láttam igen szép leányt..." stb. Bornemisza Péter Pesten született 1535- ben. Szüleit korán elvesztette és gazdag rokonai révén az ország északkeleti részében különböző nemesi udvarokban nevelkedett, majd Kassára került iskolába. A fiatal 18 éves diák itt kerül először összetűzésbe a hatalmasságokkal. Barátai az erdélyi János-párt hívei, ezeknek biztatására angyalnak öltözik és a kemence mögül ijeszti meg Feledi Lestárt, a habsburghű kassai várkapitányt, hogy „ne imádkoznék az fakép előtt”. Az inkvizíció elé kerül, de sikerül megszöknie a börtönből és pártfogóinál elrejtőzik. Nemsokára, mint annyi korabeli diák, ő is külföldi útra indul. Ennek kapcsán írja szépséges, megható búcsúversét a Cantio optimát, mely a magyar világi líra Fenti kép: Kilátás Detrekő (Plavecky Hrad) várából A vár udvara CSÁDER LÁSZLÓ FELVÉTELEI egyik gyöngyszeme. Bejárta Itália nagyobb városait, Padovát Velencét Németországban Melanchton tanítványa volt, majd Bécsben folytatta tanulmányait az egyetemen. Itteni tartózkodása alatt fordította le görög nyelvből Szophoklész tragédiáját az Elektrát. Ez csak részben fordítás, jórészt átdolgozás és a saját kora ellentmondásos viszonyait is beleszövi a történetbe. Ez az első ismert magyar nyelvű tragédiánk. Erőteljes, szóképekkel, népi hasonlatokkal színezett nyelvezete a magyar próza- és drámaírás alapköve. Bécsben a kollégiumban sem maradhatott sokáig, mert Oláh Miklós esztergomi érsek, Verancsics Antal egri püspök és Bornemisza Pál nyitraipüspök hitvitái és társadalombirálata miatt bevádolta a császárnál. Bornemisza Huszár Gál híres könyvnyomtatóhoz és lelkészhez menekül Magyaróvárra, majd Kassára kíséri el Huszárt. Itt a városkapitány elfogatja a prédikátort és ugyanabba a börtönbe záratja, ahová egykor Bornemiszát Bornemisza nagy leleményességgel, csődületet kelt az utcán, és amíg a katonák rendet teremtenek, kibontva a kemence falát megszökteti mesterét. Huszár Gált Huszár Debrecenbe megy, Bornemisza pedig újra Bécsbe, ahol kalendáriumot szerkeszt és a királyi kancellárián tisztviselő. De a császárvárosban most sincs sokáig maradása. Balassi János udvari lelkésze lesz Zólyomban, és tanítómestere, nevelője fiának, a későbbi nagy magyar költőnek. Balassi Bálintnak, aki tisztelettel emlékezik meg róla. Nevelő hatása érezhető a költő fejlődésén is. Balassi Jánost koholt vádak alapján, hazaárulás gyanújával börtönbe vetik. A család többi tagja Lengyelországba menekül — Bornemissza új pártfogót talál, az osztrák származású Salm gróf birtokán Galgócon, majd Semptén telepedik le. Itt írja ötkötetes Postillá/at A nyomdai munkálatokat Huszár Gál vállalja, de később ő maga is — részben Huszár Gál hagyatékából — vásárol egy nyomtatóműhelyl Az ötkötetes mű nem csupán vallásos tárgyú prédikációkat tartalmaz de fontos kor- és művelődéstörténeti forrásmunka is, személyes vallomások, életrajzi adatok és érdekes elbeszélések tarkítják. Legnagyobb felháborodást és egyben elismerést a negyedik kötethez csatolt Ördögi kísértetek keltették, amelyet később külön könyvben is kiadott. Ebben kikel a föurakat kiszolgáló ispánok kegyetlensége ellen: „Az ispánok úgy igazgatják a népet, mint az igába való barmokat" De a főurakat se kíméli, sőt a császár személyét is megsérti. Felszólítják, hogy vonja vissza, tagadja meg könyvét, de Bornemisza ezt kereken visszautasítja. így nincs más módja, újra menekülnie kell. Egy bécsi útja alkalmából megint elfogják, bebörtönzik. de mint mindannyiszor, most is sikerül megszöknie. Először Beckó várában rejtőzködik, majd Balassi István, Detrekő várának ura veszi pártfogásba. Ide szállíttatja értékes nyomdáját is, és családja is itt talál menedéket A vár alatt meghúzódó Rárbokon jelennek meg újabb művei és vitairatai. Fáradhatatlanul szervezett, írt, vitázott a csendes és védett helyen. Négyszáz évvel ezelőtt 1584 tavaszán halt meg. Halálának körülményeiről és a pontos dátumról nem tudunk semmit. Özvegye pár hónappal később levélben értesíti rokonát ura haláláról és kéri, hogy az ott letétbe helyezett könyvekről adjon hírt és küldje el az érte járó pénzt Valószínűleg a közeli széleskúti templomban temették el, ahol a Balassi családnak is kriptája volt Mindössze 49 évet élt de a sok munka, üldöztetés megtörte, amúgy is beteges testét Néhány évvel ezelőtt felkerestem a detrekői (Plavecky Hrad) várromot. Romantikus, mégható látvány fogadott A tavaszi szél dühödten borzolta a kövekbe kapaszkodó fiatal facserjék üstökét. Az egyik feketén ásító ablaktorokból hirtelen felröppent egy sasmadár. Lent a völgyben a kis falvak békésen sütkéreztek a tavaszi fényben. A várudvar egyik megmaradt falán a durva vakolatból elém villant egy nagy kaligrafikus B betű. Balassi... Bornemisza ? Talán egy kései diák romantikus remineszcenciája . . . Itt talált tehát az örök háborgó, ördöggel és kora társadalmával viaskodó Bornemisza végső menedéket. Ellenségei szerint testre nézve „kis semmi ember" volt, de még ők is megcsodálták a vézna testben lakozó hatalmas életerőt és munkabírást Bornemisza Balassi lírájának közvetlen előkészítője és gerjesztője. A magyar széppróza neki köszönheti kezdeti kibontakozását. OZSVALD ÁRPÁD 10
