A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-06-15 / 25. szám
Csak egy percre.. ÖTVÖS TIVADAR huszonhárom esztendős, gépészmérnök, egyéves katonai szolgálatát Bratislavában tölti, a Červená Hviezda kézilabdacsapatának tagja. Szepsiben (Moldava nad Bodvou) született, ott járt magyar tanítási nyelvű általános iskolába és gimnáziumba, s Kassán (Košice), a Műszaki Főiskola Gépészeti Karán szerzett mérnöki oklevelet. Bátyja szintén gépészmérnök. a kassai magyar ipari szakközépiskolából került egyetemre, a húga most elsős a Losonci (Lučenec) Pedagógiai Szakközépiskola magyar tagozatán. Szülei pedagógusok Szepsiben. — Ha leszerelsz, lesz munkahelyed ? — Három lehetőség is kínálkozik. Tmavában, Pőstyénben (Piešťany) és Kassán (Košice). Az utóbbi helyet választom. Szeretnék közel lenni az otthonomhoz. A Kelet-szlovákiai Vasműben helyezkedem el. Már szerződésem is van az üzemmel. — Hogyhogy ennyi lehetőség kínálkozik számodra ? — Hosszú a története. Megpróbálom rövidre fogni. Már az általános iskolában megszerettem a sportot. Kezdetben atlétikarajongó voltam, majd sportlövészettel foglalkoztam, középiskolás koromban meg már a kosárlabdázás szenvedélye ejtett rabul. Néha már a takarítónők türelmét is próbára tettem, anynyit gyakoroltam. Kitartó edzéseimnek az lett az eredménye, hogy Durutya István testnevelő tanár felfigyelt rám, s későbbi testnevelő tanárommal, Máté Józseffel együtt bejuttattak a kassai Slávia kosárlabda csapatába. Ott már edzői felügyelettel gyakoroltam. — Hogyan lettél mégis kézilabdázó? — Egyik délutáni edzésem után megszólított egy szakvezető: nem mennék-e át a kézilabda csapatba. így lettem kézilabdázó már gimnazista koromban. Az ifi csapatban játszottam főiskolásként is, onnan kerültem a VSŽ Kassa csapatába. — A felkínált helyekre tehát sportolónak hívnak? — Igen. Ezeken a helyeken most frissíteni, fiatalítani kell. Szükségük lenne rám is az első ligás csapatban. — Ha leszerelsz, gépészmérnök leszel vagy sportoló? — Nehéz a döntés. Az ember azonban csak addig sportolhat, míg bírja szusszal. Elöbbutóbb vissza kell térnie a szakmájához. Én ezt úgy szeretném megoldani, hogy a sportolás mellett gépészmérnöki teendőimet is ellátom. — A sportoláson kívül milyen szenvedélyed van még? — Az élsportoló élete nagyon elfoglalt, de ha van egy kis időm, akkor olvasok, zenét hallgatok, vagy ha történetesen otthon vagyok, szüleimnek segítek a kertben. Nagyon szeretem a természetet is. Nagyszüleim szerettették meg velem. — Ha gyermekkorodtól sportolsz, érettségi után miért nem jelentkeztél Testnevelési Főiskolára ? — Családomban egészen közelről láttam a pedagógus percre kimért életét. Azért döntöttem úgy, hogy műszaki pályát választok. Persze edzői megbízatást is kaphatok idővel. — A szolgálati időből hány nap van még? — Negyvenkettő. MÁCS JÓZSEF PRANDL SÁNDOR FELVÉTELE — A mezőgazdaság szocializálása magával hozta a lakosság műveltségi és kulturális színvonalának az emelkedését. A célt rendeltetésszerűen szolgáló épület és berendezés nélkül az igényeket ma már nem lehet kielégíteni. A zenei és a képzőművészeti nevelésnek Somorján (Šamorín) már sokéves hagyománya van. Nagyra értékeljük, hogy az elmúlt évek során mindig kimagasló eredménnyel szerepeltek a Művészeti Népiskola növendékei, de legalább ilyen fontos az is, hogy az iskola szervező munkájának köszönhetően, kihasználva a főváros közelségét, időről-időre opera- és koncert előadásokat tekinthet meg a lakosság. A felszabadulás óta nagyon sokat változott a csallóközi ember élete. A kiváló gazdasági eredményeket csak nagytudású emberek hozhatják létre, s a műveltséghez a zene és a képzőművészet is hozzátartozik. Ezért örülünk, hogy az országban elsőként éppen itt épült fel egy olyan épület, amely a zenei és a képzőművészeti neveléshez, valamint a könyvvel való munkához megfelelő otthont nyújt. — Mindezeket Magyarics Vince elvtárs, az SZLKP dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságának vezető titkára mondotta a megnyitó ünnepségen. Az alapkő letételtől az átadásig nyolc esztendő telt el. Volt időszak, amikor a városka lakosai azt hitték, hogy ez lesz a soha be nem fejezett építkezés. Azután egyszer csak mozgolódni kezdtek a munkások és alakult a külső és a belső építkezés. A munka üteme egyre fokozódott és egyszer csak elkészült és nagyon szép lett. A napfény becsorog az ablakain, jól megvilágítja a termeket. Kellemes, tiszta, szép és tágas. Mindennek és mindenkinek van benne helye. A környékét is rendbe hozták, járdát építettek és füvet vetettek, s most úgy áll a hatalmas nyárfák tövében, mintha örök időktől ott lett volna. Jól illik a városképbe. Ez a külső. Milyen a tartalom? A könyvtár igazgatóját, Andrássy Mártát erről faggatom. — EltaiJ még egy ideig, amíg „belakjuk" a helyiségeket. Nagyon örülünk, hogy külön ifjúsági osztályt tudtunk nyitni. Sok a gyermek olvasónk. Az egy-négy osztályok napközisei mesét hallgatni rendszeresen eljárnak hozzánk. Dia-vetítésre, tévé-nézésre is alkalom nyílik ezután. Sajnos az anyagi helyzetünk nem engedi meg, hogy külön zenei osztályt nyissunk, hanglemezeket, magnó kazettákat, nyelvtanuláshoz hangos segédanyagot vásároljunk, de nézzük a jót. Végre nem gond a meglévő könyvek elhelyezése és még az újonnan vásároltaknak is lesz helyük. Jó a kapcsolatunk a könyvesbolttal, a sikerkönyvekhez is hozzájutunk. Optimista és boldog emberekkel mindig jó beszélgetni. Hudekné Mispál Ilona, a Művészeti Népiskola igazgatója is ilyen ember. — Mi az új épület legnagyobb előnye? — kérdezem. — A puszta léte a legnagyobb előnye. Köszönet érte a városnak, a járásnak és a környék minden üzemének és emberének, aki valamit is tett azért, hogy elkészüljön. Csodálatosan jó dolog, hogy minden pedagógus külön osztályban taníthat. Nem vagyunk összezsúfolva, egymásra utalva. Mindenki annyit taníthat, amennyit csak bír. Hát kell ennél több? A tanítás kellékei, a hangszerek is csak a megszólaltatást várják. Gyönyörű a képzőművészeti osztályunk. Az építők és a létrehozó szervek számára az volt a Magyarics Vince az SZLKP dunaszerdahelyi Járási Bizottságának vezető titkára átadja Hudekné Mispál Ilonának az épület jelképes kulcsát A háttérben középütt Dudás Kálmán, a járási nemzeti bizottság elnöke látható. A megnyitó ünnepséget jellegzetesen „zeneiskolaivá" az akkordeón trió műsora tette. TÓTH JÓZSEF FELVÉTELEI legnagyobb elismerés, amit a gyerekek mondtak, amikor birtokba vették. Olyan sok elismerő szót és ragyogó szempárt ritkán lát az ember. — Lehetővé teszi az új környezet a tanulók létszámának a növelését? —• A létszám növekedése a választható szak, irányzat számának növekedéséből ered. Lesz például tánc szak, ahol népi táncot, klasszikus táncot és modem táncokat, egyszóval mozgáskultúrát tanulnak majd a gyerekek. Itt hangsúlyozni akarom, hogy nem balettról van szó. Nyitunk továbbá irodalmi-dramaturgiai osztályt, ahol bábjátszást, kisszínpadi elöadómüvészetet oktatunk. Újabb tanerővel bővül a képzőművészeti szak, ami szintén létszámnövekedést is hoz. A táncot a Zeneművészeti Főiskola táncpedagógiát végzett ifjú tanítói oktatják majd. Nagyon boldogok vagyunk. A szép múlthoz most óriási lehetőségeket kínáló jelent és jövőt kaptunk. Tudásunk legjavát nyújtva élünk e lehetőségekkel, biztosítjuk a városban élő gyermekek sokoldalú művészeti kibontakozását. FISTER MAGDA ÜNNEP
