A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-06-15 / 25. szám

I Hazánkba látogatott Gáspár Sándor A Szakszervezetek Központi Tanácsának meghívására hivatalos baráti látogatást tett hazánkban a Magyar Szakszerveze­tek Országos Tanácsának küldöttsége, amelyet Gáspár Sándor, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a SZOT el­nöke vezetett. A küldöttséget Karel Hoff­mann, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZKT elnöke, valamint társadalmi és poli­tikai életünk számos más képviselője fo­gadta. A képen Karel Hoffmann (jobbol­dalt) üdvözli Gáspár Sándort. (A CSTK bel- és külföldi képszolgálata) HATVANÖT ÉVE... Szlovákia proletárjai: munkások, parasztok, értelmiségiek Eperjesen (PreSov) 65 éve. 1919. július 16-án kiáltották ki a Szlovák Tanácsköztársaságot. Az ország területének egy részén megdöntötték a kizsákmányolás tőkés rendjét és kísérletet tettek arra. hogy szocialista államot szocialista társadalmat teremtsenek. A párizsi kommünt a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat valamint a Magyar Tanácsköztársaságot tekintették pél­dának. A Szlovák Tanácsköztársaság megala­kulását bejelentő nagygyűlésen kiadott kiált­vány egyebek között így ír: .Jt szlovák mun­kások. katonák és parasztproletárok ezzel az akcióval folytatják annak a forradalmi front­nak az építését amelynek az oroszországi forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság tört utat újabb teret hódítva meg a világ­szovjet nagy gondolatának... A szlovák pro­letariátus rendíthetetlenül és senki előtt meg nem hátrálva teljesíti történelmi küldetését folytatva elődeinek munkáját hogy saját pél­dájával ösztönözze követőit..." Az 1919. június 20-án létrehozott kormány, a Szlovák Forradalmi Kormányzótanács elnö­kévé Antonín Janouéek cseh kommunistát választották. A Szlovák Tanácsköztársaság szoros eszmei és baráti szövetségben állt a magyar és a szovjet proletárállammal. A ma­gyarországi Tanácsköztársaság példája nyo­mán államosított minden húsz munkásnál többet foglalkoztató üzemet az őtven hol­don felüli földbirtokokat és az egyházi birto­kokat; létrehozta a hamarosan mintegy öt­venezer főt számláló Vörös Hadsereget. A kommunisták szeme előtt 1919-ben nem önálló kis államok megalakítása, hanem a szocialista világköztársaság megalapítása le­begett A Tanácsköztársaságot abban a for­mában. amelyben létrejött, a szlovák és a cseh forradalmárok sem tekintették végle­gesnek. hanem a forradalmi fejlődés egyik állomásának. A Szlovák Tanácsköztársaság kormányá­nak kommunistái a szovjet és a magyar kom­munistákhoz hasonlóan azt tartották legfon­tosabb feladatuknak, hogy a többi nemzet és nemzetiség tagjaival összefogva, vállvetve harcoljanak a kapitalizmus ellen. Nemcsak a saját nemzetük lakta területen akarták ura­lomra juttatni a proletárdiktatúrát hanem a kapitalizmus teljes felszámolására és a prole­tár világforradalom kibontakoztatásának elő­segítésére törekedtek. A Szlovák Tanácsköztársaság mindössze két hétig állt fenn. A kikiáltását megelőzően létrejött helyi népi szervek története is csu­pán néhány nappal, egy-két héttel hosszabb időszakot ölel fel. A Szlovák Tanácsköztársaságot és a Ma­gyar Tanácsköztársaságot is a külső interven­ció túlereje döntötte meg. Az újkor történe­tének fejezetében azonban e viszonylag rövid ideig tartó esemény is korszakos jelentőségű. A Tanácsköztársaságok kikiáltása a közép­európai forradalmi fejlődés részeként egyike azoknak a forradalmi eseményeknek, ame­lyek meggátolták, hogy a közép-európai álla­mok katonai erőit bevonják az imperializmus által Szovjet-Oroszország ellen indított ellen­­forradalmi akciókba. így a Szlovák Tanács­­köztársaság szlovák, magyar, cseh. német, ukrán és más nemzetiségű proletárjai szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a világ első szoci­alista országában a proletárhatalom fennma­radjon és megszilárduljon. (zsa) Képes krónika Jurij Vlagyimirovics Andropovra emlékezünk Konsztantyin Csernyenko átvette a spanyol kortez szenátusának aranyérmét Jósé Federico de Carvajal, a spanyol kortez szenátusának az elnöke május 29-én átnyújtotta a Kremlben Konsztantyin Csemyenkónak, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének a spanyol kortez szenátusának aranyérmét. Ezt a kitüntetést azoknak az államférfiaknak adományozzák, akik sokat tettek a béke megvédésének ügyéért. Felvételünkön jobbról a negyedik Jósé Federico de Carvajal, az ötödik pedig (szintén jobboldalt) Konsztantyin Csernyenko elvtárs. Lubomír Strougal bulgáriai látogatásáról Lubomír Strougal csehszlovák szö­vetségi miniszterelnök Grisa Fili­­povnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a meghívására háromnapos baráti munkalátogatást tett Bulgáriában. A látogatás során a felek a két ország kapcsolatainak bővítéséről és elmélyítéséről, s főként a gazda­sági együttműködés hatékonysá­gának növeléséről tanácskoztak. Képünk Lubomír Strougal és Grisa Filipov találkozóját örökítette meg. Jozef Lenárt elvtárs a kelet-szlovákiai kerületben Ünnepséget tartottak a sviti Chemosvit dolgozói a vállalat megalapításának 50. évfordulója alkalmából. Az összejövetelen részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára is, aki beszédében nagyra értékelte a vállalat eddig elért eredményeit. Felvételünkön: az ünnepség után Lenárt elvtárs megtekintette az üzem legújabb részlegét. Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizott­ságának egykori főtitkára és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke a napokban lenne 70 éves. A nem­zetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége volt Jurij Andropov. 1914. jú­nius 15-én született a sztavropoli határte­rület Nagutszkaja községében, s egész életútját a párt és a nép javára végzett áldozatkész munka jellemezte. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom