A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-05-18 / 21. szám

Hallottukolvastukláttuk Ksan község a kanadai Bri­tish Columbia tartomány egy eldugott sarkában ta­lálható. Az indián építészet és népművészet általános bemutatásán kívül az itt működő falumúzeum külö­nösen a totemoszlopok gyűjtésében jeleskedik. Az alaszkai Yukatantól le egé­szen a kaliforniai Trini­­dad-öbölig a csendes-óce­áni partvidék totemeinek páratlan együttesét sike­rült összeszedniük. A ké­pen tizenöt méter magas indián totemoszlop látha­tó, a háttérben a Sziklás­hegység kanadai vonulatá­nak egyik kiemelkedő pontja, az Eisenhower­­csúcs. A Mníchovo Hradišté közelében ta­lálható, lófej alakú homokkő szikla a hegymászók gyakori célpontja Semmi kifogásunk a hölgy ellen, de ekkora kalapban nem jut messzi­re... KÖNYV A Himalájától délre Manapság nagy népszerűségnek örvende­nek a jó és érdekes útikönyvek. Az emberek többsége gyerekkora óta vágyik a világ, a távoli titokzatos földrészek megismerésére. India és a vele szomszédos országok pedig titokzatosnak tűnő egzotikumaival, termé­szeti szépségeivel, ősi kulturális emlékeivel mindig is vonzotta az olvasót. Elena Androvičová A Himalájától délre című könyve nekem azért is tetszett, mert nem szokványos, felületes útirajz, de igazi élménybeszámoló. A saját élményeit adja őszintén, minden kertelés nélkül. A mai Indi­át nem az útikalauzok száraz adathalma­zaiból tárja elénk, gyúrja össze könyvvé, mint előtte már sokan mások megtették, hanem elsősorban a maga benyomásait írja le. Női szemmel néz körül. Az üzletek ragyo­gása, a nagy forgatag, tülekedés bemutatá­sa, a műemlékek lebilincselő szépsége mel­lett meglátja az emberi nyomort, a csonttá soványodott kulikat, a kóborló szent állato­kat, a koldust, a kéregetö gyerekeket is. Bemutatja az indiai asszonyok ragaszkodá­sát családjukhoz, a hagyományos és prakti­kus öltözködési szokásokat, a szolgák és beosztottak szigorú viszonyát, a bölcs nyu­galmú, hófehér szakállú öregeket és a ragyo­gó szemű, örökké kíváncsi fiatalokat. Mind­ezt oly megjelenítő erővel és őszinteséggel tárja elénk, hogy aki belekezd a könyvbe, szinte nem is tudja letenni addig, amíg végig nem olvassa. Látni, hogy a szerző nem egy­két hétig tartózkodott Indiában. Az egyik iparilag fejlődő városban Ráncsiban volt hosszú ideig műszaki fordító egy csehszlo­vák segítséggel épülő üzemben. Szabad ide­jében pedig keresztül-kasul utazta a hatal­mas országot, sőt a Himalája vidékére és Nepálba is eljutott. A könyvhöz mellékelt képek szépen kiegészítik a szöveget, megka­­póak, eredetiek, sőt a szövegtől külön is élvezhetők, művészi élményt nyújtanak. Vég­re egy szép, ízléses könyv Indiáról, amelyet jó érzés kézbe venni és elolvasni. (ozsvald) John Banville: Kepler Az Európa Könyvkiadó Modern Könyvtár so­rozatában jelent meg John Banville Kepler című regénye. A regény része egy trilógi­ának. Az első rész Kopernikuszról a második Keplerről, a harmadik Newtonról szól. A Kepler életrajzi regény, de műfaján belül mind tartalmilag, mind formailag — fikció és faktum nagyszerű elegyítésével — megha­ladja a szokványos népszerűsítő-szórakozta­tó életrajzi regényt. John Banville tollát az érzelmek, a szenve­délyek tárgyilagos kezelése jellemzi. Ezt az alapállást szolgálják a felhasznált stílusesz­közök, a harmadik személyű, nagyrészt múlt idejű igealakok használata. Kepler a kopernikuszi világrend megújítá­sán dolgozik, közben Tycho de Brahe-val vitatkozik lényegtelen dolgokról, vagy Rudolf császárnak állít fel horoszkópot; a világra mint a „rend lehetőségének manifesztálódá­sára" tekint, közben feleségének társadalmi presztízsszomját oltogatja. Keplert a láz, a megismerés öröme hajtja, míg a világhatal­mak a megismerés gyümölcsére vadásznak. A zseni a mindennapiság — „Apaság, Fele­lősség, Családistenvertség" — satujában, környezete viszont az ö bogaraitól, értetlen­­ségétől-élhetetlenségétől szenved. Kepler, az üstökös a török támadásától, parasztláza­dásoktól, pestistől veszélyeztetve egyensú­lyoz a politika rulettasztalán, a vallásháborúk nevetséges — de a történelmet groteszk módon kísérő — madáchi „i" árnyékában. Takács Ferenc a regényhez írt utószavában megállapítja, hogy Kepler a válságkorszakok értelmiségének típusa. A szüntelen választás előtt álló, a döntés helyességét sok szem­pontból mérlegelő, de a végcélt tudatosan vállaló ember. A regény nem a választás folyamatának élménye, hanem a választás megélése. Könnyed, intellektuálisan finom, plasztikus stílusa mindenkinek nagyszerű élményt nyújthat. Kovács Tibor KIÁLLÍTÁS Szabó István képei a Nógrádi Galériában A losonci Nógrádi Galéria és a magyaror­szági salgótarjáni Nógrády Sándor múzeum közötti baráti kapcsolatok jegyében április 12-én Losoncon (Lučenec) megnyílt id. Sza­bó István Kossuth-díjas szobrászművész ki­állítása. A kiállítás megnyitóján megjelent a Nóg­­rád Megyei Tanács küldöttsége Szilassy András, a megyei tanács művelődési osztá­lya vezetőjének, és a Losonci Járási Nemzeti Bizottság küldöttsége Ľudovít Ország alel­­nök vezetésével. A Nógrádi Galéria igazgató­nőjének, Szabóné H. Kingának a bevezetője után Iványi Ödön festőművész, az Észak-ma­gyarországi Képzőművészek Szövetségének főtitkára mutatta be a 81 éves művészt, aki szintén jelen volt a megnyitón. A kiállítás védnöke, a CSEMADOK Losonci Járási Bi­zottsága nevében Princ Sándor titkár kö­szöntötte az idős művészt, átnyújtva neki a CSEMADOK fennállásának 35. évfordulója alkalmából kiadott elismerő oklevelet. Az ünnepséget szép keretműsor tette teljessé. A kerékgyártóból lett kiváló faszobrászt szoros baráti kapcsolat fűzi Losonc városá­hoz. A II. világháború alatt itt élt családjával, leánya és fia Losoncon jártak gimnáziumba. Maga id. Szabó István Szabó Gyula festőmű­vészünkkel, Chriszt Vilmos festőművésszel, Gorka Géza Kossuth-díjas kerámikussal, va­lamint Hubacsek Zsiga népművésszel együtt az egyik helyi üzemben dolgozott. Id. Szabó István népművészeti jellegű fafa­ragásaival méltó emléket állított a nógrádi bányászoknak. Id. Szabó István szoros kap­csolatban állt a parasztokkal, bányászokkal és a munkásmozgalommal, s mindmáig aktív résztvevője Nógrád megye politikai életének, egyik szervezője a megye művészeti életének is. Az idős művész még mindig dolgozik, alkot a Nógrád megyei Benczúrfalván, ahol Benczúr Gyula régi műtermét rendezte be számára a megyei tanács. A munka élteti: — Dolgozni kell! Aki abbahagyja a mun­kát, az abbahagyja az életet is — mondja id. Szabó István. — Ne csak tudomásul ve­gyük a világot, hanem értelmezzük is azt, a magunk sajátos bölcseleté, különös életrit­musa szerint. Losonci éveire ma is nagy szeretettel em­lékezik Pista bácsi, aki élettörténetében a „Fába faragott esztendők” című könyvében losonci éveiről is megemlékezett. Sólyom László HANGLEMEZ Zenei tavasz A Kassai (Košice) Városi Nemzeti Bizottság és az Állami Filharmónia az idén huszonki­­lencedik alkalommal rendezi meg a Kassai Zenei Tavasz című ismert rendezvénysoroza­tot. Ahogy Vladimír Čuchran, a Kassai Állami Filharmónia igazgatója tájékoztatott, az idei nemzetközi seregszemlét a Filharmónia meg­alakulásának tizenötödik évfordulója jegyé­ben szervezik és rendezik. Az igazgató tájé­koztatása szerint április 24. és június 6-a között összesen 18 koncertre kerül sor Kas­sán. Nyolc nagyzenekari koncertből hat alka­lommal a Kassai Állami Filharmónia zeneka­ra muzsikál, egy ízben az olomouci filharmo­nikusok szerepelnek, s az eseménysorozat zárókoncertjén a Moszkvai Állami Filharmo­nikusok vendégszereplésére kerül sor. A nagyegyüttesek mellett hat kamaraegyüttes is fellép a rendezvénysorozaton. Az idei zenei tavasz eseménysorozatának keretében megemlékeznek a kassai zeneta­nítás megindulásának kétszázadik évfordu­lójáról is. Ebből az alkalomból meghívják azokat a neves zenészeket és előadóművé­szeket akik egykor a kassai konzervatórium­ban végezték tanulmányaikat. Egyik érdekes színfoltja lesz a Kassai Zenei Tavasznak az idén, hogy négy ősbemutatóra kerül sor a kortárs zeneszerzők alkotásaiból. Ugyancsak a zenei tavasz keretében ren­dezik meg — az idén immár tizennegyedik alkalommal — az orgonaművészek nemzet­közi seregszemléjét is. Az idén az orgona­muzsika kedvelői hat koncerten gyönyörköd­hetnek a klasszikus és a kortárs zeneszerzők orgonamuzsikájában, amelyet rangos külföl­di előadóművészek szólaltatnak meg. Az idei rendezvénysorozatot egy hang­­szerkiállitás és egy grafikai tárlat is gazdagít­ja. Természetesen a rendezvény szervezői megemlékeznek a cseh zene évéről is. A gazdag zenei műsort ígérő rendezvénysoro­zatnak a hazaiak mellett szovjet, lengyel, magyar, jugoszláv, osztrák, olasz, NSZK-beli, valamint román müvészvendégei lesznek. Kassán kívül a kelet-szlovákiai kerület na­gyobb városaiban is szerveznek hangverse­nyeket a hazai és a külföldi előadóművészek és zenekarok részvételével. Gál Sándor 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom