A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-04-20 / 17. szám

Üzlet a Národní tfidän

Prágában tulajdonképpen a belváros minden szeglete nevezetes valamiről.

Nincs ez másképpen a hires Vencel tér alsó csücskét a Moldva partján pompázó, újjáépült Nemzetivel összekötő forgalmas utcában: a Národní trídán sem. A régies stílusú házak a tovatűnt korok emlékét idézik, s valószínűleg még a népszerű MÁJ áruház leghűségesebb látogatói sem sejtik, hogy egykoron pusztán egy köhajitásnyira innen nyüzsgött a prágai piactér, ahol nemcsak enni, inni és vásárolni lehetett, de különböző vándortársulatok itt tartották harsány hangulatú színielőadásaikat is. Ez a környék, így a Národní tíida is. jelenleg is az élénk társadalmi, kulturális és kereskedelmi élet szolgálatában áll. A többemeletes házak egyikében itt találni például a prágai Magyar Kultúrát, amelynek munkájáról Standovár Tiborral. az intézmény igazgatójával beszélgettem, aki egyúttal a prágai Rytírska utcai Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ kereskedelmi igazgatóhelyettese.

— Hazánk fővárosában mikor, milyen szándékkal nyílt meg a Magyar Kultúra s hogyan foglalná össze az intézmény tevékenységét ?

— Kettős feladatunk: Magyarország kulturális és társadalmi életének bemutatása, sokoldalú népszerűsítése, illetve a csehszlovák-magyar barátság ápolása, természetesen, szorosan összekapcsolódik munkánkban. A prágai Magyar Kultúra harmincegy évvel ezelőtt jött létre, közvetlen elődje egy 1950 óta működő magyar könyvesbolt volt. Eleinte főképpen szépirodalmi termékek s egyéb könyvek, valamint hírlapok és folyóiratok terjesztésére összpontosította figyelmét, később folyamatosan bővült a skála. A prágai Magyar Kultúra abban a szerencsés helyzetben van, hogy megnyitásának napjától mindmáig képviselője lehet a magyarországi művelődésügynek és közéletnek, értve ezalatt az irodalom, a zenei élet, a kotta- és hanglemezkiadás, továbbá a jellegzetes magyar tájak népművészetének és sajátos iparművészeti cikkeinek csehszlovákiai bemutatását, forgalmazását. Szándékosan beszélek országos viszonylatban, mert munkánk nem csak Prágára összpontosul. Intézményünk mindig is fontos feladatának tekintette, hogy a magyar kultúra csehországi és szlovákiai terjesztője, képviselője legyen.

— A prágai Magyar Kultúra elődjét tehát egy szerény könyvesboltban kell keresni. Vajon mi tette indokolttá, hogy Prágában az ötvenes évek küszöbén magyar könyvüzletet nyissanak?

— Egyszerűen az a jól megfontolt politikai igény, hogy ez a bolt is közelebb hozza egymáshoz a szocializmust építő országok és a közép-európai népek kultúráját; hogy egy olyan újabb csatorna nyíljon, ahol ezek a területileg rokon kultúrák cserélődhetnek és alkotó módon hathatnak egymásra.

— Ez a könyvesbolt megalapozott olyan hagyományokat is. amelyeket a prágai Magyar Kultúra mindmáig hasznosítani tud?

— Hasznos gyakoriéiként létrejött a könyvvásárlásnak az az eszközrendszere, amelynek keretében a magyar irodalom jeles alkotásai vagy a kultúra egyéb termékei, például utánvétes formában, az ország valamennyi sarkába eljuthattak és eljutnak ma is. Ezen kívül megalapozta a három évvel később induló prágai Magyar Kultúra napjainkig is jónak tartott hírnevét.

— Mindennek tudatában vajon mi tette szükségessé, hogy a hetvenes évek második felében Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ is nyíljon hazánk fővárosában ?

— Kevésnek bizonyult a kultúra közvetlen termékeinek közvetítése, mert fölmerült az egymás életéről szóló, alapvetően fontosnak tűnő társadalmi, politikai, művészeti és gazdasági információk cseréjének igénye. Elsősorban kereskedelmi forgalomra összpontosító eszközrendszere révén ezt már a Magyar Kultúra sem személyi, sem tárgyi feltételeiben nem tudta ellátni. Olyan íntézményformát kellett keresni, amelyik a baráti országok testvórintézeteihez hasonlóan, rugalmasan és jól tudná ellátni ezt az újszerű szerepkört. 1977-ben így jött létre a Rytírska utcai Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ.

— Jellemezhető ennek a két intézménynek a tevékenysége külön-kUlön is?

— Részben tartalmi, részben célkitűzések szempontjából a kettőt tényleg külön kell választani, jóllehet a kettő egymást kiegészítve ad teljes egészet arról, ami a magyar kultúra terjesztésében s megismertetésében jelenleg jelentős szerepret játszik. Az MKTK műsoraiban a legkitűnőbb magyar előadóművészek, élvonalbeli alkotóművészek aktiv részvétele lehetővé teszi a magyar irodalom, zene, képzőművészet és filmművészet klaszszikus vagy mai értékeinek megismertetését; elősegíti a kulturális, tudományos, műszakitudományos együttműködés új területeinek feltárását és kapcsolati rendszereinek kiépítését. Ezeken a szerzői esteken, filmbemutatókon. előadói esteken, egyedi és gyűjteményes tárlatokon, zenei műsorokon mi amolyan társrendezőkként: a kultúra kézzel fogható termékeivel, tehát könyvekkel, hanglemezekkel, képzőművészeti cikkekkel, kottaanyaggal vagyunk jelen.

— Általában ugyanazok a személyek a kulturális központ rendezvényeinek látogatói, akik a Magyar Kultúra boltjának törzsvendégei is?

— Részben igen. Prágában az itt élő idősebb generációból, illetve a fővárosban tanuló szlovákiai magyar diákokból rendszeresen verbuválódik egy olyan közösség, amelynek érezhetően nagy a kötődése a mai magyar film- és képzőművészethez, a zenei eseményekhez és a könyvkiadáshoz. Itt is, ott is valóban ők alkotják a törzsközönséget, de rajtuk kívül sokan látogatják még a kulturális központ könyvtárát, a rendszeres nyelvtanfolyamokat; ám ennél jóval többen vannak, akik a mi boltunkban számítanak állandó vevőknek.

— Műsor-elképzeléseiben a Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ hosszabb távon, nagyobb ciklusokban gondolkodik. Megvalósítható efféle céltudatosság a Magyar Kultúra törekvéseiben is?

— A közpront tényleg szinte dramaturgiai ciklusokat követő, műsorpolitikai célokat befolyásolni kép>es összefüggésekben tervez. A mi üzletünk ezzel szemben erősen kiszolgáltatottja piéldául a könyvkiadás időszaki megjelenésének vagy a hanglemezgyártó vállalat munkaütemének.

— Milyen a prágai Magyar Kultúra forgalmának nagyságrendje ?

— A tavalyi évet véve alapul 20 millió koronás kereskedelmi forgalmat bonyolítottunk le. Gazdaságilag önfenntartó egység vagyunk, ebből az összegből fedezzük a bolt üzemeltetésének költségeit, a bérleti díjakat, az alkalmazottak bérét és az MKTK tevékenységét segítő p>ropagandaköltségeket.

— Gondolom, okos lenne, ha nemcsak körvonalakban. hanem részletesebben is szólnánk arról: vajon mi kapható a prágai Magyar Kultúrában ?

— Például a könyvek szempontjából lényegében minden, ami a mai magyar könyvkiadásban megjelenik. Hasonló a helyzet a

4

hírlap- és folyóirat-irodalommal is. Jelenleg mintegy 310 féle sajtóterméket hozunk be Csehszlovákiába. A magyar nyelvű könyvek esetében mintegy 90 százalék az, amit utánvétes formában Szlovákiába továbbítunk, míg híriapmegrendeléseinknek több mint 95 százaléka irányul ugyancsak a szlovák országrészbe. Nagyságrendjét tekintve ez közel harmincezres címanyagot jelent a sajtótermékek tárgykörében, a könyvek dolgában pedig húszezres címanyaggal rendelkezünk. Ez utóbbit nem kezeljük rögzített számként, bármikor bőviteni tudjuk; híríapmegrendeléseinknek viszont egyezményes államközi szerződések szabnak keretet. A nyomtatott anyagon és a hanglemezeken kívül, természetesen, iparművészeti tárgyakat, fonott árukat s textíliákat forgalmazunk.

— Milyennek mondható a prágai Magyar Kultúra tevékenységének országos kisugárzása?

— Jelenlétünk, hírnévben és valóságban, tényleg mintaszerű: kérjenek az érdeklődők bárhonnan bármit, szinte mindenütt ott tudunk lenni. A közelmúltban ptéfdául a sokolovi járási népkönyvtár kért, az ottani olvasóközönség érdeklődésére hivatkozva, magyar nyelvű olvasmányos irodalmat és szakkönyveket. A Karlovy Vary, Ústí nad Labem vagy Ostrava környékén élő szórt magyarság részéről hasonlóképpen találkozunk ilyen igényekkel. Más. hangsúlyosabb az érdeklődés Szlovákia déli tájain, ahol összefüggő és eleven nyelvi közeg érdeklődik tevékenységünk iránt. Ezért az információk korrektsége és az adminisztratív teendők pontossága az, amivel megszilárdíthatjuk egyéni és intézményi megrendelőink bizalmát.

— A CSKP irányította csehszlovák kultúrpolitika nemzetiségi vetületének egyik célkitűzése a tartalmában szocialista, nyelvében magyar művelődésügy fejlesztése. Az önök üzlete mennyiben tud hozzájárulni, mondjuk, a szlovákiai magyar művészeti mozgalom eredményességének fokozásához?

— A széleskörű amatőr mozgalom népszerűsége valóban rokonszenves vonása a csehszlovákiai kulturális élet egészének. Sikereit és problémáit a sajtóból tudom követni. Részünkről főként metodikai kiadványokat, konkrét műsorfüzeteket, kottaanyagot, táncirodalmat, versmondóknak szánt kiadványokat ajánlhatnék. Az erre vonatkozó legfrissebb irodalom jegyzéke, a Népművelési Propaganda Iroda kiadványaként, egy tájékoztató füzetkében is megjelent, ami nálunk is beszerezhető. Ráadásul az ott feltüntetett anyagokra vonatkozó igényeket gyorsan és rugalmasan ki tudjuk elégíteni.

— Befejezésképpen: miben összegezné a prágai Magyar Kultúra küldetését ?

— Véleményem szerint épp erről, pontosabban küldetésének tartalmi vonatkozásairól beszéltünk eddig is! Bármit hozzáfűzni ehhez, szerintem, meddő szószap>oritás lenne, hiszen a mi tevékenységünk — mint minden becsülettel végzett munka — elsősorban tettekkel és eredményekkel mérhető. A kultúra népszerűsítése belső szándékot és akaratot, békét, a népiek közeledését, barátságának erősítését szolgáló sokirányú eszközrendszert igényel. Mindig és mindenütt azt kell keresnünk, ami összeköt.

MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György

15