A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-04-20 / 17. szám

Üzlet a Národní tfidän Prágában tulajdonképpen a belváros minden szeglete nevezetes valamiről. Nincs ez másképpen a hires Vencel tér alsó csücskét a Moldva partján pompázó, újjáépült Nemzetivel összekötő forgalmas utcában: a Národní trídán sem. A régies stílusú házak a tovatűnt korok emlékét idé­zik, s valószínűleg még a népszerű MÁJ áruház leghűségesebb látogatói sem sejtik, hogy egykoron pusztán egy köhajitásnyira innen nyüzsgött a prágai piactér, ahol nem­csak enni, inni és vásárolni lehetett, de különböző vándortársulatok itt tartották har­sány hangulatú színielőadásaikat is. Ez a környék, így a Národní tíida is. jelenleg is az élénk társadalmi, kulturális és kereskedelmi élet szolgálatában áll. A többemeletes házak egyikében itt találni például a prágai Magyar Kultúrát, amelynek munkájáról Standovár Ti­borral. az intézmény igazgatójával beszélget­tem, aki egyúttal a prágai Rytírska utcai Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ kereskedelmi igazgatóhelyettese. — Hazánk fővárosában mikor, milyen szándék­kal nyílt meg a Magyar Kultúra s hogyan foglal­ná össze az intézmény tevékenységét ? — Kettős feladatunk: Magyarország kulturá­lis és társadalmi életének bemutatása, sok­oldalú népszerűsítése, illetve a csehszlo­vák-magyar barátság ápolása, természete­sen, szorosan összekapcsolódik munkánk­ban. A prágai Magyar Kultúra harmincegy évvel ezelőtt jött létre, közvetlen elődje egy 1950 óta működő magyar könyvesbolt volt. Eleinte főképpen szépirodalmi termékek s egyéb könyvek, valamint hírlapok és folyóira­tok terjesztésére összpontosította figyelmét, később folyamatosan bővült a skála. A prá­gai Magyar Kultúra abban a szerencsés hely­zetben van, hogy megnyitásának napjától mindmáig képviselője lehet a magyarországi művelődésügynek és közéletnek, értve ez­alatt az irodalom, a zenei élet, a kotta- és hanglemezkiadás, továbbá a jellegzetes ma­gyar tájak népművészetének és sajátos ipar­­művészeti cikkeinek csehszlovákiai bemuta­tását, forgalmazását. Szándékosan beszélek országos viszonylatban, mert munkánk nem csak Prágára összpontosul. Intézményünk mindig is fontos feladatának tekintette, hogy a magyar kultúra csehországi és szlovákiai terjesztője, képviselője legyen. — A prágai Magyar Kultúra elődjét tehát egy szerény könyvesboltban kell keresni. Vajon mi tette indokolttá, hogy Prágában az ötvenes évek küszöbén magyar könyvüzletet nyissa­nak? — Egyszerűen az a jól megfontolt politikai igény, hogy ez a bolt is közelebb hozza egymáshoz a szocializmust építő országok és a közép-európai népek kultúráját; hogy egy olyan újabb csatorna nyíljon, ahol ezek a területileg rokon kultúrák cserélődhetnek és alkotó módon hathatnak egymásra. — Ez a könyvesbolt megalapozott olyan hagyo­mányokat is. amelyeket a prágai Magyar Kultú­ra mindmáig hasznosítani tud? — Hasznos gyakoriéiként létrejött a könyv­vásárlásnak az az eszközrendszere, amely­nek keretében a magyar irodalom jeles alko­tásai vagy a kultúra egyéb termékei, például utánvétes formában, az ország valamennyi sarkába eljuthattak és eljutnak ma is. Ezen kívül megalapozta a három évvel később induló prágai Magyar Kultúra napjainkig is jónak tartott hírnevét. — Mindennek tudatában vajon mi tette szüksé­gessé, hogy a hetvenes évek második felében Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ is nyíljon hazánk fővárosában ? — Kevésnek bizonyult a kultúra közvetlen termékeinek közvetítése, mert fölmerült az egymás életéről szóló, alapvetően fontosnak tűnő társadalmi, politikai, művészeti és gaz­dasági információk cseréjének igénye. Első­sorban kereskedelmi forgalomra összponto­sító eszközrendszere révén ezt már a Magyar Kultúra sem személyi, sem tárgyi feltételei­ben nem tudta ellátni. Olyan íntézményfor­­mát kellett keresni, amelyik a baráti országok testvórintézeteihez hasonlóan, rugalmasan és jól tudná ellátni ezt az újszerű szerepkört. 1977-ben így jött létre a Rytírska utcai Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ. — Jellemezhető ennek a két intézménynek a tevékenysége külön-kUlön is? — Részben tartalmi, részben célkitűzések szempontjából a kettőt tényleg külön kell választani, jóllehet a kettő egymást kiegé­szítve ad teljes egészet arról, ami a magyar kultúra terjesztésében s megismertetésében jelenleg jelentős szerepret játszik. Az MKTK műsoraiban a legkitűnőbb magyar előadó­­művészek, élvonalbeli alkotóművészek aktiv részvétele lehetővé teszi a magyar irodalom, zene, képzőművészet és filmművészet klasz­­szikus vagy mai értékeinek megismertetését; elősegíti a kulturális, tudományos, műszaki­tudományos együttműködés új területeinek feltárását és kapcsolati rendszereinek kiépí­tését. Ezeken a szerzői esteken, filmbemuta­tókon. előadói esteken, egyedi és gyűjtemé­nyes tárlatokon, zenei műsorokon mi amo­lyan társrendezőkként: a kultúra kézzel fog­ható termékeivel, tehát könyvekkel, hangle­mezekkel, képzőművészeti cikkekkel, kotta­anyaggal vagyunk jelen. — Általában ugyanazok a személyek a kulturá­lis központ rendezvényeinek látogatói, akik a Magyar Kultúra boltjának törzsvendégei is? — Részben igen. Prágában az itt élő idősebb generációból, illetve a fővárosban tanuló szlovákiai magyar diákokból rendszeresen verbuválódik egy olyan közösség, amelynek érezhetően nagy a kötődése a mai magyar film- és képzőművészethez, a zenei esemé­nyekhez és a könyvkiadáshoz. Itt is, ott is valóban ők alkotják a törzsközönséget, de rajtuk kívül sokan látogatják még a kulturális központ könyvtárát, a rendszeres nyelvtanfo­lyamokat; ám ennél jóval többen vannak, akik a mi boltunkban számítanak állandó vevőknek. — Műsor-elképzeléseiben a Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ hosszabb távon, na­gyobb ciklusokban gondolkodik. Megvalósítha­tó efféle céltudatosság a Magyar Kultúra törek­véseiben is? — A közpront tényleg szinte dramaturgiai ciklusokat követő, műsorpolitikai célokat be­folyásolni kép>es összefüggésekben tervez. A mi üzletünk ezzel szemben erősen kiszol­gáltatottja piéldául a könyvkiadás időszaki megjelenésének vagy a hanglemezgyártó vállalat munkaütemének. — Milyen a prágai Magyar Kultúra forgalmának nagyságrendje ? — A tavalyi évet véve alapul 20 millió koro­nás kereskedelmi forgalmat bonyolítottunk le. Gazdaságilag önfenntartó egység va­gyunk, ebből az összegből fedezzük a bolt üzemeltetésének költségeit, a bérleti díjakat, az alkalmazottak bérét és az MKTK tevé­kenységét segítő p>ropagandaköltségeket. — Gondolom, okos lenne, ha nemcsak körvona­lakban. hanem részletesebben is szólnánk arról: vajon mi kapható a prágai Magyar Kultúrában ? — Például a könyvek szempontjából lénye­gében minden, ami a mai magyar könyvki­adásban megjelenik. Hasonló a helyzet a 4 hírlap- és folyóirat-irodalommal is. Jelenleg mintegy 310 féle sajtóterméket hozunk be Csehszlovákiába. A magyar nyelvű könyvek esetében mintegy 90 százalék az, amit után­vétes formában Szlovákiába továbbítunk, míg híriapmegrendeléseinknek több mint 95 százaléka irányul ugyancsak a szlovák or­szágrészbe. Nagyságrendjét tekintve ez kö­zel harmincezres címanyagot jelent a sajtó­termékek tárgykörében, a könyvek dolgában pedig húszezres címanyaggal rendelkezünk. Ez utóbbit nem kezeljük rögzített számként, bármikor bőviteni tudjuk; híríapmegrendelé­­seinknek viszont egyezményes államközi szerződések szabnak keretet. A nyomtatott anyagon és a hanglemezeken kívül, termé­szetesen, iparművészeti tárgyakat, fonott árukat s textíliákat forgalmazunk. — Milyennek mondható a prágai Magyar Kultú­ra tevékenységének országos kisugárzása? — Jelenlétünk, hírnévben és valóságban, tényleg mintaszerű: kérjenek az érdeklődők bárhonnan bármit, szinte mindenütt ott tu­dunk lenni. A közelmúltban ptéfdául a soko­­lovi járási népkönyvtár kért, az ottani olvasó­­közönség érdeklődésére hivatkozva, magyar nyelvű olvasmányos irodalmat és szakköny­veket. A Karlovy Vary, Ústí nad Labem vagy Ostrava környékén élő szórt magyarság ré­széről hasonlóképpen találkozunk ilyen igé­nyekkel. Más. hangsúlyosabb az érdeklődés Szlovákia déli tájain, ahol összefüggő és eleven nyelvi közeg érdeklődik tevékenysé­günk iránt. Ezért az információk korrektsége és az adminisztratív teendők pontossága az, amivel megszilárdíthatjuk egyéni és intéz­ményi megrendelőink bizalmát. — A CSKP irányította csehszlovák kultúrpoliti­ka nemzetiségi vetületének egyik célkitűzése a tartalmában szocialista, nyelvében magyar mű­velődésügy fejlesztése. Az önök üzlete mennyi­ben tud hozzájárulni, mondjuk, a szlovákiai ma­gyar művészeti mozgalom eredményességének fokozásához? — A széleskörű amatőr mozgalom népsze­rűsége valóban rokonszenves vonása a cseh­szlovákiai kulturális élet egészének. Sikereit és problémáit a sajtóból tudom követni. Részünkről főként metodikai kiadványokat, konkrét műsorfüzeteket, kottaanyagot, tánc­­irodalmat, versmondóknak szánt kiadványo­kat ajánlhatnék. Az erre vonatkozó leg­frissebb irodalom jegyzéke, a Népművelési Propaganda Iroda kiadványaként, egy tájé­koztató füzetkében is megjelent, ami nálunk is beszerezhető. Ráadásul az ott feltüntetett anyagokra vonatkozó igényeket gyorsan és rugalmasan ki tudjuk elégíteni. — Befejezésképpen: miben összegezné a prágai Magyar Kultúra küldetését ? — Véleményem szerint épp erről, pontosab­ban küldetésének tartalmi vonatkozásairól beszéltünk eddig is! Bármit hozzáfűzni eh­hez, szerintem, meddő szószap>oritás lenne, hiszen a mi tevékenységünk — mint minden becsülettel végzett munka — elsősorban tettekkel és eredményekkel mérhető. A kul­túra népszerűsítése belső szándékot és aka­ratot, békét, a népiek közeledését, barátsá­gának erősítését szolgáló sokirányú eszköz­­rendszert igényel. Mindig és mindenütt azt kell keresnünk, ami összeköt. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom