A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-03-30 / 14. szám

A Gsemadok életéből JAVÍTSUK TOVÁBB A MINŐSÉGI MUNKÁT A CSEMADOK Központi Bizottságának Bra­­tislavában megtartott ötödik plenáris ülésén Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke beszá­molt a KB Elnökségének munkájáról, dr. Lu­kács Tibor, a CSEMADOK KB vezető titkára pedig a Szövetség 1983. évi tevékenységé­nek, valamint az évzáró taggyűlések munká­jának értékeléséhez fűzött megjegyzéseket. Gyenge János, a CSEMADOK KB szervezési osztályának vezetője a szervezeti életről nyújtott áttekintést. A vitában felszólalók a kulturális munka minőségének a további ja­vítását tartották a CSEMADOK egyik legfon­tosabb feladatának. A CSEMADOK KB tagjai és a meghívott vendégek este a Hajósok Házában emlékeztek meg a Szövetség meg­alakulásának 35. évfordulójáról. Az ünnep­ségen részt vett Halgas Karolina, az SZLKP Központi Bizottsága kulturális osztályának dolgozója, dr. Frantisek Karas, a Kulturális Minisztérium népművelési főosztályának igazgatója. Beszédében méltatta a CSEMA­DOK népművelési munkáját, és tolmácsolta a minisztérium jókívánságait a Szövetség további munkájához. Az ünnepi ülésen jelen volt Krocsány Dezső, a Szlovák Nemzeti Ta­nács alelnöke, Szapora Sándor, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulja, vala­mint a lengyel és az ukrán testvérszervezetek képviselői. Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke beszédében meleg hangon szólt az alapítótagokról és mindazokról, akik tevé­kenységükkel hozzájárultak nemzetiségi kul­turális életünk gazdagításához. Az évforduló alkalmából a CSEMADOK-érem arany-, ezüst- és bronzfokozatát adományozták azoknak, akik érdemdús tevékenységet fejte­nek ki szövetségünkben A Hajósok Házában megtartott ünnepi gyűlés szép színfoltja volt a kultúrműsor. A Csehszlovákiai Magyar Ta­nítók Központi Énekkara és a CSEMADOK KB Szőttes népművészeti csoportja színvo­nalas ének- és táncszámokkal tette igazán ünnepivé és hangulatossá az estét, amely a Carlton Szállóban közös vacsorával ért vé­get. A Központi Bizottság ötödik plenáris ülé­sére elkészített, a CSEMADOK 1983. évi munkatervének komplex értékeléséhez visz­­szatérve el kell mondjuk, hogy a Szövetség gazdag évet zárt. A művelődési tanácsok és a szakbizottságok jól végezték a munkájukat. Nagy gondot fordítottak a tagság eszmei és politikai nevelésére, a párt politikájának nép­szerűsítésére, a helytörténeti kutatásra, a helyi munkásmozgalmi hagyományok feltá­rására és megismertetésére. A helyi szerve­zetekben tavaly összesen 126 író-olvasó találkozót tartottak, s a már hagyományos kulturális napok is hozzájárultak az ismere­tek gyarapításához. Az irodalomnépszerűsi­­tök rangos fórumának bizonyult 1983-ban is a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok. Érdekes előadások hangzottak el a „stószi remetéről", a szlovák—magyar irodalmi kap­csolatokról és közművelődésünk időszerű kérdéseiről. A szövetség központi rendezvé­nyeinek színvonala megfelelt a várakozás­nak. A tavalyi Jókai-napok gazdag és sokszí­nű programjával keltett figyelmet. Ugyanez mondható el a zselizi (Zeliezovce) Országos Népművészeti Fesztiválról, amelynek új szín­foltja volt a játszóház. A Dunamenti Tavasz szintén elérte célját. A gyermekszínjátszó együttesek, a bábcsoportok, a vers- és pró-A Csehszlovákiai Magyar Tanítók énekkarának fellépése a Hajósok Házában A Szőttes műsorának egyik jelenete IPrandi Sándor felvételei) zamondók jó színvonalú központi versenyén húsz együttes, negyvennyolc vers- és próza­mondó vett részt. Kórusmozgalmunk színvo­nalemelkedését hozta az Érsekújvárott (Nővé Zámky) megrendezett V. Csengő Énekszó. A Melódia '83 központi könnyűzenei verseny döntőjébe 11 énekes és 10 szerzemény jutott. Öröm, hogy a szerzői kategóriában értékes alkotások születtek. A felnőtt amatőr színjátszásban bizonyos fejlődés volt tapasz­talható, de továbbra is nagy szükség van az átgondoltabb dramaturgiai munkára. Jóleső érzés tudni, hogy egyre több középiskolában alakulnak amatőr színjátszó csoportok, mivel a szükséges utánpótlást biztosítják, megkü­lönböztetett figyelemben kell részesíteni ezeket a csoportokat. Javult a néptánccso­portok műsorpolitikája és megnövekedett társadalmi aktivitása. A felnőtt tánccsopor­tok számára az országos C kategória jelen­tette a komoly erőpróbát. A benevezett hét csoport közül öt szerezte meg a minősítést, s ezek közül három a B kategória minősítés megszerzésére is lehetőséget kapott. A tár­sas és a modern tánccsoportok rendezvé­nyeink állandó szereplői lettek, így szüksé­ges gondoskodni vezetői és koreográfusi továbbképzésükről. Legjobb kórusaink ered­ményesen szerepeltek a járási és kerületi népművelési központok által szervezett énekkari versenyeken, s felzárkóztak az or­szágos színvonalhoz. A Csehszlovákiai Ma­gyar Tanítók Központi Énekkara kilenc alka­lommal adott egész estét betöltő hangver­senyt, de a rádió jóvoltából is igen sokan hallhatták rangos éneklésüket. A CSEMA­DOK KB Szőttes népművészeti csoportja zavartalanul teljesíti fontos küldetését. A néprajzi munka jelentős részét képezte ta­valy is a nyári néprajzi szeminárium megren­dezése. Sikerült bővítenie ismereteinket a losonci (Lucenec) járásban élő palócok népi hagyományaival. A nagy sikerű zselizi és gombaszögi néprajzi kiállításról és népmű­vészeti vásárról csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. Az évzáró taggyűlések a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. és a CSEMADOK megalakulásá­nak 35. évfordulója jegyében zajlottak és a béke ünnepévé váltak. Több mint háromszáz helyen fogadtak el béke-rezolúciót, s ezeket eljuttatták az illetékes fórumokhoz. A CSE­MADOK tagjai a vitában beszéltek a Szövet­ség megalakulásának 35. évfordulójáról, a tagtoborzásról, a községek egységes kultu­rális tervéről, a helyi szervezetek anyagi ellá­tottságáról, valamint a népművelési és az amatőr művészeti munkáról. Vélemények hangzottak el a Csehszlovákiai Magyar Taní­tók Központi Énekkarának és a CSEMADOK KB Szőttes népművészeti csoportjának mun­kájáról és a Magyar Területi Színház műsor­­politikájáról. Többen foglalkoztak a hazai magyar könyvkiadással, a CSEMADOK és a magyar tannyelvű iskolák kapcsolatával, a Csehszlovák Televízió magyar adásával, amelytől azt várják, hogy fordítsa figyelmét jobban a csehszlovákiai magyar dolgozók mindennapi életére. A vitából az is kiderült, hogy a CSEMADOK járási bizottságai még mindig nem nyújtanak elegendő segítséget a helyi szervezeteknek. Szövetségünknek je­lenleg 517 helyi szervezete van, s a helyi nemzeti bizottságok mindenütt nagyra érté­kelik a CSEMADOK munkáját. (mj) 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom