A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-03-30 / 14. szám

A Csemadok életéből Ebben az évben 29.-szer rendezzük meg a csehszlovákiai magyar dolgozók or­szágos népművészeti fesztiválját. A rendez­vény ma már jelentős fóruma nemzetiségi kulturális életünknek, egyben Csehszlovákia szocialista kultúrájának. Rangot vívott ki ma­gának, és a rangját féltve őrzi, ápolja. A rendezők — elsősorban a CSEMADOK Köz­ponti Bizottsága, és a rendezvény helyének városi és járási szervei — évi kulturális tervé­ben a fesztivál kiemelt helyet foglal el. Anya­gilag a SZSZK Kulturális Minisztériumának támogatásával, a CSEMADOK KB a főgond­nok, szervezésileg is ö tartja a kezében, és a politikai tartalmáért is ő a felelős. Az évtizedek folyamán kialakult a fesztivál sajátos arculata, szerepe és feladatköre nem­zetiségi kultúránk keretében. Zseliz, (Ze­­liezövce) a népművészeti hagyományok: a néptánc-, dal-, és szokáshagyomány, és a népviselet eredeti formában való bemutatá­sának, valamint a belőlük alkotott színpadi kompozícióknak a központi szemléje. Az ün­nepély előkészítése ennek a jegyében folyik. Mivel készülünk '84-ben a zselizi országos népművészeti fesztiválra? A fesztivál hagyományaihoz ragaszkodva, a folklór eredeti és feldolgozott változatát állítja színpadra. Az idén a felnőtt táncegyüt­tesek lesznek túlnyomó többségben. A fesztiválon a hagyományos folklórt két önálló műsor képviseli: a Nógrád folklórja, és a Virágba szőtt álmok című műsorok. Az elsőben a losonci járás hagyományőrző tánc-, ének- és szokáshagyományőrző cso­portjai eredeti formájukban ismertetnek meg bennünket a tájegység néptánc-, zene-, vise­let és szokáshagyományainak legjavával. A műsort többéves kutatómunka eredménye alapján állították össze. Az anyag elsődleges feltárását a Tavaszi szél vizet áraszt... moz­galom ösztönözte, majd a járás néprajzi szakbizottsága társult a kezdeményező cso­portok mellé segítőnek. E hagyományos mű­sorforma kiegészítő társrendezvényeként, a nógrádi palócok népi életének és kultúrájá­nak alaposabb megismertetése szándékával, sor kerül a vidék tárgyi néprajzi hagyomá­nyainak a kiállítására is — Nógrád tárgyi folklórja címmel. A tárgyak közül elsősorban a népi öltözködés darabjait, a lakás-, és kömyezetdíszítés tárgyait, a házon belüli használati tárgyakat, és a paraszti gazdálko­dás kisebb tárgyi eszközeit mutatják be. A másodikban, a Virágba szőtt álmok című műsorban az ország 12—15 jellegze­tes tájegységet képviselő falujának népvise­lete kerül bemutatásra. A műsor egy-egy munkafolyamathoz (pl. fonó, vetés, aratás), családi ünnephez (keresztelő, lakodalom), illetve jeles naphoz (húsvét, karácsony, far­sang), kapcsolódó viseleteket mutatja be. A folklórhagyományok színpadi feldolgo­zását két önálló műsor, a szombat esti Üdvö­zöljük Zselízt, és a vasárnap délutáni ünnepi népművészeti gálaműsor, valamint a felnőtt táncegyüttesek és tánccsoportok központi versenye képviseli. Az Üdvözöljük Zselízt című műsorban újra találkozhatunk a tavaly megrendezett központi verseny győzte­seivel: az ekeli Tátika, a gortvai Barkóca, a szepsi Fehér liliomszál, és a somorjai Csali csoportokkal. Azóta ezek a csoportok már sokszor felléptek, s közülük a két első dicső­séggel helytállt Presovon a gyermektánccso­­portok szlovákiai országos versenyén is. Mintegy negyvenperces új műsorával újra vendége lesz Zseliznek a CSEMADOK KB Szőttes Népművészeti Csoportja. Jelenlegi vezetőjük és koreográfusuk Varga Ervin alko­FESZTIVÁLRA KÉSZÜLÜNK tói szemlélete sok új motívummal gazdagítja az együttes műsorát. Az esti műsor harma­dik részét a magyarországi vendégegyüttes biztosítja. A táncegyüttesek másik jelentős bemutat­kozási lehetősége az ünnepi gálaműsor lesz. E műsor a központi versenyben részt vevő, a fesztivál díjáért vetélkedő együttesek számai­ból készült, s áttekintést nyújt a csehszlová­kiai magyar néptáncmozgalom színvonalá­ról, megmutatja, a táncosok, az előadók felkészültségét, a hazai táncalkotók tánc­­nyelvezetének tisztaságát, hagyományisme­retét, és mesterségbeli tudását. E műsor­ban szerepelnek a szlovák és magyarországi vendégek is. A műsor jó alkalom lesz az összehasonlításra. A fesztivál keretében a táncegyüttesek központi versenyére szombaton délelőtt Lé-Az ONF '83 szlovák vendégegyüttese ván (Levice) a Barátság Kultúrházban kerül sor. A verseny nyilvános lesz. Az érdeklődők díjmentesen megtekinthetik. Sőt felhívjuk a város, és a környék iskoláinak figyelmét e gazdag kulturális lehetőségre. Az ügyes isko­lavezető — pionírvezető — csoportos láto­gatásra hívhatja az iskola tanulóit, felhasz­nálhatja az alkalmat hazánk nemzetiségi népi tánchagyományának a megismerteté­sére. így teszik ezt a szlovák kerületi és központi versenyek esetében, és a nemzeti­ségi iskolák pedagógusain, vezetőin múlik, hogy a mi iskoláink is éljenek a gazdag lehetőséggel. A főműsor mellett egyéb rendezvényekre is sor kerül. Látványosnak ígérkezik az ünne­pi felvonulás. A menet a felszabadulási em­lékmű koszorúzásával kezdődik, onnan indul, és táncolva végigvonul a város főutcáján. Látványosnak és hasznosnak ígérkezik a népművészeti kirakodó vásár is. Bőrdíszmű­vesek, kosarasok, csipkeverők, keramikusok, fazekasok, hímzők, kivarrók, és más népi mesterek árusítják majd két napon át alkotá­saikat. A gazdag kulturális műsorral telített szom­bat méltó befejezésének ígérkezik a táncház. Együtteseink ismert jó zenekarai, „paraszt­bandái" húzzák majd a „talpalávalót", kore­ográfusaink irányítják a mulatságot, tanítják a táncházi táncokat. Ez év június 2—3-án Zselízen tipikus népi ünnepély és fesztiválhangulat fog uralkodni. A lévai, és a környező járások CSEMA­­DOK-szervezetei jó szervezőmunkával jelen­tősen javíthatnának a fesztivál látogatottsá­gán. TAKÁCS ANDRÁS Az ONF '83 magyarországi vendégegyüttese A szerző felvételei 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom