A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-03-23 / 13. szám
— Ha-ha-ha, de jó viccet hallottam. — Vízilóéknál vidám az élet a Dvür Králové-i szafari parkban (Kontár Gyula felvétele). Hét évvel ezelőtt választott otthonában, a mexikói Acapulcóban, nyolcvanadik életévében elhunyt Johnny Weissmüller, egykori kitűnő úszóbajnok, majd több mint negyedszázadon át — filmsztár. Tarzan tette világhírűvé és Tarzant tette világhírűvé. Ez nemcsak szójáték, hanem ez a valóság. Sydne Rome lett az aerobic európai főapostola. Még aerobic-újságot is szerkeszt, amely harmincezer példányban jelenik meg. A MARÓT SZÉLMALOM Régi magyar elnevezéssel a Morva folyó mentén lakók, vagyis a morvák — marótok. Libor Procházka mérnök, a brnói Műszaki Múzeum dolgozója pedig azért nevezi marót szélmalomnak a Fehér Kárpátok délnyugati lejtőjén álló kuzelovi szélmalmot Így, mert hangsúlyozni kívánja ősi, népi jellegét. — Ha hollandi típusú is a neve a szakirodalomban — magyarázza —, bizonyított tény, hogy a malomépítő ácsok dolgozói építették a múlt század közepén. Azok, akik a rákövetkező évtizedekben a Magyar Alföldön, a kiskunsági szélmalmokat. Nézze meg! A malomépítő céh feljegyzéseinél is sokkal nagyobb bizonyság az azonos kivitelezés, a hasonlóság. • • • És most itt állok a kuzelovi szélmalom előtt, mely kívülről nézve ugyanolyan, mint a kiskundorozsmai. Papucsos, felülhajtós. A teteje papucsos, mert a tető, ahol körpályán elmozdítható foglalatban van a vitorlaszárnyakkal felszerelt tengely, a falkoronába épített papucsokon fordul. Felülhajtós pedig azért, mert a tengelyre felül, a harmadik, emeleti szinten szerelték fel a nagy fogaskereket. A malmot 1842-ben építették. Lisztet az első világháború végéig őröltek benne, azután csak gabonafélék és kukorica darálására használták. A fasiszta megszállás idején ezt is betiltották. Bedfich KaSík, akinek 1904 óta tulajdona volt ez a malom, a második világháború után néhány évig még őrölt és darált benne, de amikor tőle átvette a hodoníni járási nemzeti bizottság, a szélviharok által okozott károk miatt megint leállították a működését. Ám 1973-ban, amikor a bmói Műszaki Múzeum, mint műemléket gondozásba vette, helyreállították. S most is őröl és darál, ha nagyobb létszámú csoport jelenti be látogatását. A molnárház pedig néprajzi múzeum, mert mindent: bútort, berendezést, szerszámokat, benne hagyott Bedfich Katiik, az utolsó, morva szélmolnár. Még azt a vaskos, fekete borítójú könyvet is, melybe az első világháború előtti években feljegyezte az őrléseket, az őrletök nevét. Érdekes könyv ez, mert ilyen nevek is találhatók benne: Kalmár, Ortvay, Vendel, Sülé, s a nevek mellé odaírta, hogy hány „mérő" gabonát őrölt nekik. Fadongájú alkalmatosság a „mérő”, melynek űrtartalma 36 kiló. Könnyen elképzelhető hát, hogy ha tíz mérővel őröltek, jutott idő közben arra is, hogy megbeszéljék egymással a világ sorsának alakulását. Jutott, mert hatszor-nyolcszor kellett az őrleményt megdaráltatni, hogy liszt legyen belőle, ha erős, állandó, jó szél fújt, 3 mérő gabona megőrlése két-három óráig is eltartott, és ugyebár az őrlető mindvégig jelen volt, segített a molnárnak. Nem tudom, hogy milyen nyelven beszélgettek egymással a szélmolnár és az őrletök, de bizonyos: jól megértették egymást. • • • Erre gondol Libor Procházka mérnök is, amikor a szélmalom meglátogatása után arról beszél nekem, hogy miként képzeli el ő a szélmalmok építésének, a szélmolnár foglalkozásnak közép-európai elterjedését. — Nem hiszem, hogy a hollandi egyetemekről jött prédikátorok és tudósok népművelő munkája lett volna — magyarázza. — Sokkal bizonyosabb, hogy a malomépítő ácsok céhének vándorló mesterei, legényei honosították meg az eltanult minta alapján a szélmalmok építését. És mindig ott, ahol ez lehető volt. Nem akadályozta ezt a nyelvi különbség sem, mert hiszen a dolgozók, az ácsok és a szélmolnárok, meg a gabonát termesztő őrletök azonos sorsuk, azonos érdekük okán így vagy úgy, de mindig jól megértették egymást. Találó magyarázat. Nem is csodálkozhatunk, hogy a marót szélmalom, a kuzelovi, éppen olyan, mint a kiskundorozsmai. HAJDÚ ANDRÁS 9