A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-02-10 / 7. szám

A Gsemadok életéből A Vox Humana próbáján A kiskövesdi éneklő csoport TEN telenedését eredményezi, a munkahelyre való ingázás pedig nagyban felemészti a falusi dolgozók szabad idejét, így kevesebb idő és energia jut a kultúrára, a társadalmi tevékenységre. Ennek ellenére azokban a községekben, ahol a vezetők, a hnb tagjai, a helyi szövetkezeti vezetők, az ifjúsági szerve­zet és a többi társadalmi szervezet funkci­onáriusai megtalálják egymáshoz az utat, ahol van közös cél és közös érdek, s ahol ez a tagság aktivitásával találkozik, ott van társadalmi élet, közösségi szellem, ami kö­zelebb hozza egymáshoz és összetartja az embereket. Sokan vannak, kik évek óta sza­badidőt, fáradtságot nem kímélve végeznek kulturális munkát, pl. a Nádasdi házaspár, Királyheimecen, Papp Ferdinánd, Ronkai Ág­nes és Szaxon Anna Bélyben, Szaniszló Fe­­rencné Bolyban, M. Molnár László pedig szinte az egész járásban, hisz tíz irodalmi színpad tevékenységét segíti. Persze rajtuk kívül sokan vannak még, akik nevét szeretet­tel és köszönettel említhetném. A SZISZ JB-vel is szorosan együttműködünk. — Tizennégy éves CSEMADOK-tevékeny­­ség után, gondolom, feltérképezte a járást. Mégis kire, melyik alapszervezetekre büsz­ke? — Engedje meg, hogy ne vállaljam a rang­sorolás ódiumát. Tény, hogy vannak kevésbé jól, jól és kitűnően működő alapszervezete­­ínk. De azt az elvet vallom, hogy aki a CSEMADOK-ba belépett az a nemzetiségi kultúra zászlóvivője is egyben, az elkötelezte magát a szocialista kultúra ügyét szolgálni, tudása és képességei szerint. A kultúrmun­­kát végző csoportjaink közül elsősorban azo­kat említem, akik járásunk határain túl is képviselnek bennünket, öregbítik jó hírne­vünket. Ezek: a Vox Flumana irodalmi szín­pad, a kiskövesdi, kistárkányi, nagytárkányi, borsi éneklő csoportok, az imregi, nagykö­­vesdi, szirénfalvi folklórcsoport, a nagykapo­­si gimnázium Géczi Lajos vezette színjátszó csoportja. A tánccsoportok közül a Bodrog­közi táncegyüttes és a Komócsa, a gyermek­­színjátszás kiváló képviselői közül a bolyi Napraforgó, a bélyi Kincskeresők és a király­­helmeci Bodrogközi aprószinpadot emelném ki. Természetesen a lista még így sem teljes, hisz hosszan sorolhatnám azokat, akikre büszkék vagyunk, akik munkájukkal, elért eredményeikkel több ízben megörvendeztet­tek már. — Tervek helyett — miből úgyis tudom, van bőven — mit mondana útravalóul az ország keleti csücskéből? — Célunk továbbra is a nemzetiségi kultu­rális koncepció helyes értelmezése és annak érvényre juttatása. Alkotó, öntevékeny, ele­ven emberi közeg létrehozása, nemzetiségi kultúránk további ápolása. Megtalálni az utat a további harmonikus fejlődéshez, a békés együttélés, együvé tartozás, baráti és elvtársi együttműködés talaján maradva, egy egészséges, nézeteiben, cselekedeteiben ki­forrott generáció felneveléséhez. Az új év küszöbén legyen ez munkánk fő mottója. POLGÁRI LÁSZLÓ (A szerző felvételei) ki Dél-Szlovákia folklóranyagának színpadra állítását, különös figyelmet szentelve a nyu­gat-szlovákiai tájegységeknek. Az 1979-es évadban megkülönböztetett figyelemmel kezdtük meg szűkebb hazánk, a Csallóköz szokásanyagának feldolgozását és színpadra állítását. 1979 óta minden évben szerepeltünk a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon és a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepé­lyen. Baráti kapcsolatot tartunk fenn a brecla­­vi Podluían folklóregyüttessel, a magyaror­szági Hajós község német nemzetiségű tánc­­együttesével, a szili hagyományőrző csoporttal és a nagykanizsai Kanizsa Táncegyüttessel. E találkozók szakmai szempontból, valamint ba­ráti kapcsolatok terén is gyümölcsözőek. Rendszeres munkánk eredménye, hogy az 1980-as évben „C" kategóriás minősítést kaptunk az egész estét betöltő műsorok nyu­gat-szlovákiai kerületi szemléjén. Képviseltük nemzetiségi kultúránkat Trinecben a lengyel, és Svidníkben az ukrán nemzetiségi fesztivá­lon. Felléptünk Bratislavában is a II. Országos Amatőr Művészeti Konferencián. Közremű­ködtünk a Szlovák Televízió által készített Örökség című film forgatásában. Az 1982-es év volt az együttes életében a legsikeresebb. A zselizi Országos Népművé­szeti Fesztiválon elnyertük a fesztivál meg­osztott „nagydtját", a koreográfiái verseny II. diját, és együttesünk szólistája Kaluz Árpád pedig a legjobb férfitáncos díját kapta meg. Ugyanebben az évben ünnepeltük együtte­sünk fennállásának 5. évfotdulóját. Az elmúlt öt év bizonyítja, hogy kitűzött céljainkat sike­rült megvalósítanunk: a magasabb művészi szint elérése ösztönzött, mikor a „C" kategória megvédésére készítettük új műsorunkat tit­kos reményünk, a „B" kategória elérésének tehetősége is valóra vált 1983-ban megvéd­­tük kategóriánkat és az értékelő bizottság javaslatára lehetőségünk nyílik 1984-ben a „8" kategória megszerzésére. Továbbra is ápolni kívánjuk haladó hagyo­mányainkat, színpadra állítjuk néptáncainkat dalainkat, a repertoár bővítése céljából más nemzetek folklóranyagának színpadra vitelét tervezzük. Kedvező szakmai és közönség általi elismerést váltott ki új táncszínházi próbálko­zásunk, Az emberélet fordulói című műso­runk. Az elkövetkezendő évadban a Kárpát­medence népeinek táncait dalait visszük szín­padra. Eddigi tevékenységünk során számos anya­gi és erkölcsi támogatást kaptunk a Szlovák Kulturális Minisztériumtól, a CSEMADOK KB-tól és néha a helyi és járási intézmények­től. Reméljük, hogy fenntartó szerveink — felismerve és elismerve a már bizonyított mű­vészi színvonalat — a jövőben további anyagi támogatást biztosítanak munkánkhoz és fejlő­désünkhöz. Munkánk nem öncélú, mivel egy­re több fiatalt vonz e műfaj, akiknek etikai és esztétikai fejlődését szolgáljuk, s nem utolsó­sorban eredményeinkkel hírnevet szereztünk városunknak és járásunknak hazai viszonylat­ban és külföldön is. Az együttes fennállása óta a legfontosabb eredményünknek azt tekintjük, hogy aktív művészi munkánkkal hozzájárultunk népünk kulturális és eszmei színvonalának emelésé­hez Bizalommal tekintünk a jövőbe, az elkövet­kezendő feladatokra. Tudatosítjuk, hogy együttesünkre a soron következő években még igényesebb és összetettebb feladatok vár­nak mint ez ideig. CZINGEL LÁSZLÓ, az együttes művészeti vezetője MEGALAKULT A CSEMADOK 515. HELYI SZERVEZETE Bori a lévai járás kisebb községeihez tartozik. A lakosság létszáma 367 fő, ebből 178 magyar nemzetiségű, ami 48,5 %-ot tesz ki. Sajnos eddig a tömeg­szervezetek nem fejtettek ki rendszeres munkát. E megállapítás alól csupán a SZISZ szervezet kivétel. A falusi nép­könyvtár sem végez folyamatos munkát. Ezek és hasonló okok bizonyára hozzájá­rultak ahhoz, hogy 1971-ben megszűnt a CSEMADOK bori helyi szervezete. Elég sokáig tartott, amíg a boriak újra elhatá­rozták, hogy megalakítják a helyi szerve­zetet. 1983. december 16-án Bori köz­ség krónikájában egy új fejezet kezdő­dött — megalakult a CSEMADOK helyi szervezete. A pártszervezet vezetői örömmel fogadták a kezdeményezést és minden támogatást megadtak a vezető­ségnek. Az alakuló taggyűlésen a jelenle­vők a falu lakosságának szinte majdnem minden korosztályát képviselték. A CSEMADOK KB képviseletében Pet­iik József, a KB titkára vett részt a gyűlésen. Átadta a tagsági könyveket és vázolta azokat a feladatokat, amelyek a helyi szervezet előtt állnak. Méltatta a szövetség harmincöt éves munkáját és hasznos tanácsokkal látta el a vezetőség tagjait. ígéretet tett, hogy a KB fokozott figyelemmel fogja kísérni a szervezet munkáját. Ábel Gábor a CSEMADOK lévai járási bizottságának titkára megígérte, hogy a járási bizottság segítséget nyújt a helyi szervezet folyamatos munkájához. Az alakuló tagsági gyűlésen a résztvevők békerezolúciót fogadtak el. Tervükbe foglalták az író-olvasó találkozókat, a közös színházlátogatásokat stb. Az ala­kuló tagsági gyűlésen elfogadott határo­zati pontok a tartalmas és sokoldalú kulturális munka megkezdésére ösztö­nöznek. A helyi szervezet elnökének Hen­­gerics Józsefet választották meg, aki egyben a SZISZ szervezetének is az elnö­ke. Reméljük, ez is hozzájárul majd a két szervezet eredményes együttműködésé­hez. Az elnök megköszönte a tagok bizal­mát és kijelentette, hogy mindent meg­tesz az eredményes munka érdekében. Az alakuló tagsági gyűlés résztvevőit a CSEMADOK lévai (Levice) helyi szerveze­tének kulturális csoportja színvonalas műsorral szórakoztatta. Az ülés végén a résztvevők a szorgos kezű bori asszonyok kézimunka-kiállításában gyönyörködhet­tek. GAÁL ISTVÁN 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom