A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-01-27 / 5. szám

Nevada felé vesszük az utat. Annak ellenére, hogy ottjártunkkor ősz volt, délután kellemetlen forróság uralkodott a gépkocsiban. Malaga külvárosában vagyunk, s akarva, akaratlanul eszünkbe jutnak azok a dalok, amelyek Granada, Malaga és más spanyol városok szépségét éneklik meg. Nem tudni, hogy ezeknek a daloknak a szerzői jártak-e a megénekelt városokban, látták-e az apró házikókat s a kiteregetett viseltes fehérneműt...

Bár a környezet nem nagyon tetszett, de meleg volt, ezért úgy döntöttünk, hogy megmártózunk a tengerben. A parttól nem messze parkoltunk le és betértünk egy közeli kiskocsmába. Csakhamar észrevettük, hogy az emberek valahol figyelnek minket. Nem értettük miért, hiszen Spanyolországnak ezen a részén az idegenforgalom képezi a lakosság legfőbb kereseti forrását.

— Ez az Ön autója? — kérdezte a bodega tulajdonosa.

— Rossz helyen parkolunk, vagy valami nincs rendben? — kérdeztem.

— Nem, de jól be van-e zárva? Nem fél otthagyni őrizetlenül?

Vendéglátónk előhúzott egy újságot és mutatta, hány ezer turistát raboltak ki, mennyi gépkocsit rongáltak meg a nyári hónapokban.

— A legtöbb bűncselekményt Sevillában és itt. Malagában követték el — folytatta.

— Számunkra ez nem közömbös. Vajamennyi spanyol szégyene. Figyelmeztetnünk kell az idegeneket, hogy legyenek óvatosabbak.

Megköszöntük neki, s megmagyaráztuk, hogy szem előtt van a kocsi, s jó

érzéssel vettünk búcsút a kedves embertől.

Maiagai látogatásunk után a Napfényes part mentén Motril városig utaztunk. Innen már csak egy lépés az ország belsejében fekvő ősrégi Granada. Az út a Sierra Nevadán át vezet. A hegység neve havas csúcsokat jelent. Mivel a Sierra Nevada közvetlenül a Napfényes part mentén húzódik, a természet itt a tenger, a nap, a hegyvidék és a jég sajátos harmóniáját alakította ki. Itt, Európa legdélibb csücskén található a kontinens legdélibb gleccsere. A lavinaszerű gleccser 2 900 méter magasról, a Corral del Veleta völgyön keresztül folyik. Nem tartozik Európa legnagyobbjai közé, de a völgyet néhol 500 méter szélességben is kitölti. A gleccserből ered a Genii folyó, amely átszeli Granadát, és a Quadalquivirbe ömlik.

Sierra -Nevada még egy rekorddal dicsekedhet: a hegységen vezet keresztül Európa legmagasabbra felkapaszkodó közútja. Granadából 3 392 méter magasságban keskeny aszfaltút vezet Pico de Veletába, s innen köves út tovább délre, a Sierra Nevada legmagasabb csúcsa alatt, egészen a Napfényes partig.

Granada a hasonló nevű tartomány fővárosa. A mór építészeti emlékek tették híressé. Közülük is a leghíresebb az Alhambra.

Granada a legvonzóbb spanyol városok közé tartozik. Az ide látogató zavartalanul gyönyörködhet a természet csodáiban.

Kép és szöveg: LUDMILA KELEOVÁ, FRANTISEK KELE

7. Alhambra

2. A Gibraltári hegy — a szoros túloldalán az afrikai

3. Granada hangulatos utcája

4. A Mulhacen — délnyugatról

5. Üdülők Costa de! Sol közelében

6. Gépkocsink a legmagasabban fekvő úton

Atlasz kontúrjai

Jogi tanácsok

Válasz „Tovább dolgozó nyugdíjas" jeligére.

A Törvénytárban 142/1983. szám alatt jelent meg az 1983. december 8-án kelt kormányrendelet, amely 1984. január 1 -ével újra szabályozza a tovább dolgozó nyugdíjasok igényeit. E kormányrendelet az előbb érvényben volt 1975. évi 135. számú rendelet helyébe lépett s az öregségi nyugdíjra, valamint az 57 évnél idősebb nők özvegységi nyugdíjára való igényekre vonatkozik azokban az esetekben, amikor a nyugdíjra jogosultak továbbra is munkaviszonyban maradnak, illetve tovább dolgoznak s nem kérik a nyugdíjuk folyósítását.

1. A nyugdíjbiztosítási törvény értelmében azoknak a férfiaknak (a II. és III. munkakategóriában 60 éves koruk, az I. munkakategóriában 55 éves koruk elérésekor), valamint nőknek (a felnevelt gyermekeik száma szerint 53, 54, 55, 56 vagy 57 éves korukban), akik öregségi nyugdíjra szereztek igényt, valamint azoknak az özvegyi nyugdíjra jogosult nőknek, akik már elmúltak 57 évesek, továbbra is teljes összegében kifizetik a nyugdijukat, ha a rendeletben megjelölt munkakörben, illetve beosztásban mint munkások dolgoznak, vagy üzemeltetési, illetve kezelői munkakörben tevékenykednek.

Ez a kedvezmény mindazokra a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasokra is vonatkozik, akik mint egészségügyi dolgozók közép-, alacsonyabb és kisegítő beosztásban vannak alkalmazva, továbbá akik az egészségügyi szervezetekben és a szociális otthonokban folyamatos vagy háromműszakos üzemeltetésben dolgoznak, úgyszintén akik bölcsődékben és kis bölcsődékben közép-, alacsonyabb és kisegítő beosztásban működnek, valamint akik gyermekotthonokban mint nevelők tevékenykednek.

Ide tartoznak azok a nyugdíjasok is, akik a nemzeti bizottság engedélyével az 1982. évi 158. számú kormányrendelet értelmében a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtanak.

Mindezekben az esetekben a tovább dolgozó nyugdíjast megilleti a korlátozás nélküli nyugdíjkifizetés kedvezménye, tehát a munkatevékenységével elért kereset összegére való tekintet nélkül, feltéve, hogy a munkaadójával határozott időre, de legfeljebb egy évre munkaszerződést köt. Természetesen a munkaadó vállalat a saját szükségletei szerint, amint azt az üzemeltetési vagy termelési viszonyai megkívánják, a munkaszerződést továbbra is — de megint csak meghatározott időre — meghosszabbíthatja.

2. Mindazoknak a nyugdíjasoknak, akik az

1. pontban felsorolt munkák körén kívül eső munkát végeznek vagy egyéb munkatevékenységet folytatnak, csak akkor van igényük a teljes öregségi nyugdíj, vagy az 57 évnél idősebb nők esetében a teljes özvegyi nyugdíj kifizetésére, ha a naptári évben meghatározott időre, de legfeljebb egy évre kötött munkaviszony mellett, az egész évi brutto keresetük nem haladja meg a 22 000 koronát. Ebbe az összegbe beleszámítják az alapfizetést, valamint az illető év folyamán kifizetett prémiumokat, jutalmakat, úgyszintén a munkatevékenységről szóló megállapodás alapján kifizetett jutalmakat is, valamint a betegség (ideiglenes munkaképtelenség) idejére járó táppénzt.

Ezzel szemben a munkaviszony megszűnte, illetve a foglalkoztatás befejezése után kifizetett prémiumokat és gazdasági részesedést a fenti összegbe nem számítják be.

Mihelyt a tovább dolgozó nyugdíjas a naptári évben eléri a 22 000 koronás brutto

keresetet, a rákövetkező hónapban az öregségi nyugdíját már nem folyósítják. Özvegyi nyugdíj esetében azonban nem szüntetik be az özvegyi nyugdíj kifizetését, hanem ennek összegét a nyugdíjbiztosítási törvény 39. szakasza értelmében csökkentik. (Ilyen esetben az özvegyi nyugdíjat annak az összegnek a felével csökkentik, amivel az özvegyi nyugdíj és az özvegy átlagkeresetének összege meghaladja a havi 1 500,— Kcs-t.)

Az új rendelet nemcsak a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasokra vonatkozik, hanem azokra is, akik ipari szövetkezet vagy egységes földművesszövetkezet tagjaként vannak alkalmazva, továbbá azokra is, akik munkatevékenységről szóló megállapodás alapján dolgoznak.

3. Az új rendelet hatálybalépésével, vagyis 1984. január 1 -ével megszűntek mindazok a kedvezmények, amelyeket az előző 1975. évi 135. számú kormányrendelet nyújtott a tovább dolgozó nyugdíjasok egyes csoportjainak.

így megszűnt a nyugdíjnak havi 1 100,— Kcs összegben való folyósítása bizonyos kiemelt foglalkozásokban (pl. a termelésben, a lakossági szolgáltatásoknál és javításoknál, az egészségügyben), valamint a teljes nyugdíj folyósítása a havi 800,— Kcs-t meg nem haladó keresetnél, úgyszintén a kereset lényeges csökkentése esetében a fél-nyugdíj kifizetése, valamint az egy naptári évben 180 munkanapot vagy 1 200 munkaórát meg nem haladó ún. rövid ideig tartó munkaviszony esetén a teljes nyugdíj kifizetése.

4. A teljesség kedvéért még meg kell,, említeni, hogy az új rendelet nem szüntette meg az 1975. évi 121. sz. nyugdíjtörvénynek a nyugdíj emelésére vonatkozó kedvezményét azoknál a nyugdíjasoknál, akik a nyugdíjigényük megnyílta után továbbra is munkaviszonyban maradnak és tovább dolgoznak anélkül, hogy az öregségi nyugdíjuk folyósítását kérnék.

Ebben az esetben az öregségi nyugdíjuk minden további ledolgozott év után a havi átlagkeresetük 7 százalékával, illetve minden három hónap után 1,75 százalékkal emelkedik.

Ez a kedvezmény megilleti azokat a nyugdíjasokat is, akik a 2. pontban említett esetben a naptári év folyamán elérik a 22 000 koronás brutto keresetet s ennek folytán a nyugdíjuk további kifizetését beszüntetik. Ha ezután is tovább dolgoznak, akkor a további időre, — amikor nem kapják a nyugdíjukat — a fenti százalékos emelésre van igényük minden tovább ledolgozott három hónap után.

Válasz „Táppénz" jeligére.

A dolgozók betegbiztosításáról szóló előírások szerint a betegség, illetve ideiglenes munkaképtelenség esetére a táppénz magassága attól függött, hogy a dolgozó milyen hosszú ideig volt már munkaviszonyban: egy évig a napi tiszta átlagkereset 60 %-át, 1 —5 évig a 70 %-át, 5—10 évig 80 %-át és 10 évnél hosszabb munkaviszony (alkalmazási idő) esetén pedig a 90 százalékát tette ki. A munkaképtelenség első három napjára azonban a táppénz a fentiek szerint 50, 60, 65, illetve 70 százalékot tett ki. — 1984. január 1-től a táppénz összege egységes, mégpedig az első három napra a napi tiszta kereset 70 százaléka, a további időre pedig 90 százalék, tekintet nélkül az alkalmazási időre. Dr. B. G.

17