A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Következő számunk tartalmából: Beszélgetés Balogh Gézával, a CSTSZ SZKB alelnökével a testnevelés időszerű kérdéseiről Lovicsek Béla: FÉLRESIKLOTT ÉLET (Folytatásos regény) Miklósi Péter: KEREKEKEN FUTÓ VILÁGHÍR Kövesdi János: INTERJÚ IVAN SKÁLA NEMZETI MŰVÉSSZEL Zolczer János: BEROLINA (Arcok a cirkuszból) Címlapunkon Benko Márta fémmegmunkáló szakmunkástanuló. Riportkép A jövő hajóépítői című íráshoz. Prandl Sándor felvétele. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, uf. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. Egy fejkendős asszony ruhát tereget az udvar mélyén, a lombtalan diófa alatt. Nagymosás tekintetében biz'isten sokkal inkább reggel van még, mintsem délelőtt; és a nagymácsédi háziasszony már a teregetésnél tart? — Hogy csinálja? Fölkelt ötkor, vagy talán még korábban? Az asszony fölegyenesedik, közelebb jön és megáll a kerítés túlfelén. — Ne engem dicsérjen, a mosógépet! — mondja. — A család is, a szomszédasszonyok is biztattak, hogy ne sajnáljam a pénzt, vegyek automatát, jól járok vele. — Biztatni kellett? — Nézze, óvatos vagyok. Mindig megnézem, mire adom ki a pénzt. Nem titok, hogy az automata mosógép kapcsán eleinte valami fortélyra gyanakodtam, mert nekem jól szolgált a régi, a keverőcsavaros meghajtású is. Biztos ami biztos, kint a nyári konyhában azért megtartottam. Sőt! A valamikori mosóteknöm is megvan még, bár tény és való: Mácsédon nincs talán egyetlen ház sem. ahol kézzel és teknöben mosnának... Ennek a 950 házat és 2780 lakost számláló községnek háztartásaiba is beköltözött hát a technika. És a nyugodtabb, kevesebb gonddal járó, átlagosan csak két gyereket nevelő családi életforma is. — Fogyunk, eléggé erősen fogyunk! — pillant körbe az iskola földszinti folyosóján Noszek Ferenc matematika és történelem szakos tanító, aki egykor a felesége kedvéért jött ide. de most már nemcsak pedagógusként, hanem községi tisztviselőként is úgy ismeri a falut, akár a tenyerét, hiszen társadalmi megbízatásban jó pár éve már a helyi nemzeti bizottság alelnöke. Az elmúlt esztendőkben főképpen a fiatalok húzódtak el, közelebb a munkahelyhez; és egy ideig bizony úgy látszott, hogy csak az öregek maradnak itt. Ma már némi pálfordulás mutatkozik: ebben a választási időszakban hatvanöt-hetven új, jobbára fiatal háztulajdonos kapja meg a lakhatási engedélyt. És lenne ennél sokkal több telekigénylö is, csak hát házhely az bizony nagyon szűkösen van a faluban. A nagymácsédi utcák gondozottak, a házak rendben tartottak, a legtöbbjük nagy ablakszemekkel néz az utcára. Az egymást kővető generációnak is fedelet adó öreg épületek jobbára mészfehéren világítanak, itt-ott a toldalékfalak téglapirosa jelzi, hogy ezt a családi fészket nemrégiben bővitették. Majd mindegyik háznál garázs, szinte valamennyi háztetőn tévéantenna ágaskodik, a házak többségében fürdőszoba, ha lehet, hát villanybojlerral. Ezért a jólétért keményen megdolgoznak a közeli vagy távolabbi munkahelyeken, de otthon, a ház körüli kisgazdaságokban is. Állatot tartani, kertet művelni az ugyancsak dolgos népnek tartott avar származásra hivatkozó nagymácsédiak szerint természetes és szükségszerű. Földgáz viszont — legalábbis egyelőre — nincs a faluban. Nincs, mert a fővezeték egy kissé távolabbra húzódik a községtől; de hadd tegyem rögtön hozzá, hogy ennél lényegesen égetőbb gond a jókai (Jelka) kutakra kapcsolódó vezetékes vízhálózat mielőbbi megépítése. Risnyovszky Tibor hnbelnök tájékoztatása szerint ugyanis jelenleg minden háznak saját kútja van, ami önmagában még nem lenne baj; ám ennél sokkal komolyabb gond, hogy az utóbbi időben az egészségügyi szervek több ízben is kifogást emeltek a helyi talajvizbázisból táplálkozó kutak vizének minősége, vagy ha úgy tetszik, hát forralás nélküli ihatósága ellen! Ebben a helyzetben teljes mértékben érthető a község vezetőinek azon törekvése, miszerint elsődleges fontosságú feladat az ivóvízellátás biztosítása, a második az üzlethálózat bővítése (pillanatnyilag 216 négyzetméternyi eladási terület hiányzik Nagymácsédon!), a többi kisebb-nagyobb gond és a gázellátás megoldása pedig majd harmadsorban kerül rendezésre. E sebtében felvázolt kép és a csupán lassan, vagy egyáltalán nem gyarapodó népességről tanúskodó adatok ellenére sem érzem, hogy ezen a hideg, valóban télies decemberi napon holmiféle fokozatosan sorvadó településen járnék, ahol nincsenek meg az igényesebb s a jelenleginél is korszerűbb emberi élet alapfettételei. Az utóbbi időkben új tornatermet kapott például az iskola, a sportpálya színvonalát nemrégiben épült öltözők is fémjelzik, és ha nem láttam volna, hát első pillanatban aligha jutna eszembe, hogy a mácsédiaknak önálló strandjuk is van! November elsején láttak hozzá az önsegélyező módszerrel épülő, de még így is kereken hárommillió korona beruházást igénylő új üzletközpont létesítéséhez, mert a jelenlegi vegyesbolt bizony — legalábbis a vevőszolgálat minőségét tekintve — vegyes a javából... Risnyovszky Tibor, hnb-elnök A kora reggeli buszok elt/itték az ingázókat, az itthonmaradottakat elnyelték a házak, az üzletek, a hnb helyi gazdálkodási üzemének műhelyei, az iskola. Nyugodt, fagyos decemberi délelőtt. Dologidőben ma is üres a falu, a hétköznap a munka napja a mátyusföldi Nagymácsédon is, mint bárhol másutt. Morzsolgatom magamban a szót: hétköznap. 2
