A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-12-16 / 51. szám
A Gsemadok életéből ÚJ EREDMÉNYEKRE TÖREKEDVE —TUDOMÁNYOSAN Napjainkban a korábbinál többet beszélünk, értekezünk, vitatkozunk a tudomány és a technika eredményeiről, szerepéről társadalmi életünkben. Nincs ebben semmi különlegesség, újdonság, hiszen a marxizmus éppen a tudományosság eredményeképp keletkezett, azáltal izmosodott, gazdagodott évtizedek hosszú során. Sosem zárkózott el a tudományos kutatás, megismerés eredményeitől, sőt, rugalmasan igyekezett ezeket felhasználni, alkalmazni a gyakorlatban. Az a jelenség, hogy most mégis több figyelmet fordítunk a tudomány, a műszaki fejlesztés kérdéskörére, mint más időszakban, azzal magyarázható, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszán időszerűvé tette ezt a témakört a társadalmi igény, a gazdasági helyzet. Ezzel függ össze az is, hogy a tudomány és a technika eredményei érvényesítésének kérdéseivel foglalkozott a CSKP KB 8. plénuma, az SZLKP KB szeptemberi tanácskozása, amelyeken irányt szabtak a további időszakban végzendő munkának. Mindkét tanácskozáson tudományos következetességgel feltárták a valós helyzetet, kitérve népgazdaságunk minden szakterületére, beleértve a kutatást, a termelési ágazatokat, az elosztást, a bel-és külpiac ellátását stb. De nemcsak a helyzet ismertetéséről van ott szó, hanem a hibák feltárásáról és kiküszöbölésük lehetőségeiről is beszéltek a tanácskozásokon. A figyelmes újságolvasó a főbeszámolóból, a felszólalásokból megérthette: korántsem használjuk ki előrehaladásunk érdekében kellő mértékben a tudomány és a technika vívmányait, a szocialista viszonyok feltételeit, előnyeit, vagyis kihasználatlanul heverni hagyjuk tartalékainkat. Nem egy esetben találkozunk olyan nézetekkel, véleménnyel, melyek szerint a műszaki-tudományos fejlesztés és haladás kizárólag a „műszakiak ügye", a tudományos kutatók „asztala", a társadalomtudománynak, a kultúrának vajmi kevés köze van hozzá. Leegyszerűsítő, szűk látókörű, téves, sőt káros nézetek ezek! Igaz ugyan, ez a termelést, egész életet forradalmasító folyamat számos új műszaki és tudományos jellegű kérdést vet föl és hoz magával; de a mindezt előidéző és megvalósító emberrel, a szociális kérdésekkel, a művészet, az erkölcs kérdéseivel kapcsolatosan újra és újra fölmerül a kultúra szerepének, küldetésének, feladatának kérdésköre a műszaki-tudományos haladásban. Csak természetes tehát, hogy napjaink időszerű gazdasági, tudományos és műszaki feladatait, gondjait elemezve a CSEMADOK-ban is napirendre került a kérdés: hogyan, milyen módszerekkel járulunk hozzá a jelentkező gondok, problémák leküzdéséhez, a kitűzött célok megvalósításához. A választ keresve tudatosítanunk kell azt, hogy bár a fent említett két fontos pártplénumon főleg a tudományos-műszaki haladás feladatairól volt szó — minden esetben az emberről, az emberekről is beszéltek a felszólalók. A fogyatékosságok, a következetlenségek, a hibák mögött meg kell mindig keresnünk — az embert. S ezzel a gondolatfölvetéssel kapcsolatosan ismét igazolódik az ideológiai plénumok időszerűsége, a dolgozók állandó és folyamatos nevelésének a szükségessége. Erre utal az SZLKP KB szeptemberi plénumának anyaga is, amikor megállapítja, hogy a nevelési munka szakaszán ......fokozni kell az igényességet, nagyobb súlyt helyezni a népgazdasági gondolkodás elmélyítésére, rugalmasabban kell reagálni a gyakorlat és a tudományfejlesztés megkülönböztetett szükségleteire ..." S arról sem feledkezhetünk meg, amit Marx mondott az emberi személyiség fejlesztéséről, annak az embernek a konkrét termelés közepette történő sokoldalú neveléséről, aki a kitűzött gazdasági, szociális, kulturális célok megvalósítója s egyben az eredmények élvezője is. „A gazdag ember — jegyzi meg Marx — egyúttal az emberi életnyilvánítás egy totalitását szükségelő ember. Az az ember, akiben saját megvalósulása mint belső szükségszerűség, mint szükség exisztál." Mivel fejlett személyiség kialakításáról van szó, az emberrel szemben támasztott szociális követelmények olyan rendszerét kell kialakítani, a társadalmi, történelmi folyamatba való bevonásának olyan módját kell megvalósítani, amely az ember számára szükségessé és szükségletté teszi alkotóképességeinek sokoldalú megnyilvánítását. azt, hogy ne csupán elsajátítson meghatározott eszményeket és kulturális értékeket, hanem teremtse is azokat. A szocialista társadalom fejlődése során az ilyen személyiség fejlesztése, nevelése egyre inkább időszerűvé válik — a fejlett szocializmus sajátos igényei miatt. „A nagy ügy — a kommunizmus építése — nem juthat előbbre az ember sokoldalú fejlődése nélkül — hangsúlyozta az SZKP XXIV. kongresszusa. — Magas kulturális színvonal, közoktatás, társadalmi tudat, az emberek érettsége nélkül elképzelhetetlen a kommunizmus, mint ahogy elképzelhetetlen a megfelelő anyagi-műszaki bázis nélkül is." A fent idézett gondolatok, megállapítások egybehangzóan tükrözik a szoros összefüggést és kapcsolódást, a gazdasági alap fejlesztése és az emberek sokoldalú nevelése között. Ezt tudatosítva, továbbá figyelembe véve a CSEMADOK sajátos szerepét kulturális életünkben, az elkövetkező időszakban úgy kívánjuk irányítani Szövetségünk nevelő és művelődési munkáját, hogy az megfeleljen mind a fölvázolt időszerű, sürgető igényeknek, mind a magasztos távlati ember- és világformáló céloknak. Jövő évi munkatervünk összeállításakor fokozott figyelmet fordítottunk arra, hogy a javasolt előadások illetve témakörök között megfelelő arányban legyenek eszmei-felvilágosító jellegűek, valamint olyanok, amelyek az érdeklődést a tudomány és a műszaki haladás irányába terelik. Ez persze csak lehetőséget jelez járási bizottságainknak és helyi szervezeteinknek, sok függ majd attól, mit tudnak a helyi adottságokra, lehetőségekre való tekintettel megvalósítani. A tervezett szemináriumok, központi értekezletek műsorának szerkesztésekor sem feledkeztünk meg ezekről a témakörökről. A könyvvel való munka keretében, az író-olvasó találkozók szervezésénél is kellő figyelmet kívánunk fordítani a tudományos témákra, a műszaki irodalomra és természetesen művelőikre. Az elmondottak tartalmi vonatkozású célok, irányzatok; nagyon sok függ majd attól, milyen módszerrel dolgozunk majd, kiknek bekapcsolásával törekszünk majd céljainkat megvalósítani. Ez pedig alapos felkészülést, pontos szervezést, következetes lebonyolítást igényel. Korántsem partjuk közömbösnek azt a kérdést, milyen képességű és felkészültségű előadók szerepelnek majd szemináriumainkon, hiszen azt várjuk tőlük, hogy felkészítsék járási és helyi aktivistáinkat további szereplésükre. Persze, nem lehet elvárni mindent egyetlen előadástól. Aktivistáinknak fel kell használniuk más ismereti forrásokat is: a TV adást, az irodalmat stb. Szeretnénk, ha előadóink, aktivistáink minden szinten tudatosítanák, hogy kulturális nevelő munkánkat határozott cállal végezzük : ily módon készítjük fel az embert tudatos alkotó munkára, a gazdasági célok megvalósítására, építjük az emberek közti nemes kapcsolatokat, a nemzetiségi tudatot, a nemzetköziség érzését. Különösen a művelődési klubjainkban végzett munka színvonalát szeretnénk az új feladatok révén is továbbfejleszteni, beleértve műszaki ellátásuk színvonalát is. Ennek megvannak a reális feltételei — de reális igény is — hiszen a klubok tagsága többségében tudomány- és ismeretszomjas fiatal, akik közül soknak választott életpályája lett a tudományos és műszaki tevékenység. Rövidesen elkészítjük az előadók központi névjegyzékét, hogy ezzel is elősegítsük eredményesebb munkájukat. Folyamatosan, bár nem a kívánt ütemben, megoldódik a klubjaink helyiségkérdése. A klubtagok, a fiatalok igényeire, s persze az időszerűségre gondolva iktattunk be a jövő évi, Gombaszögre tervezett nyári művelődési tábor műsorába társadalomtudományi, csillagászati, esztétikai, természettudományi témákról szóló előadásokat. Ám mit sem érne megannyi tudományos témakör beépítése egy-egy rendezvény műsorába, ha nem igyekeznénk eléggé kellő színvonalon érvényt szerezni a tudományosságnak, a következetességnek az akciók előkészítésében, megszervezésében és lebonyolításában is — hiszen csak ily módon van remény az elvárt eredményre. Ezzel az igénnyel kapcsolatban növeljük elvárásainkat tanácsadó testületeink, szakbizottságaink iránt is, abból a megfontolásból kiindulva, hogy az őbennük rejlő tartalékerő felhasználásával, körültekintőbb összefogással is növeljük munkánk hatékonyságát. Időszerű gondjainkról, tevékenységünk eredményessége igényéről beszélve nem szabad megfeledkeznünk Szövetségünk sajátos helyzetének, pótolhatatlan szerepének. s ebből adódó feladatainak magyarázásáról, értelmezéséről. Ez hozzásegít bennünket ahhoz, hogy szervesebben, tudatosabban és eredményesebben kapcsolódjunk a kulturális intézmények és társadalmi szervezetek rendszerébe. Szövetségünk a sajátos és pótolhatatlan szerepe ellátása során szükségszerűen találkozik partner szervezetekkel, intézményekkel, amelyekkel a gyümölcsöző együttműködés, az egyeztetett munkaprog» ram csak a közös cél hasznára válhat. A CSKP KB 8. plénumának, valamint az SZLKP KB szeptemberi ülésének határozatai, következtetései arra ösztökélnek, hogy a meglévő erők csoportosításában, összefogásban is keressük a tartalékokat, a hatásosabb erőt. A tudományos-műszaki témájú előadások kapcsán az eddiginél bizonyosan többször keressük majd föl a Szocialista Akadémia járási székhelyeit s hívjuk meg előadóikat. Lehetséges, hogy éppen a SZISZ, a Szlovákiai Nöszövetség, a CSSZL Vöröskereszt, a Földművesszövetkezeti Dolgozók Szövetsége tud segítségünkre sietni egy-egy rendezvény szervezésében, lebonyolításában. Ezért annyira szükséges és időszerű kialakítani, fenntartani és ápolni a kapcsolatokat a partner szervezetekkel, az állami szervekkel és intézményekkel. A lehetőségek felismerése, kiaknázása újabb eredmények forrása lehet. Az összefogás, a helyes munkamegosztás a jó szervezőmunkának logikus tartozéka és eredménye. A fenti gondolatok késztetnek bennünket arra, hogy a partnereink révén is javítsuk előadóink magyar nyelvű segédanyaggal való ellátottságát. Úgy érezzük, ennek az elképzelésnek megvalósításában egyes járási bizottságaink is segítséget nyújthatnak fordítók, szerzők bekapcsolásával, vagy éppen nyomdai kapacitás biztosításával. Időszerű feladatainkat új lendülettel, új akarattal, a régihez hasonló, de továbbfejlesztett és tökéletesített munkamódszerekkel és eljárásokkal s nem utolsósorban korszerű fény- és hangtechnikai berendezések és felszerelések alkalmazásával vihetjük sikerre. Ezt tudatosítani, ezért küzdeni, ennek érdekében vállalni akár többletmunkát — már fél siker. S a másik fele szintén csak tőlünk, — állhatatosságunktól, következetességünktől függ! PETRIK JÓZSEF, a CSEMADOK KB titkára 7
