A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-12-16 / 51. szám
A Csemadok életéből SZÍNVONALAS ELŐADÁSOK A hagyományápolás volt a fő témája annak az országos szemináriumnak, amelyet a CSEMADOK KB a közelmúltban Szencen rendezett meg a történelmi-honismereti aktivisták számára. A szemináriumot Petrik József, a CSEMADOK KB titkára nyitotta meg, majd dr. Csizmadia Dezső tartott előadást Csehszlovákia megalakulásának történelmi jelentősége címmel. Előadásában hangsúlyozta, hogy az Októberi Forradalom hatására az osztály- és nemzeti elnyomás alatt sínylődő népek országos és helyi gazdasági-szociális, ill. háborúellenes akciói, főleg a munkásosztály sztrájkjai és tüntetései, mind gyakrabban ítélték el a szociális és nemzeti elnyomás különféle formáit, kifejezve azt a meggyőződésüket, hogy reálisak az elnyomás alóli felszabadulás lehetőségei. A megalakult új állam nem teljesítette a dolgozók minden elvárását, de ennek ellenére jelentős lépést jelentett a szociális, és demokratikus jogokért vívott küzdelemben. Dr. Csanda Sándor egyetemi tanár előadásában az 1918—1938 között kialakult haladó kulturális hagyományainkról beszélt. A csehszlovákiai magyar irodalom megszületése körülményeinek felvázolása után részletesen szólt Fábry Zoltánról, legjelentősebb marxista szemléletű kritikusunkról, aki „főként antifasiszta bírálataival párját ritkítja mind a két világháború közötti csehszlovákiai, mind az egyetemes magyar irodalomban". Elemezte Fábry kritikai elveinek fokozatos radikalizálódását, az emberszeretetet, a valóság fogalmának változását, felvázolta az utat a kezdeti vallásos értelmezéstől a kommunista eszmeiséget az esztétikai kritériumokkal társító felfogásáig. Ennek a szemléletbeli változásnak a hátterében — mutatott rá Csanda Sándor — a baloldali német expresszionizmus irodalomszemléletének hatása s a kommunista párttal való szorosabb kapcsolata állt. A jelen eseményeinek megörökítését az utókor számára a CSEMADOK helyi szervezeteiben leginkább a krónikák biztosítják. Ezért is szükséges, hogy a krónikaírás helyi szervezeteinkben a kellő szinten legyen. Ehhez kívánt hozzájárulni dr. Sándor Károly előadása a krónikaírás módszertani kérdéseiről. Az előadásokat követő vitában a jelenlevők beszámoltak a helyi szervezetekben a hagyományápolás és a krónikaírás terén elért eredményeikről, s szó volt a CSEMADOK helyi szervezetei történetének feldolgozására vonatkozó pályázati felhívásról, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója alkalmából szervezett országos irodalmi-történelmi vetélkedő előkészületeiről. Az országos szemináriumon elhangzott színvonalas előadásokból leszűrt tanulságok felhasználása kulturális munkánkban remélhetőleg pozitívan hat a honismereti mozgalom fejlődésének egészére.-sj-Csehszlovákia Kommunista Pártjának nemzetiségi politikája szerves részét képezi pártunk politikájának. A CSEMADOK távlati, illetve évi munkatervében állandó feladatként szerepel a tagsági bázis növelése, a belső szervezeti élet megszilárdítása és továbbfejlesztése. A XII. országos közgyűlés feladatul tűzte ki a 80 ezres taglétszám elérését, ezt a XIII. országos közgyűlés idejére — járási bizottságaink jelentése alapján — teljesítettük is. A CSEMADOK KB az 1982-es őszi plenáris ülésén hagyta jóvá szövetségünk 1983—87-re szóló távlati munkatervét, ekkor határozta el, hogy 1982-ben kell a 80 ezres, a XIV. országos közgyűlésig pedig a 90 ezres taglétszámot elérni. Értékelve ez év eredményeit megállapíthatjuk, hogy járásaink csak részben értek el jó eredményeket. A tervezett taglétszám eléréséhez jelentős mértékben hozzájárult az érsekújvári, dunaszerdahelyi, komáromi, losonci, rozsnyói, kassai és a galántai járás, ezzel szemben gyenge az eredmény a rimaszombati, a töketerebesi és a lévai járásban. Az 1983-as évi tervünk szerint idén el kell érnünk a 82 500-as taglétszámot, sajnos a jelenlegi létszám csak 79 497 tag. Ennek ellenére a terv teljesítését az év végéig megvalósíthatónak tartjuk. Ehhez viszont az kell, hogy járási titkárságaink pontosabban vezessék a tagnyilvántartást, új munkaformákat vezessenek be a tagtoborzásban. Legalacsonyabb a CSEMADOK szervezettsége Bratislavában, itt 8,5 százalék, Komáromban 10,3 százalék, a tőketerebesi járásban pedig 10,4 százalék. Járási bizottságaink az elmúlt háromnegyed évben 117 elnökségi ülést tartottak 1 131 tag részvételével. Vizsgálva az elnökségi ülések színvonalát, illetve a KB Titkárságára beérkezett jegyzőkönyveket, megállapíthatjuk, hogy sok esetben a helyi szervezetek munkájának értékelése elmarad. Ezen hiányosságokat a KB Titkársága annak tulajdonítja, hogy járási titkárságaink nem fektetnek kellő hangsúlyt a helyi szervezetek által végzett munka értékelésének előkészítésére. Javasoljuk, hogy a jobb eredmények érdekében a járási vezetőség részéről egy aktivista látogassa meg a helyi szervezetek vezetőségi ülését, ismertesse a beszámoló téziseit, a járási bizottság által észlelt problémákat. Úgy érezzük, hogy a feladatok teljesítése nagyon fontos, hiszen helyi szervezeteink léte és aktivitása egyik fontos láncszeme a CSEMADOK szervezeti életének. Járási bizottságaink az értékelt időszakban 15 plenáris ülést tartottak, ahol megtárgyalták az 1982-es év komplex értékelését, valamint az évzáró taggyűléseket, illetve előadás hangzott el közművelődésünk időszerű kérdéseiről. A járási konferenciákon megválasztott ellenőrző és revíziós bizottságok 31 ülést tartottak 148 tag részvételével. Sajnos még mindig akadnak olyan járási bizottságaink, ahol nem üléseznek rendszeresen ezek a bizottságok. Ezek a következők: Bratislava, Bratislava-járás, és Nyitra. Alapszabályzatunk a helyi szervezetek részére havonta egy vezetőségi ülést irányoz elő. Helyi szervezeteink vezetőségei 2 629 vezetőségi ülést tartottak 25 433 tag jelenlétében. Ezeken az üléseken foglalkoztak az évzáró taggyűlések határozatainak lebontásával, valamint a munkatervbe foglalt feladatok megvalósításának konkrét módszereivel. A járási bizottságok és a helyi szervezetek közötti szorosabb kapcsolatot szorgalmazták a helyi szervezetek tisztségviselői részére rendezett tanfolyamok. Annak ellenére, hogy ezen tanfolyamok színvonala felfelé ívelő, a jövőben, hogy még jobban teljesítsék küldetésüket, fokozottabb figyelmet kell fordítani a napirendi pontok összeállítására, bevonva a KB apparátusának illetékes szakelőadóit. Helyi szervezeteinknek a CSEMADOK Központi Bizottsága az évzáró taggyűlésen kívül két taggyűlést irányoz elő. Az értékelt időszakban szervezeteink 485 taggyűlést tartottak, ebből 120-at előadással egybekötve. Szövetségünk évi munkatervében fontos helyet foglal el a sajtó, s főleg képes hetilapunk, a Hét terjesztése. Ebben az évben ezidáig helyi szervezeteink 337 előfizetőt szereztek a Hétre. A CSEMADOK tagjai aktívan bekapcsolódnak a Nemzeti Front által elfogadott választási program teljesítésébe, illetve a „Z" akciókba, segítenek az őszi munkáknál. Sző-' vétségünk tagsága ebben az évben 138 091 órát dolgoztak le társadalmi munkában. A CSEMADOK helyi szervezetei ezekben a napokban tartják az évzáró taggyűléseket. E fórumok szövetségünk életében rendkívül nagy jelentőségűek, hiszen értékeljük az elmúlt esztendő eredményeit, s meghatározzuk a jövő év feladatait. Az évzárók alkalmat adnak arra, hogy beszéljünk az egyes tömegszervezetekkel való együttműködésről, valamint a művelődési és a művészeti munkaszakaszon elért eredményekről. Fontos, hogy az évzáró taggyűlésen megjelent aktivista foglalkozzon a CSEMADOK Központi Bizottsága által szervezett 1984-ben sorra kerülő rendezvényekkel, mégpedig a Melódiával, a Jókai-napokkal, a Dunamenti Tavasszal, az Országos Népművészeti Fesztivállal, a Kodály-napokkal és a gombaszögi Kulturális Ünnepséggel. GYENGE JÁNOSj a CSEMADOK KB Titkársága szervezési osztályának vezetője Szavaznak a XIII. OKGY küldöttei (Fotó: Prandl S.) NAPIRENDEN AZ ÉVZÁRÓK... 6
