A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-12-09 / 50. szám
Hallottuk' olvastuk láttuk KÖNYV Doroszló hiedelemvilága (Kovács Endre monográfiájáról') Nem mindennapi könyv jelent meg az újvidéki Fórum Könyvkiadónál. Kovács Endre amatőr néprajzkutató szülőfaluja hiedelemvilágának anyagát tette közzé. A gyűjtés színhelyéül választott bácskai Doroszló jó lelőhelynek bizonyult: a mintegy százötven adatközlőtől gazdag és értékes anyag gyűlt össze. Bár a magyar nép hiedelemvilága — amint azt Jung Károly újvidéki folklorista is megjegyzi a könyv utószavában — „tisztes előzményekre tekint vissza", a róla kialakított képünk korántsem tökéletes. Nem is csoda, hisz „az egész nyelvterület még ma sincs lefedve olyan megbízható gyűjtésekkel és feltárásokkal, melyek után ne lenne helye a további várakozásnak, sőt az esetleges meglepetéseknek is". Éppen ezért üdvözölhetjük nagy elismeréssel a doroszlói Kovács Endre munkáját, aki faluja sokszínű, hellyel-közzel még ma is élő hagyományának állít emléket. A kötet több szempontból is figyelemre méltó, a maga nemében is értékes vállalkozás. A kutató egyetlen falu hiedelmi anyagának gazdag metszetét nyújtja. A felgyüjtött anyag értékét és hitelét csak növeli az a tény, hogy a kutató részben maga is átélte ama hiedelmek világát, melyek hűen tükrözik a falusi életközösség problémáit, ellentmondásait. „A hiedelmeknek mélyre nyúló gyökerei vannak" — írja bevezető jegyzetében a szerző. S ezt a mélyen gyökerező világképet az életmódosulások egyre inkább sorvasztják. Mindez méginkább szükségessé teszi az efféle munkák gyors elvégzését. Kovács Endre kötetének további erénye, hogy a munka elsősorban olyan összefoglalás, amely nem magyarországi hanem egy nemzetiségi falu anyagát öleli fel. Kötetében Kovács Endre részletesen tárgyalja a természeti világ hiedelemkörét, a növénytermesztés, az állattenyésztés s az egyéb mezőgazdasági munkafolyamatok szokásvilágát. De olvashatunk az egyes foglalkozások meg az emberélet eseményei köré csoportosuló babonákról, a természetfeletti lényekről, a velük kapcsolatos hiedelmekről is. Ugyancsak szó esik a rontás és a gyógyítás mágikus szokásairól, a megelőzés s a bajelháritás praktikáiról, valrmint a jóslások fajtáiról is. Csáky Károly Az anyag élő állapota (Szent-Györgyi Albert könyve) Több kiadvánnyal is köszöntötték a magyarországi kiadók az idén kilencven esztendős nagy tudóst, Szent-Györgyi Albertet. E munkák közül a Gyorsuló idő sorozatban megjelent Az anyag élő állapota című könyvecskét ütjük most fel, egyrészt azért, mert a szerző bevallottan munkája bizonyos fokú összefoglalásának és újabb elgondolások kiindulópontjának szánta. A könyvben felvázolt gondolatmenet csúcsa Szent-Györgyi immár legendásnak is nevezhető feltételezése a rák kiváltó mecha-8 nizmusairól, a fehérjék elektronszerkezetváltozásairól. Az eredetileg 1941 -ben közzétett hipotézis számos vita tárgyát képezte, a javaslatot többször elvetették, majd Szent- Györgyi szívós kitartásának köszönhetően újra elővették, s napjainkban az újabb eredmények hatására már számos neves kutató hajlik a feltételezés helyességének elismerésére. A probléma megoldása természetesen még nagyon messze van: egyelőre elképesztően kevés az, amit a rákot kiváltó hatásmechanizmusokról tudunk, s így a Szent- Györgyi-féle elképzelés is kénytelen a sötétben tapogatózni. „Mi is az élet?" — teszi fel a kérdést a Nobel-díjas tudós, s így summázza véleményét: „... bizonyos, hogy senki sem adott még kielégítő választ erre a kérdésre. A tudomány arra a tapasztalatra épül, hogy a természet értelmes, kérdésekre értelmes válaszokat ad, következésképpen amennyiben nincs válasz, minden bizonnyal a kérdéssel van baj. A kérdés ugyanis hibás, minthogy »élet«, mint olyan, nem létezik — még soha senki nem látta. Amit látunk, azok anyagi rendszerek, amelyek azzal a csodálatos tulajdonsággal rendelkeznek, hogy élők. Az »élet« egyfajta minőség, és a kérdés e minőség mibenlétében áll.” Több évtizedes tudományos erőfeszítések eredménye, érdekfeszitö gondolatok tára ez a kis könyv. Tanulságos lehet nemcsak a szakmabelieknek, hanem minden figyelmes olvasónak. Csáky Pál HANGVERSENY Nyitrai Zenei Ősz Amikor az idén az utcákon megjelentek a Nyitrai Zenei Ősz müsorismertetö falragaszai, általános volt a vélemény, hogy a Zenebarátok Köre s a Kultúr- és Szabadidő Park igen szép műsort állított össze. Szerepeltek benne pompás zenekarok, nagyszerű szólisták és három külföldi vendég is. íme egy kis ízelítő a legérdekesebb műsorszámokról. A megnyitó előadás programját meg kellett változtatni, mivel Jaap van Zweden holland hegedűművész nem érkezett meg, helyette Mats Ronden svéd gordonkaművész „ugrott be". Valóban művészi teljesítményt nyújtott, különösen a Kodály-műveket adta elő nagy virtuozitással. Az őszi koncertciklus egyik fénypontja volt a Prágai Filharmonikusok Zenekarának szereplése. A 80 tagú zenekar, amelyet Stanislav Macura karnagy vezényelt, két szólistával is hangversenyezett: Szabadi Vilmos fiatal budapesti hegedűművésszel és Máté Péter szlovákiai zongoraművésszel. Szabadi Vilmos Mendelssohn—Bartholdy-műveket játszott mély átérzéssel, Máté Péter pedig Bartók-szerzeményeket szólaltatott meg bravúrosan. Mindkettejüknek nagy sikere volt. Érdekes eset történt október 12-én, amikor a kiadott műsor szerint Gaál Tamás zongoraművésznek kellett volna szerepelnie, de minden előzetes bejelentés nélkül egy szimpatikus szőke lány ült le a zongorához és kezdett játszani, éspedig nagyon jól... Amikor aztán a közönség a szünetben reklamálni kezdett, a jelenlevő rendezőnő utólag mutatta be Tatjana Lenkovát, akit a közönség melegen megtapsolt. Az érdeklődőknek a rendezőnő elmondta; Nyitrán az a szokás, hogy ha addig ismeretlen művész jelenik meg a dobogón, maga mutatkozik be és konferálja a saját műsorát. Érdekes volt a Bmo-Brass band nevű kamaraegyüttes szereplése, Ernest Zmetáček karmester vezetésével. Mint elmondotta, a zenekarban a fúvósok mellett egy jazz-hegedűs is játszik, de az együttes sem nem fúvószenekar, sem nem jazz-band. A zenei rendezvénysorozat fénypontja kétségkívül a Bohdan Warchal nemzeti művész irányította Szlovák Kamarazenekar szereplése volt. Az együttes, mely Kubától Japánig a világ számos országában szerepelt, Nyitrán is tökéletes produkciót nyújtott két szólistájával: Jozef Kopelman hegedű- és Juraj Alexander gordonkaművésszel. Műsorukon Telemann-, Händel-, Vivaldi-, Zeljenka- és Britten-művek szerepeltek. Mártonvölgyi László FOLYÓIRAT A falusi lakáskultúráról A vidéki (pontosabban a falusi) lakáskultúra problémakörét érintő kérdésekkel foglalkozik a Bydlení című lap közelmúltban megjelent nyolcas száma. Olyan témakör tehát — mint azt a szerkesztőségi bevezetőben is olvashatjuk —, amelyről meglehetősen keveset beszélnek még napjainkban is. Pedig a város és falu közti kulturális színvonalkülönbség egyik igen markáns tényezőjéről, az építkezés és a lakáskultúra területén megmutatkozó fáziseltolódásról van szó. Mind jobban előtérbe kerülő problémakör ez azért is, mert az utóbbi másfél-két évtizedben a falusi lakosság anyagi helyzetének stabilizálódásával párhuzamosan a falvak rohamos újjáépülésének vagyunk szemtanúi és részesei. Mindez persze így önmagában nagyon is örvendetes, ám — mi tagadás — szemtanúi és részesei vagyunk annak is, hogy a megfelelő anyagi lehetőségek nem minden esetben találkoznak megfelelő ízlés- és értékítéletekkel. Ennek oka persze eléggé összetett, s az okfejtésnél nem hagyhatjuk figyelmen kívül a. szubjektív tényezőket, de — mint ahogy az a lapban olvasható írásokból is kitűnik — jelentős szerepet kell tulajdonítanunk az objektív összetevőknek is. Az elhanyagolt általános esztétikai neveléstől kezdődően egészen a szerény (és sok esetben még így is hiányos) építőanyag választékig. Nem is beszélve arról, hogy a korszerű városrendezés mellett a „korszerű falurendezés" olyan ritka fogalom ma még, hogy az ember nem is meri idézőjel nélkül leírni. A lap közöl egy pozitív példát; Évien Sebek és Milan Zrník ismerteti azt a falurendezési elképze lést és tervdokumentációt, melyet az észak csehországi Lužice település újjáépítésére és bővítésére dolgozott ki a libereci Agropro jekt. Az ismertetésből egyöntetűen kitűnik, hogy a tervezet készítői messzemenően figyelembe vették a falusi életforma sajátosságait, az adott település eddigi jellemzőit és jellegzetességeit. Úgy ötvözték a hagyományosat a korszerűvel, hogy a település jellegzetes arculata az újjáépítés után is megmaradjon. Sajnos ez a megoldás ma még ritkaságszámba megy, de a cikk szerzője bízik abban, hogy faluhelyen is fokozatosan tért hódít az építészeti hagyományokat is tiszteletben tartó szemléletmód. Németh Gyula Innen-onnan Pablo Picasso özvegye férje halála óta első alkalommal mutatta meg egy francia újságírónönek, azt a több száz festményt, rajzot, metszetet, melyet a XX. század talán legeredetibb és legtermékenyebb alkotójának életművéből — még a festővel közösen vásárolt mougins-i házukban — féltve őriz. Néhány, szívének különösen kedves darabot kivéve Jacqueline Picasso szívesen kölcsönöz kincseiből egy-egy kiállításra addig is, míg végre megnyílik Párizsban a Picasso-múzeum. Az itt látható kép: Jacqueline fekete kendőben. 1954. Nem könnyű kitalálni, hogy a sisakos férfiú kicsoda. Űrhajós, netán gázálarcot vagy másféle maszkot viselő katona? A megfejtés: Az Egyesült Államok három ezer kilométernél is hosszabb déli határán szolgálatot teljesítő határörtisztet látunk. Azért visel infraszemüveget, hogy éjszakai szolgálatban is lásson.
