A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-12-02 / 49. szám

modelleket, főleg a praktikus, mutatós siöltönyök és az elegáns estélyi ruhák tetszettek. Hogy a belorusz férfiak se szomorkodjanak, sörkóstolót is rendeztek, húszfajta csehszlovák sört kínáltak a több mint száz kóstolónak. A smíchovi Staropramen kapta a legtöbb szavazatot, az ógyallai (Hurbanovo) Aranyfácán lett a második. A rendezvénysorozat műsorából a kultúra sem maradt ki. A minszki Kultúrpalotában ebből az alkalomból hirdették ki a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság és a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség szervezetei között töt?b hónapon át folyt ki mit tud vetélkedő győzteseit. Ezt követően ízelítőt kaptunk a belorusz klasszikus és népzenéből.

Belorusz és csehszlovák vállalatok példázzák az aranyosmaróti (Zlaté Moravce) Calex és a minszki hűtőgépgyár, valamint a bmói és prešovi golyóscsapágygyárak és a minszki testvérüzem szoros kapcsolatait.

Alkalmunk volt két korszerű üzemet is megtekinteni. A minszki hűtőgépgyárat 25 évvel ezelőtt alapították, ma négy és fél ezer alkalmazottja van, évente 620 000 hűtőgépet gyárt, ezeknek 60 százalékát exportálják. A vállalatot kiváló eredményeiért a Munka Vörös Zászlaja Érdemrenddel tüntették ki. Az üzem főleg nagy űrtartalmú termékeket gyárt, ezek iránt van a világban a legnagyobb érdeklődés. A legújabb típus, a Minszk- 280 hűtőgép félautomatikus kiolvasztó berendezéssel készül. A hűtőgépgyárnak több mint kétszáz férőhelyes saját szakmunkásképző iskolája van. A vállalat legtöbb termelési folyamata teljesen mechanizált és automatizált. Belorusszia legfelsőbb pártszerveinek döntése

lést folytatni. Ezzel az intézkedéssel akarják Belorussziában jobban kielégíteni a mindennapos fogyasztási cikkek iránti keresletet. A hűtőgépgyár például höpalackokat és kenyérdobozokat is gyárt. Ez a termelési érték az össztermelés 10 százalékát teszi ki. A vállalat a szociális program teljesítése terén is élen jár. A környéken nagy üdülőközpontot létesítettek, ahol fürdőmedencék, teniszpályák, röplabdapályák állnak a dolgozók rendelkezésére.

Minszk a belorusz hegyvidék keleti részén, a Szviszlocs folyócska partján fekszik. A német fasiszták a második világháborúban a földdel tették egyenlővé, de a város rendkívül gyorsan, már 1950-re újjáépült romjaiból. Minszket a fasiszták ellen vívott hősi harc elismeréseként 1966-ban Lenin-renddel, 1974-ben pedig „A hősi város" megtisztelő címmel tüntették ki.

A mai 1 400 000 lakosú nagyváros lenyűgöző hatással van a látogatókra. Tág terei, széles sugárútjai, korszerű épületei lakóinak jó ízléséről és szorgos munkájáról tanúskodnak. Minszk a parkok városa, legnagyobb a Komszomolpark. A belorusz főváros lakói nagy előszeretettel járnak a „minszki tengerhez" üdülni. Így nevezik a minszkiek a közeli hatalmas víztározót, ahol nyáron lehet fürödni, ősszel horgászni és télen korcsolyázni.

A belorusz fővárosban 108 tudományos intézet, 13 felsőoktatási intézmény, több mint 200 könyvtár, 240 tornaterem, 12 stadion van. A városi forgalom megköveteli már a földalatti vasutat. Első vonalának üzembe helyezését a város felszabadításának 40. évfordulójára, 1984. július 3-ra tervezik, az összesen négy vonalból álló egész hálózatot 1990-ig építik ki. Minszk a munkásmozgalomban is fontos szerepet játszott. Itt tartották meg 1898-ban az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt I. kongresszusát. Az eredeti földszintes ház a háborúban leégett, de korhűen helyreállították s itt rendezték be az I. kongresszus múzeumát.

Minszkben járva feltétlenül meg kell tekinteni a Nagy Honvédő Háború múzeumát. Az itt elhelyezett emlékeket a harctereken még 1943-ban kezdték gyűjteni. Ma több mint 100 000 kiállított tárgy tanúskodik a fasiszta betolakodók bestialitásáról. A nácik az „Ost" fedőnevű terv szerint a belorusz lakosság 75 százalékát likvidálni szándékoztak, 25 százalékát pedig kényszermunkára akarták hurcolni Németországba. A náci pribékek majdnem 2,5 millió beloruszt mészároltak le. A belorusz nép hősiesen védekezett, nagy méretet öltött a partizánmozgalom, melyhez cseh, szlovák és magyar önkéntesek is csatlakoztak. Hátborzongató autentikus fényképek árulkodnak a náci hóhérok gaztetteiről. Végigjárva a múzeumot M. A. Szavickij monumentális olajfestményeit lehet megtekinteni. Szavickij, aki éveken át náci koncentrációs táborok foglya volt, tizenhárom festményen mutatja be a fasiszták embertelenségeit. Összeszorult torokkal néztük például az „Éneklő lovak" című képet. A fasiszta zsargonban így hívták azokat a foglyokat, akik halott társaik tetemeit húzták egy ócska kordén, miközben énekelniük kellett. A sorban utolsó festményen a művész a táborban meghalt anyák és gyermekek emlékét szimbolikusan a tábor gázkamrájának kéményéből felszálló füstfelhőben örökítette meg, mely a gyermekét ölelő anya alakját vette fel.

A Nagy Honvédő Háború tetteire ezernyi különböző szobor és egyéb műalkotás emlékeztet. Néhán^ kilométerre Minszktöl megállást parancsol egy obeliszk, melynek tetején egy fáklya körvonalait felöltő férfiarc jelképezi azt a hősi tettet, amikor egy találat érte szovjet bombázó pilótái ahelyett, hogy életüket mentették volna ejtőernyővel, az égő gépet ráirányították a fasiszta tankok gyülekezőhelyére. Zsodino város főterén áll az a szoborcsoport, mely A. Kuprijanova hős édesanya hazafiságát jelképezi. Mind az öt fiát harcba küldte, mind az öt hősi halált halt. Az öt fiú merészen néz szembe a veszéllyel, szilárd elhatározással indul megvédeni a hazát.

Hatvan kilométerre Minszktöl, Zsodino városban gyártják a Belaz márkájú óriásteherautókat. A második világháború után csak egy kis tözegfeldolgozó üzem működött itt, a modern autógyár ma tízezer embernek ad munkát. Évente 4 500 teherautót gyártanak, főként 110 és 180 tonnásakat. A 180 tonnás dömpert duzzasztógátak építésénél és a kifejtett kő szállítására használják, kerekének átmérője 3,5 méter. A csehszlovák-szovjet együttműködés jó példája, hogy a 110 tonnás tehergépkocsik nyolchengeres motorját a martini nehézgépgyár szállítja.

Hatiny belorusz falut 1943. március 22-én a nácik felgyújtották, s a házakban a falu 149 lakosa benne égett. Ennek a barbár tettnek a színhelyén most szeretettel gondozott emlékműcsoport áll. A 26 megsemmisített ház mindegyikének helyén egy-egy obeliszket emeltek, a tetejükön elhelyezett harangok minden 30 másodpercben megkondulnak, mintegy figyelmeztetve az élőket, mennyi szenvedést, pusztulást hoz a háború. A koncentrációs táborokban halálra kinzottak emlékét idézi a kegyelet fala, amelyet a táborok stílusában emeltek.

A belorusz nép jobban tudja, mint a világ legtöbb népe. mit jelent a háború, ezért mindennapi becsületes munkájával harcol a békéért. Dr. DÖMÖK JÁNOS

Jogi tanácsok

Sz. A. olvasónk, mint írja, több személynek tartozik, ezenkívül tartásdijat kell fizetnie elvált feleségének. Kérdezi, jogerős döntés alapján mit vonhat le a munkaadója a fizetéséből s mennyi az a létminimum, amelyet a bírósági végrehajtás során sem lehet lefoglalni.

A munkabérből eszközölhető levonásokat a Munka Törvénykönyve 122. szakasza tartalmazza. Eszerint a dolgozó béréből, illetve fizetéséből a következő tételek vonhatók le:

a) a munkabéradó,

b) a munkabérre nyújtott előleg,

c) a bírósági vagy közigazgatási végrehajtás során lefoglalt összegek,

d) a jogerősen kiszabott pénzbüntetések és bírságok, valamint a bíróság által elrendelt javító-nevelő intézkedés vagy a munkaadó logerös fegyelmi intézkedése alapján fizetendő összegek,

e) a beteg- és a nyugdíjasbiztosítási előírások alapján keletkezett túlfizetések, amelyeket az illető szerv jogerős határozata alapján kell a dolgozónak visszafizetnie,

f) az útiköltségekre adott el nem számolt előleg,

g) a munkaerőtáborozás kapcsán kifizetett járulék, ha nem dolgozta le azt az időt, amelyre a munkaszerződést kötötte,

h) a munkaviszony befejezésekor a szabadságra kifizetett összeg, ha a dolgozónak nem keletkezett igénye a szabadságra (pl. nem tartott a munkaviszony legalább öt hónapig, vagy a naptári évben nem dolgozta le az előírt 75 munkanapot), vagy elvesztette az igényét,

i) az anya béréből a gyermekgondozási segélyről szóló törvény alapján jogerősen előírt túlfizetés.

A Munka Törvénykönyvéhez kiadott 54/1975 sz. végrehajtási utasítás (rendelet) 20. szakasza értelmében a munkaadó először a törvényes munkabéradót vonja le a fizetésből. Ezután kerül sor a jogerős bírósági döntéssel elrendelt javító-nevelő intézkedéssel kapcsolatos összeg levonására.

A többi levonást ezután eszközük a Polgári Perrendtartásnak a bírósági végrehajtásról szóló rendelkezései alapján.

A bírósági végrehajtás során le nem foglalható összeget, az ún. létminimumot az 1983. évi kormányrendelet a korábbihoz képest lényegesen felemelte.

Eszerint 1983. április 1 -tői az adós fizetéséből érintetlenül kell hagyni a saját személyére havi 450,— koronát és minden általa eltartott további személyre 150,— koronát. Ez az összeg az adós házastársára is jár, még akkor is, ha neki is van saját keresete (fizetése).

Amennyiben a szülők közösen gondoskodnak gyermekük (gyermekeik) eltartásáról, akkor erre mindegyik házastársnál külön-külön is 150,— koronát kell számítani, ha a végrehajtás mindkettőjük fizetését érinti.

Természetesen nem lehet ezt az összeget érvényesíteni arra a személyre, akinek a tartásdíjkövetelésére a végrehajtást elrendelték.

A fentiek szerint kiszámított alapösszegek levonása után fennmaradó összegből a hitelező javára 1/3-ot lehet lefoglalni. Kivételt képeznek a ún. elsődleges követelések, amely javára az így fennmaradó összeg 2/3-ból lehet kielégítést kapni, illetve végrehajtást eszközölni.

Ilyen elsődleges követelések:

a) a tartásdijkövetelések (gyermektartás, elvált házastársnak fizetendő tartásdíj)

b) a testi sértéssel okozott kár megtérítésére irányuló követelés (a büntetőbíróság vagy a polgári bíróság jogerős ítélete alapján)

c) a társadalmi tulajdon kárára elkövetett szándékos bűncselekményekkel és a spekulációval okozott kár megtérítésére irányuló követelések,

d) az adó- és illetékkövetelések, a beteg- és nyugdíjbiztosításból eredő túlfizetések, az eltartási hozzájárulás és a nevelőszülői gondoskodásba adott gyermek szükségleteire nyújtott állami hozzájárulás visszafizetésére irányuló követelések.

A fentiek értelmében, mivel olvasónk nős és két gyermeke ' eltartásáról gondoskodik, a létminimum a következő tételekből tevődik össze: saját magára 450 korona, feleségére és minden gyermekére egyenként 150—150 korona, összesen tehát 900,— korona. Ha havi tiszta jövedelme a béradó levonása után 2100,— korona, akkor a volt felesége tartásdíjkövetelésére az így fennmaradó (2100 mínusz 900, vagyis 1200 korona) összeg 2/3-át lehet levonni. Más követelések kielégítésére csak a fennmaradó összeg 1/3-ának erejéig lehet levonni.

A törvényben meghatározott levonásokon kívül a dolgozó béréből, illetve fizetéséből még a saját beleegyezésével sem lehet további összegeket levonni.

Amennyiben a munkaadó nem tartaná be ezeket a rendelkezéseket, a dolgozó, illetve a végrehajtást szenvedő adós a bírósághoz fordulhat és kérheti a végrehajtás teljes vagy részleges korlátozását vagy megszüntetését. Dr.B. G.

17