A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-12-02 / 49. szám
AZ EMBER ÚGY TARTJA, HOGY A TERMÉSZET SZÉPSÉGEI KÖZÜL AZ ŐSZI ERDŐ KÉPE AZ EGYIK LEGPOMPÁSABB LÁTVÁNY. EZZEL SZEMBEN AZ OKTÓBER VÉGÉRE MÁR LETAROLT, A TERMÉSÉT MÁR LEADOTT TERMŐFÖLD LÁTVÁNYA KÉTSÉGTELENÜL SZOMORÚ. CSAKHOGY EZ UTÓBBI KÉP LÉNYEGE ÉPPEN AZ, AMI MÁR NEM LÁTSZIK: A BETAKARÍTOTT TERMÉS. ASZÁLYOS ESZTENDŐNEK VAGYUNK UTÁNA . . . • A JÓ ÖREG CUKORGYÁR Diószegen (Sládkovičovo) immár száztizenhat esztendeje működik, a nótabeli barna kislányhoz mégsem hasonlítható, már csak azért sem, mert... A választ sosem tudom meg, mert a fiatalasszony, aki a gyárudvaron e mondatba belekezdett, felugrott egy rádudáló teherkocsira, aztán elrobogtak. Magnus Ottó, a több évtizedes szolgálat után most nyugdíjba vonuló igazgató viszont elmondja, hogy: 164.000 tonna cukorrépát kell felvásárolniok az idén, s ha ennek lesz is valami híja, a tervezett 17 728 tonna cukrot akkor is leteszik a népgazdaság asztalára, mert az ingadozó terméshozamok ellenére az idén másfél százalékkal magasabb a nyersanyag cukortartalma, ami egyben azt is ígéri, hogy hosszú évek után reálisnak látszik az idei kampányt Szilveszter napjáig befejezni. • BENGÉZNI NEHÉZ — mondja egy asszony, valahol a felsöszeli határ kukoricatarlóján. Mert, hogy az aszály leginkább a kukoricát nyomorította meg, és bizony az idén szemmel láthatóan gondosabb volt a betakarítás, mi több, a bengézőket most már nem is engedték kajtatni a kombájn után. Az elhullott kalászok keresgélését csakis a kóró levágása után engedélyezte a szövetkezet. A néni góréja is csak félig telik meg az idén, mert nem hogy kevesebb kukoricát találni a tarlón, de amit találni, az igencsak silány. Hiába no, mondja az asszony, ez a rettenetes szárazság igen sokat ártott. Tavaly negyedannyi idő alatt szedtem össze ugyanennyit. Tele is volt ám emberekkel a dűlő. Most meg láthatja, rajtam kívül még ketten vannak amott a túlsó végen. • ILYEN EGYSZERŰ? ILYEN NEHÉZ — mondom magamban az Úrföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaság irodaháza előtt, minekután másfél perc alatt kielégítő magyarázatot kaptam a kérdésemre Lombos Kornél igazgatótól, aki két tárgyalás között érthető módon nem tudott több időt szánni rám. A kérdés úgy szólt: mi a magyarázata, a háttere a náluk megtermett ötvenöt tonnás cukorrépahozamnak ? Mert hogy ez jobb esztendőkben is rekord. A válasz: készítsd elő lelkiismeretesen a talajt, vess elsőosztályú magot, egyelj lelkiismeretesen, kapálj ugyanígy, és addig itasd a növényt, amíg szomjazik. Ennyiben maradunk, majd útközben még megállók egy cukorrépapiramisnál, ahol a gazdaság egyik megrakott teherkocsija tetején a gépkocsivezető a répafejeket illesztgeti. Kérdem, miért? Mert ha útközben lepotyog, akkor nemcsak a közlekedést veszélyeztetem, nemcsak büntetést fizetek, de rontom az átlaghozamot is. Hát igen. • A CSALLÓKÖZ PEREMÉN ahol Nádszeg (Trstice) felöl jövet lépi át az ember a Kis-Dunát, azonnal elébe tárul a már-már legendás vásárúti (Trhové Mýto) szövetkezet nyárasdi kertészete, ahol mint sokan tudják, termálvízzel fütik a hatalmas üvegházakat... ami persze töredéke csupán a gyakran csodaszámba sorolt helybeli vállalkozókedvnek, tudásnak, szorgalomnak. Az egyébként most kihalt üvegház-labirintusban véletlenül futok össze azzal, akit keresek: Oravecz Istvánnal, aki válaszadásban igencsak illetékes. Megtudom tehát, hogy a kertészeti ágazat tervének túlteljesítése azt jelenti: több, mint ezer vagon terméket adtak, adnak l^, s ebből 650 vagon a gyümölcs. A korai meggytől a kajszin, őszibarackon, nyári almán keresztül egészen a téli almáig. A többi — 380 vagon — zöldséggel telt meg. Káprázatos volt a dinnyetermésük, de az almát illetően sem panaszkodnak. Győződjek meg róla ha akarok. Jó. De mielőtt átmennék az almáskertbe, ahol most van a legnagyobb szorgoskodás, bepillantok az egyik üvegházba, ahol már zölded a téli salátának való palánta. Március végéig háromszázezer salátát dobnak piacra. Az almáskert hatalmas hűtőházában pmberek és iádázott almahegyek. A minőség csodálatos. Nagy Mihály, a gyümölcs kitűnő szakembere szerény, mint mindig, ezért most sem mondd sokat, nem szeret dicsekedni. Harmincmilliót tervezett az ágazat, de meglesz a harminchárom. Az aszályt itt csak gyökérzöldség és a karfiol sínylette meg. A hütöházban 240 vagon almát tesznek félre a termésből télire. 12
