A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-11-18 / 47. szám

senyeken, hazai és külföldi nagy ren­dezvényeken. A Duna utcai „gyerekek" szép eredményeket értek el vers- és pró­zamondó, valamint a Puskin emlék­­versenyen. A CSEMADOK Központi Bizottsága által 1973-ban meghirde­tett Csokonai—Petöfi—Madách iro­dalmi vetélkedő országos fordulójá­ban az iskola csapata első lett. A Puskin-emlékverseny (orosz nyelvű szavalóverseny) országos döntőjében 1972-ben Pathó Erzsébet, 1978-ban pedig Czibula Ildikó lett első. A sport­életről annyit, hogy a leány kézilab­dacsapat és a labdarúgás tartozik leg­markánsabban az iskola múltjához. A kézilabdacsapat tagjaiból néhányan a nyárasdi (Topol'níky) első ligás Družstevník tagjai lettek. Itt nevelték futballistává Szikora Györgyöt, aki­ben a brazil közönség a Maracana stadionban a második Petét látta, itt tanult Móder József, a csehszlovák válogatott egykori kulcsembere, Ko vács Sándor, a Trenčín játékosa és Lovas Sándor, az Inter kapusa. Orszá­gosan és a határainkon túl is ismert vívókat is nevelt az iskola. Elég, csak a legutóbbi vívó világbajnokságon is szereplő Dobos Lászlóra hivatkoz­nom. Az atléták közül Takács Alica a 800 és az 1500 méteres távon orszá­gos ifjúsági és serdülő csúcstartó volt. A Duna utcai általános iskola és gimnázium tanulmányi eredmé­nyeivel, mozgalmi, kulturális és sport­életével országosan elismert iskola, s igazgatójáról is tudom, hogy az immár nagynevű CSMTKÉ vezető karnagya. Az előzményekről azonban sejtelmem sincs. — Első zenei élményeimről kellene beszélnem — mondja Janda Iván az iskolában. — Elemiben pedagógus édesanyám, a gimnáziumban Né­meth—Šamorínsky István tanított zongorázni. Édesapám is pedagógus volt, s negyven esztendeig Nagyiapá­son tanított. Itt jártam elemibe, majd Nyitrán gimnáziumba, s szülőváro­somban, a bratislavai magyar gimná­ziumban érettségiztem 1943-ban. Schleicher László volt az osztályfőnö­köm, aki a gimnázium vegyeskarát vezette. Az ő buzdítására alakítottam meg a főiskolások és a középiskolá­sok száztagú vegyeskarát, s tizenhét éves koromban álltam először kar­nagyként a dobogón. Aztán Schlei­cher László vegyeskarának a vezeté­sét is átvettem, mert ő meg a gimná­zium gyermekkórusát hívta életre. Érettségi után a Komenský Egyetem Bölcsészeti Karán földrajz-testneve­lés szakot tanultam, s fiatal tanár­ként még zeneszakot is. — A testnevelési szak választásá­nak is vannak előzményei? — Természetesen. Már a nyitrai gimnáziumban kedvenc sportom volt az atlétika. S folytattam a bratislavai tornaegyletben Moravek István edző vezetésével. 1942-ben középtávfutó szlovákiai bajnok voltam, s tíz évig nem döntötték meg a rekordomat (1000 méteren 2 : 23,4). Mi tagadás, a sport ma is szenvedélyem, pedig már a hatvanadik évemet taposom. Még mindig rúgom a bőrt, focizom a tantestület nálam jóval fiatalabb tag­jaival, s reggelenként még most is lefutom kétezer méteremet a ligetfa­lusi parkban. A reggel csendességé­ben és tiszta levegőjében jólesik a mozgás. Mozgás, mozgalmasság jellemzik egész életét. Ahogy jóra, jobbra akarja változtatni maga körül az életet. A CSEMADOK Központi Bizottságának megszakítás nélkül tagja. A Szlová­kiai Zeneszerzők Szövetsége Kórus­karnagyok Bizottságának és a bratis­lavai Népművelési Intézet zenei ta­nácsadó testületének is tagja. És 1971-től még képviselő is Bratislava I. városkerületében. Két választási időszakban a kulturális bizottság el­nöke. Segít a választópolgárok lakás­gondjának megoldásában, szorgal­mazza az üzlethálózat bővítését, vál­lalja a város tisztaságával kapcsola­tos teendőket. Minden hónap első keddjén fogadóórát tart. — A város tisztasággondján szá­mos utcában sikerült segítenem. Számos lakáskérelmező ügyfelemen is segítettem. A rossz állapotban levő épületek és lakások javítását is állan­dóan szorgalmazom. Mit mondhat­nák még? Azt teszem, amire képes vagyok! De mégis elsősorban peda­gógusnak érzem magam. Számomra talán halálomig a gyermekek sorsá­nak az alakulása a legizgalmasabb. Majdnem ötven tagú tantestület munkáját irányítom. Olyan pedagó-A Duna utcai iskola épülete (Fotó: Prandl Sándor) Janda Iván az énekkar tagjaival pró­vül is tágas a világ. Sokan közülük részt vesznek a Pedagógiai Kutatóin­tézet kísérleti munkájában, a Peda­gógiai Tankönyvkiadó tankönyveinek szerkesztésében; s a Komenský Egyetem magyar tanszékének gya­korló iskolája is a Duna utca. Közös örömünk, hogy azok a tanulók, akik itt végeztek, visszahozzák ide gyer­mekeiket. így évről évre növekedik tanulóink létszáma. Az utolsó négy évben mindig párhuzamos osztályok­kal indítjuk az általános iskolát. És dicséri az iskola igazgatóját, aki volt már Példás tanító (1970), A kul­túra érdemes dolgozója (1977), s aki­nek hatvanadik születésnapján a köz­társaság elnöke „A szocializmus ér­dekében kifejtett áldozatos munkás­ságért" állami kitüntetést adomá­nyozta. MÁCS JÓZSEF 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom