A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-11-04 / 45. szám
A southamptoni Linda Whicher szép és életerős ikerpárt hozott a világra a helybeli kórházban. Ezzel családjának létszáma nyolcra emelkedett, mivel az ezt megelőző két szülés alkalmával is ikerpárnak adott életet. A képen a két újszülöttel, a nyolcéves IMicola és Mark, valamint az ötéves Andrew és Simon nevű gyermekeivel látható. Az északi Leningrád tudja igazán értékelni a napot. Az Ermitázsban található napóragyűjtemény a leghíresebbek közé tartozik. A felső képen egy olyan napóra látható, amelynek készítésében részt vett I. Péter cár is. Az alsó képen Reinmann mester 1599-ben Nürnbergben készített napórája és egy angol órásmester, Henry Winn nap- és holdórája látható. Dmitrij Szenyint a régi orosz fejedelmek haditechnikája érdekli. Pontosan a leírások alapján elkészítette egy harcos páncélját. Tapasztalata szerint ehhez egy gyakorlott mesternek 250 órára volt szüksége. A Pecsorszkája Lavra (Barlang-kolostor) egykori nyomdája, ma az Ateizmus Múzeuma A szerző felvételei FOGAD\LOMTÉTEL KDEVBEN Délelőtt tízkor, pontosan az előre megbeszélt időben érkezünk meg a Szovjet—Csehszlovák Barátság Iskola bejárata elé, a Bratislava utcába, éppen amikor kivonul az egyenruhába öltözött, vörössapkás pionírok első raja. Elő hát a fényképezőgépet! — Ők a legkisebbek, ti majd a komszomolistákkal találkoztok, yelük jöttök utánunk, várunk! — szól oda nekünk a vezetőjük. Már elvonultak, amikor feljegyzem: Tamara Bezdusnaja tanítónő vezette őket, aki már kétszer járt nálunk, Bratislavában, ha akarom, találkozhatok vele majd otthon is, mert ősszel, a barátsági hónapra megint eljön hozzánk. Az iskola igazgatója, Mihal Jakovlevics Kajo úgy fogad bennünket, mint a tanfelügyelőket szokás: bemutatja a tantestület tagjait, a szertárakat, a tantermeket, a szolgálatos diákokat, ismerteti az oktató-nevelő munka tervét, a tanulmányi eredményeket. Ifjú Internacionalisták Klubja — olvasom az egyik terem ajtaján. Kilenc komszomolista lány fogad bennünket. — Ők most még úttörő nyakkendőt viselnek, de Olga, Tanya, Maruszja, Leszja, Nyina, Larissza, Ivana, Libegya, Dunya már komszomolisták, egy-két óra múlva hüségesküt tesznek. Különben csoportjukat Jaroslav Hašekrôl nevezték el. — Miért éppen róla? Tudjátok, hogy ki volt ő? Meglepődöm, amikor válasz helyett régi újságokról készített fényképmásolatokat helyeznek elém. Az egyik címe: Červené noviny. A másiké: Vörös újság. Nézem a keltezést : 1919. május 15, május 22, június 4. És * az alcímet: Az Ukrán K(b)P Magyar Csoportjának hetilapja. Ők is tudják, én is tudom: Jaroslav Hašek annak idején szerkesztője volt a Kijevben szlovák, magyar, német nyelven kiadott újságnak, tehát egyértelmű a válasz. Nem kell szavakkal magyarázni, hogy a lányok ismerik az internacionalista hagyományokat. Még azt sem, hogy az elém tett cédulára miért írták fel ezt a két nevet: Szántó László, Szabó László. A régi újságokat lapozva találtak rá ezekre a nevekre. — Igen — ■ mondom —, Szántó László akadémikus többször is tartott nekünk előadást, és említette ... Szabó László neve sem ismeretlen, hiszen találkoztam vele, amikor nyugdíjazása előtt megkapta „A szocializmus építéséért" emlékérmet. És mivel szívesen hallgatnak, elmondom, amire csak emlékszem velük kapcsolatosan. Délután fél ötkor a Pecserszkaja Lavra (Barlang-kolostor) udvarán, az egykori kolostori nyomda, ma az Ateizmus Múzeuma előtt felsorakoznak az iskola legfiatalabb komszomolistái. Fogadalmat tesznek. Már elmondták, hogy ők választották ezt a helyet, és nem véletlenül: itt sebesült meg a város felszabadulásáért harcoló csehszlovák katonák közül Antonín Sochor hadnagy, aki később megkapta A Szovjetunió Hőse kitüntetést. Most a fogadalom szövegét mondják. Nem néznek se előre, se fel, csak maguk elé, hiszen önmagukhoz szólnak: • — ... és mindezt becsületemre fogadom ... Külön, külön, mindenkinek virágot szeretnék adni, de csak egy csokrot hoztam ... Egy csokorral, kilenc kislányt, kilenc ifjút köszöntöttem, őszintén, sok szeretettel. HAJDÚ ANDRÁS A kilenc kislány Jaroslav Hašekról elnevezett csoportja 9
