A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-09-23 / 39. szám
uciiuuucii any anau s^auau otcrv a nuts-mában, a hőségtől szenvedő emberek öntik magukba a sört és a szódavizet. És közben a közelgő búcsút emlegetik, meg az izgalmasnak ígérkező futballmérkőzést, amelynek nem is akármilyen tétje lesz. Nagy hodály terem a kocsma, gyéren beszüremlő fénnyel, igazán ráférne már Nagylégre (Lehnice) egy tisztességesebb, jobb benyomást keltő vendéglátóipari üzem. Készül is valami, valahol, de nehézkesen. Én azonban a szövetkezet elnökét keresem, vele szeretnék közelebbről megismerkedni. Kint vagyok hát megint a tűző napon, s az egyik kapuban szalmakalapos, kockás inget és munkaruhát viselő papucsos ember mellé szegődöm társalgónak. Apámmal majdnem egyidős, nyolcvannégy éves, sok mindent megélt. Azt kérdezem tőle, ami engem most mindennél jobban érdekel: milyen ember a nagylégi szövetkezet elnöke? (Milyen ember?Fellendítette a szövetkezetei. Szeretik, becsülik ezért. Mindenkitől megköveteli a rendet és a fegyelmet. Ez alól az ágazati vezetők sem kivételek. Itt lakom a közelben, sok mindent látok. Nem szeret az irodájában ülni. Reggel első útja a brigádközpontba vezet, ahonnan szétrajzanak a gépek és az emberek. Mindent alaposan szemügyre vesz, aztán megy tovább a mezőre. Néha már hajnali fél négykor az istállókat járja. Biztosan nem tud aludni. Sportoló és korán kelő. Mindig szeretett futballozni, s ha az ideje megengedi, még most is rúgja a bőrt. Pedig már negyvenkét éves. Talán a frisseségét is ez- teszi. Vagy az, hogy korán megy aludni. Tetszik, hogy a futball szerelmese. Magam is futballoztam valamikor. A három jónevű bratislavai klubcsapat egyikében. Futballoztam, és jól is gazdálkodtam. Az elnök is futballozik, és jól gazdálkodik.) Kocsmától és szalmakalapos emberemtől távolabb fényözönben fürdik a szövetkezet irodaháza. Szomszédságában a hnb új, impozáns épülete és a művelődési ház. Az irodaház második emeletén az elnök dolgozószobája üresen tátong. A rokonszenves titkárnő sajnálkozva közli velem, hiába jöttem, az elnök Szerdahelyen van, és magyarázkodik, tudjam, hogyan van. Mindig akad útja valahová, mindig van a szövetkezettel kapcsolatos elfoglaltsága a járási mezőgazdasági igazgatóságon, a járási pártbizottságon, a járási nemzeti bizottságon (a mezőgazdasági bizottság elnöke), a kerületi pártbizottságon (a kerületi pártbizottság elnökségének tagja). De ha feltétlen utol akarom érni még a mai napon, menjek el este a csenkei (Čenkovce) futballpályára, oda jár az elnök hetente egyszer tréningezni többedmagával, ott biztosan megtalálom őt. A határ csendes, csak az öntözőcsapok szórják a vizet pattogó hangon a nagy szárazságban megrepedezett földekre. Szerencsére a csatornák medre nem szá-